Házikert

Látszólag beporzóbarát kert: mikor a tápnövények nem stimmelnek

Agrofórum Online

Nagy divat beporzóbarát kertet építeni, de vajon a divatnövények hogyan férnek el egy beporzóbarát kertben? Esetleg létezik olyan, hogy csak azt hisszük, hogy beporzóbarát a kertünk, mert sok benne a virág?

Kertészmérnökként és kerttervezőként évek óta tanulmányozom magam is a beporzóbarát kerteket, de nem abban a tervezői mivoltában, hogy csak a dizájn vagy a szépség az izgalmas benne. Minél mélyebbre jutok a tanulmányokban, egyre inkább látom azt, hogy nagyon tévúton kezdenek járni a kertbarátok a biodiverzitást és/vagy a beporzóbarát kertet illetően. A divatnövények meg pláne sok esetben csalókák tudnak lenni.

Rovarok és tápnövények

Az egyik fogalmat már itt az elején fontos tisztázni és igyekszem végig leegyszerűsítve kezelni a könnyebb megértés kedvéért ezt a tápnövény fogalmat.

Minden rovarnak vannak úgynevezett tápnövényei, melyek a létükhöz elengedhetetlenek. Ilyen az érési táplálkozásban szerepet játszó növény, mely pl. a hernyóból a kifejlett lepkéig egy “biztos pont” a rovar életében. Ha ez nincs jelen a kertünkben, akkor nem érdemes abban reménykedni, hogy az adott rovarfaj (ez nem csak lepke lehet) megjelenik stabilan a kertünkben. Ilyen például a fecskefarkú pillangónak a nyári orgona, de a barna medvelepke számára is kell a gyermekláncfű, cickafark vagy aggófű.

Tehát egy igazán rovarbarát (vagy jelen esetben beporzóbarát) kert esetében nem az a lényeg, hogy sokféle növényt ültessünk random, kedvünk szerint, hanem fordítottan kell gondolkodni: milyen rovarokat csalogatnánk be, és azoknak melyek a fontos tápnövényei?

Miért becsapósak a divatnövények?

A legnagyobb baj a divatnövényekkel az, hogy a fent említett kérdésben a legtöbb nem jelent fontos életteret a rovaroknak. Nyilván virágzási időben lehet, hogy járják a méhek, de a beporzóbarát kertben nemcsak méhek vannak, hanem akár 500 másik faj is.

Nagyon nagy divatja van most a hortenziáknak is, de aligha látunk rajtuk döngicsélő rovarokat nektárt gyűjteni, ami nem véletlen. Ugyanakkor egy cickafarkon, mentán, évelő őszirózsán vagy a zsályán nagyságrendekkel több rovart találunk virágzási időben, és azon túl is.

A legnagyobb baj a divatnövényekkel az, hogy a legtöbb nem jelent fontos életteret a hazai rovaroknak
A legnagyobb baj a divatnövényekkel az, hogy a legtöbb nem jelent fontos életteret a hazai rovaroknak (fotó: Pixabay)

Modern divatnövények és a természetben előfordulók kérdése

A legtöbb divatnövény nem a mi hazánk alapnövénye, ami ezzel együtt azt is jelenti (és direkt nem használom az endemikus és egyéb fogalmakat), hogy nem a helyi, térségi vagy kárpát-medencei egyéb élővilágot alkotó rovarok, más állatok élettereként tekintünk rá.

Többektől hallottam már, hogy ilyenkor felhördülnek, hogy de hát mi a baj az egzótákkal? Az egzótákat elsősorban a trópusi eredetű faanyagoknál halljuk, mint teak és társai, melyekből rendkívül szép burkolatot lehet gyártatni, netán bútorokat.

Valójában a magyar megfelelője az idegenhonos faj, vagyis “nem a mi tájegységünkre, térségünkre, netán tágabb élőhelyünkre” jellemző fajként egyszerűsíthető. Ezzel nem az a baj, hogy az egyre jobban melegedő nyarakba nem férne be, hanem pont a fentebb említett kérdésnél izgalmas, hogy vajon a természet többi élőlénye számára mennyire jó választás. Kiszorítjuk a cickafarkat, a katángkórót, a gyermekláncfüvet, és angolpázsitot dédelgetünk a vadvirágokkal és tájegységünkre jellemző egyéb növényekkel szemben, amik hozzáadnának a kerthez.

Egyensúly az egzóta és a valóban biodiverz között

Mielőtt azt gondolnánk, hogy akkor uzsgyi, dobjunk ki mindent, ami idegenhonos, nem! Nem ez a lényege. Ilyenkor úgyis igaz az, hogy a legalaposabb fenntartható kertben gondolkodó is elcsábul egy kertészetben. Az arány sokkal fontosabb, hogy a káposzta is megmaradjon, de a kecske is jól lakjon.

Ültessünk, amit szeretnénk, de vegyük figyelembe, hogy a beporzóknak – és nem mellesleg a többi élőlénynek is – szüksége van a valódi biodiverz kertben az élettérre, tápnövényekre! Így döntő többségében inkább a valóban hasznos, azaz ökológiai értelemben is hasznos növényekkel dolgozzunk, mint a divatból ültetettekkel!

Kiemelt kép: Pixabay

Medinilla megmentése: amikor minden perc számít

2025. december 8. 14:10

A medinilla megmentése sokszor csak néhány apró finomhangoláson múlik, de ha rossz irányba indulunk, gyorsan elveszíthetjük a növényt.

Abélia: egy értékes cserjénk filmcímbe illő névvel

2025. december 8. 05:40

Az abélia nemcsak szép, hanem környezetbarát választás is. Virágai hosszú ideig kínálnak nektárt a méheknek és más beporzóknak.

Szobanövények: téli növényvédelem a lakásban

2025. december 7. 05:40

A szobanövények téli növényvédelme főként a megelőzésről, a párásításról, a helyes öntözésről és az időben elkapott kártevőkről szól.

Megmenthető a hervadó karácsonyi kaktusz? Igen!

2025. december 6. 11:10

A karácsonyi kaktusz hervadása sokszor visszafordítható. Csak értenünk kell, mit üzen a növény.

Facéliatermesztés vadvédelmi szegéllyel, méhekkel, biodiverzitással

2021. július 14. 09:42

Az Agrofórum Zöldítő rovatának korábbi cikkéből olvasóink már megismerhették Milus Zoltánt, és Veszprém megyében alkalmazott apróvad-védelmi technológiáját. A várkeszői termelő AKG-s táblájának szegélyébe már az előző idényben vadföld magkeveréket vetett, ami 2021-ben sem volt másként. Míg tavaly az erdő melletti sávban a facélia dominált, és az őszi búza szélét élénk lila csík díszítette, addig az apróvad számára létesített, a vadkár-elhárítást segítő szegélyből ezúttal a mézontófű kikerült, az egész kombináció mindössze öt növényt tartalmazott. A tábla belsejében viszont éppen facélia vetőmag-előállítás zajlott. Igazi földi mennyországa ez a biodiverzitásnak – különösen a méheknek.

Mi az a Miyawaki erdő és hogyan került Budapestre?

2024. április 4. 16:40

A városban ballagva egyre több helyen bukkanhatunk úgynevezett Miyawaki minierdőkre, amelyek gombamód szaporodnak a panelek és a belvárosi épületek között.

Dunazugi Denevérkutató Program - 22 denevérfaj él a Pilisi Parkerdő területén

2019. június 9. 11:35

A denevérek az erdő természetességének indikátorai, emblematikus jelölő fajok. Az utóbbi két évtized során erdőlakó denevéreink egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek. Megmaradt állományaik rendkívül sérülékennyé váltak, melynek egyik fő oka, hogy szaporodó kolóniáikról, azok helyzetéről nem áll elegendő információ a rendelkezésre.

Mit ad a vadméh a mezőgazdaságnak?

2022. január 7. 10:05

Pontosan milyen méhekről beszélünk? Milyen értéket képviselnek? Hogyan hoznak számunkra gazdasági hasznot? Mi veszélyezteti őket, és hogyan segíthetjük fennmaradásukat a leghatékonyabban?