A kertünk gyepén megjelenő, egyedülálló vagy csoportosan növő kalaposgombákról érdemes tudni, hogy jót vagy rosszat jeleznek, mit kezdhetünk velük, és ha el kell őket távolítanunk, azt hogyan tegyük.
A kalaposgombák rendszertanilag a kalaposgombák (Agaricales) rendjébe tartoznak, a gombák országán (Fungi) belül a bazídiumos gombák (Basidiomycota) törzsébe. Ide tartoznak az étkezési szempontból számunkra fontos ehető gombák (pl.: csiperkefélék, laskagombafélék, szegfűgombafélék), valamint mérgező gombák is (pl.: galócafélék, döggombafélék). Vannak olyan gombafajok is köztük, amelyek nem mérgezők, de étkezésre alkalmatlanok (pl.: pereszkefélék).
Tudnivalók a gombák szaporodásáról
Mind az ehető, mind a mérgező gombák termőstestei megjelenhetnek a kertünkben. A talajfelszín alatt élő és szaporodó gombafonalak gyakran – általában a nyár végén és ősszel – kedvező időjárás esetén termőtesteket fejleszthetnek, hogy ezzel is biztosítsák a fennmaradásukat. A gombafonalakból egy területen több termőtest is képes kifejlődni, ezek együttesen gombatelepeket alkotnak.
Egy másik szaporodási stratégia a gombáknál a spórákkal történő terjedés. A spórák a szél vagy állatok segítségével messzebbre képesek jutni és kedvező körülmények között az új helyen új gombatelepeket fognak létrehozni.
A kalaposgombák megjelenése
A kertünkben megjelenő kalaposgombák teste több részből áll. Legfeltűnőbb részük a kalap. Ez alatt van a tönk, a gomba törzse. Több olyan gomba is van, amely bocskort hord a tönkön, vagy gallért a kalapja alatt.
Miért jelennek meg a kertben kalaposgombák?
A gombák megjelenése az egészséges talajkörnyezet jele, ugyanis a változatos életformákban dúskáló kerti talajban bőven találhatók gombafonalak és spórák is. A talajban futó, kiterjedt gombahálózatok egyik fontos feladata, hogy segítsék a növényeket a tápanyagok felvételében (gombák és növények közötti kölcsönös kapcsolatok gyakoriak a természetben), ezenkívül segíthetnek is a növényeknek a túléléshez szükséges információk átadásában (pl. kártevők támadása esetén vagy szélsőséges időjárási körülmények között).

Jót vagy rosszat jelent, ha megjelennek a gombák a kertben?
A gombák jelenléte tehát mindenekelőtt változatos és egészséges talajéletet jelez, ebből kiindulva a kertünkben is jót jelentenek.
Vannak olyan gombafajok (pl.: a mézgombaként is ismert sötétpikkelyes tuskógomba, farontó gombaként is csúfolják), amelyek a fák gyökerein keresztül képesek fás szárú növényeket megbetegíteni, így jelenlétük messze nem kívánatos.
Vannak olyan gombafajok is, amelyek úgynevezett boszorkányköröket (angolul fairy ring-nek, tündérkörnek nevezik ezeket) alkotnak. Ezek akár több méter átmérőjűek is lehetnek, és érdekességük, hogy a körön kívül, közvetlen a gombakör mellett a fű sokkal egészségesebb, sötétzöld színű. Ez azért van, mert itt a fű a gombák által felszabadított tápanyagokkal dúsított talajban sokkal szebben fejlődik.

Ehetők a kertben növő gombafajok?
Általános és szigorú szabály, hogy sose használjuk fel a konyhában és sose kóstoljuk meg nyersen a beazonosítatlan gombát! Először kérjünk segítséget gombaszakértőtől! Ha mélyebbre ásnánk a témában, jelentkezzünk tanfolyamra, járjunk nyitott szemmel a kirándulásokon, és tanulmányozzuk a természetben és a kertünkben élő fajokat!
Hogyan szabadulhatunk meg a kertben nőtt gombáktól?
Ha a nemkívánatos gyeplakók kifejlődtek, mindenekelőtt kezdjük azzal, hogy eltávolítjuk ezeket, mielőtt a spóráikat szétszórnák, és további gombatesteket fejlesztenének! Minden esetben kesztyűben fogjuk meg a gombákat. A nagyobb gombatesteket szedjük fel, és bátran tegyük a komposztálóra!
Ha látunk a felszedés után foltokat a gyepen, szellőztessük egy kicsit meg, és vessünk oda fűmagot, hogy kitöltsék a növények a helyet! Ezzel a talajban élő, még gombafonalakkal szaporodni képes gombákat nem akadályozzuk meg abban, hogy ismét termőtestet neveljenek, de addig is egészségesen, egységesen fejlődhet a gyep.

A kisebb gombatestekből álló gombatelepek felszámolásához használjunk lombseprűt! Kicsit dolgozzuk meg a telepet, és a szétszóródott kisebb gombatesteket hagyjuk ott a fűben! Egy szárazabb, napsütéses napon gyorsan kiszáradnak és összezsugorodnak majd, és a következő fűnyírásnál bedarálva mehetnek ezek is a komposztra.
Ha még nem volt dolgunk a kertben növő gombákkal, akkor is megelőzhetjük, hogy kifejlődjenek. Először is meg kell akadályozni a gombák fejlődését azáltal, hogy a gyepkörnyezetet tisztábbá, szárazabbá és szellősebbé tesszük – ezeket a körülményeket a gombafajok kevésbé szeretik.
Szintén megelőzésképp, ősszel szedjük fel a lehullott gallyakat és leveleket, és rendszeresen nyírjuk a füvet! A hosszúra hagyott fűszálak sokkal lassabban száradnak, így a nedves környezetben a gombák gyorsabban tudnának felszaporodni.
A kertben nőtt gombák mérgezők lehetnek az állatainkra?
Ha nem sikerül fajra pontosan meghatározni a gombafajt, így nem derül ki 100%-osan, hogy mérgező vagy ártalmatlan fajról van-e szó, úgy a legbiztonságosabb az elővigyázatosság. Ha felmerül a gyanú, hogy kutyánk vagy macskánk megkóstolta az ismeretlen gombát, azonnal forduljunk állatorvoshoz!
Fontos tudni, hogy a mérgezés leggyakoribb tünetei közé tartozik a túlzott nyálképzés, a hányás, a hasmenés, az egyensúlyvesztés és a görcsrohamok. Ha bármelyik tünetet tapasztaljuk az állaton, ne késlekedjünk, vigyük orvoshoz!
Kapcsolódó cikkek: