A lóhere megjelenése nem mindig rossz hír: talajjavítóként és méhcsalogatóként hasznos lehet – de nem minden gyeptulajdonos örül neki.
Merre lapulnak ezek a zöld mini-Jackpotok, tényleg működik a varázsuk? Miért hiszik még mindig, hogy egy olyan gyomnövény, mint a lóhere megoldja az életünket?
Miért olyan ritka a négy levelű lóhere?
Ez a növény alapból három levelű. A négy levelű változat egyfajta genetikai mutáció eredménye, amit környezeti hatások is előidézhetnek. A becslések szerint kb. 1 a 10.000-hez az esélye, hogy egy négy levelű lóherére bukkanjunk – szóval ha talál egyet, joggal érezheti magád szerencsésnek (vagy nagyon jó a szeme).
A tudósok azt is megfigyelték, hogy egyes lóherefajták és környezeti feltételek hajlamosabbá teszik a növényt a „plusz levél” kinevelésére, így ha egyszer talált egyet egy adott helyen, érdemes visszatérni, mert lehet, hogy ott több is lapul!
Milyen hatással van a lóhere a talajra és a kertre?
Ha lóherét lát felbukkanni a kertjében, az nem feltétlenül rossz jel – sőt, bizonyos szempontból egyenesen ajándék a talajnak. Ugyanis egy nitrogénmegkötő növény, ami azt jelenti, hogy a gyökerein élő baktériumok képesek megkötni a levegő nitrogénjét, és azt a talajba juttatják.
Ez pedig gyakorlatilag olyan, mintha ingyen trágyázná a kertjét. Ugyanakkor a kép vegyes. Előnye, hogy javítja a talaj minőségét, segíti más növények fejlődését, és vonzza a beporzó rovarokat (pl. méheket). Míg hátránya, hogy ha túlburjánzik, kiszoríthatja a fűféléket, és a díszgyepe könnyen „foltos lóhere-szőnyeggé” válhat.
Miért terjed el a gyepben?
Gyakori megjelenése a frissen füvesített gyepen több tényezőre is visszavezethető. Először is, a talajban gyakran már eleve ott vannak a lóherének a magjai, még azelőtt, hogy a fűmagot elszórnánk. Ezek a magok évekig is képesek csírázásra várni, és amikor a talajt felássuk vagy fellazítjuk, ideális körülményeket kapnak a kikeléshez.
Emellett különösen jól érzi magát nitrogénben szegény talajban, mivel saját maga is képes megkötni a levegő nitrogénjét. Ha a friss gyep nem kap elegendő tápanyagot, különösen nitrogént, akkor a fű gyengébben fejlődik, míg a lóhere könnyen előnybe kerül.
Továbbá, ha a gyep nem kelt ki egyenletesen – például a rossz mageloszlás, madarak, vagy az időjárás miatt – akkor az üres foltokat a lóherék gyorsan benövik. Végül előfordulhat az is, hogy maga a fűmagkeverék tartalmazott lóhere magot, különösen, ha olcsóbb, mezőgazdasági vagy természetesebb típusú keveréket használtunk.
Mit tegyünk, ha nem kérünk belőle?
Attól függ, mi a célja a gyepeddel. Ha nem zavarja a lóherének a jelenléte, és inkább természetes hatású, zöld, egészséges gyepet szeretne, akkor nyugodtan meghagyhatja, hiszen még a száraz időszakokban is zöld marad, ráadásul a beporzó rovarok, különösen a méhek, is örömmel látogatják.
Ha viszont egységes, parkos megjelenésű pázsitot szeretne, akkor érdemes néhány lépést tenni a visszaszorítása érdekében. Hasznos lehet például nitrogéntartalmú műtrágya alkalmazása, mivel ez elősegíti a fű növekedését és versenyképessé teszi a lóherével szemben.
Emellett fontos a rendszeres fűnyírás is, mivel ezzel gyengíthető a lóhere – különösen, ha nem engedjük virágozni. A gyep sűrűsítése, vagyis az utóvetés szintén hatékony módszer, mivel kevesebb teret hagy a lóhere terjedésének.
Végső megoldásként szelektív gyomirtó szerek is bevethetők, de ezek használata csak akkor indokolt, ha a lóhere már túlzottan elburjánzott, és más módszerek nem hoztak eredményt.
Képek: Pixabay
