A precíziós nemesítésé a jövő?

Agrofórum Online

A precíziós nemesítést életre hívó körülmények közé sorolhatjuk a klímaváltozás folytán megváltozó termesztési körülmények okozta nehézségeket, a versenyképesség megtartását is. Riportunkban e biotechnológiai metodika kapcsán kérdeztük Prof. Dr. Palkovics Lászlót, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanárát.

A vetőmagágazatot képviselő Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács álláspontja szerint kulcskérdés, hogy a növénynemesítők a jövőben olyan fajtákat és hibrideket állítsanak elő, amelyek a változó klíma közepette is megfelelően tudnak teljesíteni. Az úgynevezett precíziós nemesítés lehet az egyik megoldás – ez került a szervezet által tavasszal megrendezett szakmai fórum diskurzusának középpontjába.

Az Európai Unió Mezőgazdasági Tanácsában a tagországok képviselői március 14-én minősített többséggel megszavazták a precíziós nemesítési technikákra vonatkozó rendelet tervezetét és ezzel előkészítették az utat a jogszabályi keret végleges megalkotásához. A téma kapcsán Prof.Dr. Palkovics Lászlót, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanárát kérdeztük.

A szakértő szerint globális, és ennek megfelelően lokális szinten is rendkívül gyorsan változik a klíma, különösen ami a szélsőséges időjárási eseményeket illeti. Emellett olyan kórokozók, kártevők jelennek meg, amelyek sokkal melegebb vidékekhez szoktak. Borzasztó nagy a nyomás a növénytermesztésbe vont kultúrákon, és a klasszikus nemesítés nem képes lekövetni e kihívásokat.

A GM (genetikailag módosított/genetically modified) növények lehetőséget kínáltak volna, de ez nagy társadalmi ellenállásba ütközött – mondta el Palkovics László riportunk során. Az ellenállás, a biotechnológia fejlődése folytán alakult ki egy új eljárás, a precíziós nemesítés. A GM szervezetek esetében idegen szervezetből származó gének, vagy génrészletek kerülnek a célszervezetbe, és ilyen módon érhető el a kívánt hatás, akár a növények vírusrezisztenciája területén. A precíziós génszerkesztés esetében azonban nem történik idegen genetikai állomány beépítése, hanem az ismeretek alapján a növények saját genetikai anyagát módosítják…

Részletek a videóban!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A biointenzív gazdálkodás lehetőségei

07:49

A biointenzív gazdálkodás lehetőségei

2024. június 10. 12:40

Pécsbagota egy, sokak számára ismeretlen apró település Pécstől nem messze. Itt tevékenykedik Lévai Tamás, a Zöld Bagoly Farm gondolatának megálmodója, aki alig 1500 nm kiterjedésű telkén, köszönhetően kutatómunkájának és lelkesedésének, immár nagy mennyiségű, ökológiai, pontosabban biointenzív szemléletben termesztett zöldséget állít elő, melyekből a helyi kosárközösségek is részesedhetnek. Személye inspiráló lehet a vidéken tevékenykedni vágyók számára - is.

Csapadékszegény régióban nemesített fajták a magyar gazdáknak - 75 éves a Probstdorfer Saatzucht

2022. augusztus 23. 09:38

Esős, mégis jókedvű jubileumra hívta magyarországi partnereit a Karintia Kft. A pannon régióra fajtákat nemesítő és vetőmagot előállító ausztriai Probstdorfer Saatzucht ugyanis 75 éves lett. Az ünneplés mellett persze komoly témák is felvetődtek: a háborús helyzet következményei, a klímaváltozás okozta kihívások vagy éppen a betegség-ellenálló tulajdonság fontossága...

Väderstad innovációk V. - Kopóhegyek

2022. június 29. 20:00

A svéd Väderstad a mezőgéppiac egyik leginnovatívabb gyártója, munkásságát számos újítás, bejegyzett szabadalom fémjelzi. Videósorozatunkban a legfontosabb Väderstad innovációkat mutatjuk be, az ötödik részben a speciális kopóhegyek funkcióját ismerhetik meg a nézők.

Saját liszt a saját biobúzából - a saját malomban

2021. július 12. 10:49

Gazdapék. Egy fogalom, ami hazánkban még nem ismert kifejezés, ám Franciaországban egyre népszerűbb a termelők körében. A szári Csoroszlya Farmon nyugati mintára, lépésről lépésre építenek fel egy valóban a termőföldtől az asztalig a gazdálkodó kézben összpontosuló rendszert. Ehhez számos bio gabonás kísérlet zajlik náluk, de a közelmúltban adták át kistermelői malmukat is, ami a termékpályafejlesztés egyik legfontosabb eleme volt. Mindezeket látva nem véletlen, hogy a biogazdasággal szorosan együttműködő Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet is Száron rendezte meg 2021-es szántföldi szakmai napját, ahol több tucat gazdálkodó ismerhette meg a Csoroszlya Farm sikerének titkát.

Ősgabona, kovász: tegyük tisztába!

2025. február 5. 17:10

Az ősbúzák vajon mennyire alkalmasak arra, hogy ökológiai termesztésbe vonjuk be őket? Mit is értünk pontosan kovász alatt?

Támad a szklerotínia a napraforgóban

04:01

Támad a szklerotínia a napraforgóban

2024. augusztus 1. 13:40

Tárkány mellett jártunk, szklerotíniát találtunk - mi a teendő? Hertelendy Péter növényorvos válaszolt az Agrofórumnak. A szklerotínia levelekről induló aszkospórás fertőzésének tünetein túl tányér és szártüneteket is megfigyelhettünk. A növényvédős nem volt rest: a fertőzést sikerült elkapni egy jól időzített boszkalidos permetezés segítségével.

Takarónövények 112 hektáron - Így áll át talajkímélő gazdálkodásra a Zalagroup Agrár Kft.

2023. január 3. 13:16

Nem túl gyakori, sőt kifejezetten ritka látvány egy 112 hektáros tábla, amin takarónövények fejlődnek. Az 1000 fejős tehénnel is rendelkező Zalagroup Agrár Kft. 1200 hektáros üzemi területén azonban nagy erőkkel folyik az átállás a talajkímélő, vízmegőrző és valóban fenntartható gazdálkodásra.

"Büszke vagyok a 6 tonnás repcémre" - Kiváló tapasztalatok az UMBERTO KWS repcével! (Nyárád)

03:51

"Büszke vagyok a 6 tonnás repcémre" - Kiváló tapasztalatok az UMBERTO KWS repcével! (Nyárád)

2019. július 18. 10:21

Varga Balázs családi gazdálkodó a Pápához közeli Nyárád térségében termeszt őszi búzát, őszi árpát, kukoricát, napraforgót, a zöldítés részeként némi lucernát, és 2005 óta őszi káposztarepcét is. A kultúrnövény vetésterülete az elmúlt majd másfél évtizedben 10-20 hektárról 100 hektárra, a termésátlagok pedig 2 tonnáról 4-5 tonnára emelkedtek.