Évek óta aszály sújtja a magyar szántóföldi növénytermesztést, és egy friss amerikai adat most újabb keserű pirulát jelent a hazai gazdáknak.
Az évszázad aszályát kellett átvészelnie a magyar mezőgazdaságnak 2022-ben. Akkor sok kukoricatermesztő gazda is azt hitte, hogy rosszabb már nem jöhet, ám a 2023-as átlagos szezont 2024-ben, majd 2025-ben egyaránt katasztrofális évek követték. Friss adat szerint a szárazság sújtotta Békésben átlagban mindössze 2,1 tonna termett ebből a fontos kultúrnövényből hektáronként.
A témát járta körül a Trend FM műsora is, amelyben Reng Zoltán, a Hungrana Keményítő- és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. vezérigazgatója volt a vendég. Nem véletlenül, hiszen a cég bő egy évszázada meghatározó szereplője a magyarországi élelmiszeriparnak, jelenleg évente mintegy 1 millió tonna kukoricát dolgoznak fel.
A nedvesen felvásárolt termény egy részéből állati takarmány lesz, de fontos a bioetanol- és alkohol-előállításuk is, illetve a termékeik között megtaláljuk a cukor- és keményítőféleségeket is. Az utóbbi években viszont a Hungranának is azzal kellett szembesülnie, hogy Magyarországon egyszerűen nem terem elég kukorica a mostoha időjárás miatt, így az alapanyag egy részét külföldről kell megvásárolnia. Az idei szezon a szerbeknél és románoknál is rosszul sikerült, Lengyelországban viszont rekordtermés lett, vagyis import szempontjából az jöhet szóba.
„Muszáj behozni, mert ezzel tudjuk balanszban tartani az árakat. De ez még mindig az az árszint, ami magasabb a nemzetközinél… Ha egy euróval többet fizetünk a lengyel termelőknek, mint mondjuk a németek, akkor nekünk adják el a kukoricát. Ám ez nyilvánvalóan magasabb árszintet jelent”
– magyarázta Reng Zoltán. A vezérigazgató hivatkozott az USDA, vagyis az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának elképesztően pontos becslésére is, ők műholdfelvételekkel számítják ki a globális termést, és azt 1-2 százalékon belül mindenhol eltalálják. Eszerint pedig Magyarországon az aszály miatt idén 400 ezer tonnával kevesebb kukorica fog teremni, mint amennyi a belföldi felhasználáshoz szükséges.
Hazánkban tehát komoly hiány jelentkezik, márpedig a takarmánygyártók, bioetanol- és izocukorgyárak üzleti modellje arra épült, hogy idehaza mindig van fölösleges áru. Így viszont versenyhátrányba kerülünk, ami hosszú távon mindenkinek rossz, a gazdáknak is.
A teljes beszélgetés itt hallgatható meg:
