Sokan használják a fahéjat virágok földjéhez, fertőtlenítési céllal és dugványok gyökereztetésének fokozására. Valóban rendelkezik ilyen hatással a fahéj?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Valóban rendelkezik a fahéj mikroorganizmusokra gyakorolt ölő hatással, ez régóta köztudott. A fahéjként forgalmazott termék hazánkban a Cinnamomum növénynemzetségbe tartozó fafajokból nyert fakéreg, melyet darabosan, őrölt állapotában vagy fahéjolaj formájában lehet megvásárolni. A fahéj illata általában édes, fűszeres. Hazánkban a ceyloni fahéj az ismertebb, mellette gyakori még a kínai fahéj. Felhasználják az élelmiszeriparban, az illatszeriparban, humán gyógyászatban is.
A fahéj mikroorganizmusokra gyakorolt hatását a fahéjaldehid hatóanyaga váltja ki, mely természetes fertőtlenítő hatású, gombákra és baktériumokra is gátló hatást fejt ki.
Elsősorban humán gyógyászati felhasználása, alkalmazása ismert, az ott tapasztalható eredmények alapján a szintetikus növényvédő szerek helyettesítésére is kipróbálták laikusok, hobbikertészek, de ellenőrzött, tudományos sikeres kísérletek is beszámoltak ilyen célú használhatóságáról. Megállapították, hogy talajban élő kórokozók ellen is hatásos, rovarokra repellens, távoltartó tulajdonsággal is rendelkezik.
Dugványok gyökereztetésénél is bevált alkalmazása: a gyökereztetés alatt hosszú ideig párás, nedves körülmények között tartott dugványoknál gyakran fellépő rothadásos betegség, a dugvány és a közeg előzetes kezelésével megelőzhető.
A hobbikertészek elsősorban a por alakú fahéjat ismerik, ami fűszerként a legtöbb háztartásban megtalálható. A konyhai gyakorlathoz hasonlóan ugyanazt az alkalmazást folytatják és ajánlják: néhány csipetnyi fahéjporral meghintést. Ennek a gyakorlatnak számos buktatója lehet: hatóanyagot nem ajánlott érzésre, szemre adagolni. Ha nem éri el a szükséges mennyiséget, töménységet, nem lesz a kezelésnek eredménye, védő hatása elmarad. Ellenben, ha többet szór a felületre, túldozírozza.
A fahéjaldehid hatóanyag egyenletes adagolását a fahéjolaj oldat biztosítja. Kapható a fahéj olajos formában is, ami 0,1%-os oldatában biztosan hat a növénypatogén gombák és baktériumok ellen is. Az olajos oldat egyenletes hatóanyag elosztást tesz lehetővé, talajba is beöntözhető és a még gyökér nélküli dugványok kezdeti fertőtlenítésére is alkalmas rövid áztatással. Alkalmas vetőmagvak csávázására is.
Ellenőrzött kísérletekben igazolták, hogy a szegfűszegolaj, a kakukkfűolaj, és oregánóolaj is rendelkezik a fahéjhoz hasonló fertőtlenítő tulajdonsággal. A fahéjat zöld növények lombján előforduló gombás és baktériumos betegségei ellen is kipróbálták, hatnak is ellenük. Ami problémát jelentett, nehéz azt a fahéjolaj töménységet megtalálni, ami a kórokozók szaporodását leállítja, és a növények leveleire, virágaira nem gyakorol perzselő hatást. Ezért növényfajonként próbapermetezést javasolnak a szakemberek. Magcsávázáshoz 0,1-1%-os oldata is alkalmazható, a töménységet a növényfaj határozza meg. Kezeléshez elegendő 10-15 perces áztatás.
A fahéjas kezelés nem rendelkezik gyökereztetést serkentő hatással, ez téves állítás. A gyökereztető közeg fertőtlenítése következtében maradnak egészségesek a dugványok, több megeredő dugványt nyerünk használatával, ebből ered a fals következtetés. A fahéjaldehid nem serkenti a gyökerezést, ellenben a dugvány számára optimális hőmérséklet és magas páratartalom igen, azt feltétlenül biztosítsa a gyökereztetés ideje alatt!
Kiemelt kép: Pixabay
