Sok kerttulajdonos ébredt már arra, hogy a kertje, udvara tökéletes pázsitját valami feldúlta, összelyuggatta. A károsító azonosítása nem túl nehézkes.
Bosszantó dolog, ha egyik napról a másikra hirtelen lyukakat, gödröket találunk a kert különböző pontjain. Ezek lehetnek kicsik, nagyok, kör alakúak vagy szabálytalanok, annyi viszont bizonyos, hogy állatok a létrehozóik. A kerttulajdonosok jó része rögtön elkezdi keresni a „tettest”, a nyomokból azonban kevesen tudnak olvasni, ezért cikkünkkel remélhetőleg segítséget nyújthatunk az azonosításban.
Megnyugtatásként elmondhatjuk, hogy a lyukak nem jelentenek különösebben súlyos károsítást. Ha mélyebbek, akkor persze akadályozhatják a fűnyíró munkáját, vagy a sötétben megbotolhatunk bennük, ezért nyilvánvalóan meg kell szüntetni, be kell temetni őket. A talajszint alatti károkat gyakran észre sem vesszük, pedig a hangyák és más rovarok föld alatti járatrendszerein a talaj mélyebb rétegeibe folyhat a víz, mint egy vízelvezetőn, vagyis az értékes öntözővizünk egy része ilyen módon kárba vész, hasznosítatlanul elfolyik.
Általánosságban kijelenthető, hogy minél nagyobb egy lyuk, gödör, feltehetőleg annál nagyobb állat hozta létre. A cickányok, mezei egerek körülbelül 2 centiméter átmérőjű járatokat készítenek, a magasba nyúló földkupacokért pedig a vakondokat, esetleg pockokat okolhatjuk. Ha a homokbucka kicsi, az hangyák jelenlétére utal, a földszerű ürülék pedig gilisztákra. Amennyiben a gyepen sekély, de viszonylag nagy kiterjedésű foltokat találhatunk, akkor valószínűleg táplálék után kutató, csőrükkel a talajt szurkáló madarakkal van dolgunk.
Rossz gyepápolás következménye is lehet
Ha a lyukak, gödrök, hiányok hosszú idő alatt alakulnak ki, az a nem megfelelő gyepápolás következménye, hiszen az állati károsítók egyetlen nap vagy éjszaka alatt „dúlják fel” a kertünket, udvarunkat. Ráadásul a felszín alatt ez nagyobb kiterjedésű lehet, mély és kacskaringós járatrendszerhez kapcsolódhatnak.
A leggyakrabban a pocok károsít, és nemcsak a gyepet, hanem a veteményesben is megrágcsálja a növényeket, még a gyökereiket is. Néha lusták saját járatrendszert kialakítani, előszeretettel foglalják el a vakond elhagyott alagútjait is. A maguk után hagyott lapos földkupacokat gyakran finom gyökerek szövik át, a lyukak bemeneti nyílása ovális keresztmetszetű.
A vakondtúrást mindenki felismeri, miközben a darazsak kártételét sokan nem tudják azonosítani, ezért erről is érdemes néhány szót szólni. Bizonyos darazsak a földbe építik fészküket, mivel azonban a testméretük kicsi, legfeljebb 1 cm átmérőjű lyukat alakítanak ki bejáratként, amit talán észre sem veszünk. Néha az elhagyott pocoklyukakba költöznek, akkor viszont már veszélyesek lehetnek ránk, hiszen könnyű a fészkükbe belelépni. Az eltávolításukat célszerű szakemberre bízni.
A lótücsök károsítása is jellegzetes. A bejárat az egérlyukéhoz hasonlít, de legfeljebb csak olyan szűk, mint a darázsfészkeké. Ha a felszínen elszáradt fűfoltokat látunk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy alatta vannak a lótücsök fészkei, mert a rovar az építés során megeszi a fű gyökerét. Végezetül, ha meglepően kiterjedt, nem túl ismerős kárformákat észlelünk a gyepen, akkor valószínűleg alkalmanként vadak – róka, borz, sün vagy akár vaddisznó – látogatják a kertünket.
A lótücsök károsítását ne becsüljük le, nehéz egy idő után eltávolítani a kertből:
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
