Meglepő és eddig ismeretlen módszerrel sikerült Kínában számottevő hozamnövekedést elérni többféle növénykultúrában is. Az édesburgonya esetében a termés megduplázódott.
A Föld népessége folyamatosan növekszik, 1804 környékén lépte át az 1 milliárdot, 2022-ben pedig a 8 milliárdot, és az előrejelzések szerint 2037-ben már 9 milliárdan leszünk. Ennyi embert megfelelő minőségben és biztonságosan táplálni a hagyományos módszerekkel nem lehet, különösen a globális felmelegedés, az egyre kínzóbb aszályok és a nyomában járó elsivatagosodás árnyékában. A génmódosítás, génszerkesztés sokat segíthet a növényekben rejlő terméspotenciál kiaknázásában, növelésében, ám önmagában aligha lesz elég.
Kínában meglehetősen szokatlan és nem könnyen érthető tudományos hátterű kísérleteket folytatnak bizonyos kultúrnövények hozamainak emelésére. A nagyszabású szántóföldi tesztek alkalmanként 100 százalékos termésnövekedést eredményeztek, ami elsőre igencsak hihetetlennek tűnik. A Pekingi Egyetem kutatói szerint a napfény által aktivált ásványvíz jelentősen javítja a fotoszintézist, és így sikerült produkálniuk a meglepő ugrást a hozamokban.
A beszámolók szerint egészen nagyszabású szántóföldi kísérlet tanúskodik a kínai módszer eredményességéről. A napfénnyel besugárzott természetes ásványokkal kezelt öntözővíz eszerint csodákra képes, hiszen rizs, búza, szója, földimogyoró, édesburgonya, cukornád és különféle zöldségek esetében is tökéletesen működött, vagyis javította a fotoszintézis hatékonyságát. A Kína északkeleti és déli részeiben végzett kísérlet során az édesburgonya hozamát 109,5 százalékkal sikerült emelni, de még a legrosszabb eredménynek számító búza esetében is 24,7 százalék volt a termésnövekedés.
Ötszöri öntözés
Az egyik kutató szerint eddig elsősorban a vetőmagon, másodsorban pedig a tápanyagpótláson múlt, hogy mennyi hozamot sikerül kihozni egy kultúrából. Ez most megváltozhat, bár a módszerük tudományos háttere nem teljesen ismert. A kínaiak állítólag két évtizede kísérleteznek az eljárással, amely most fényes sikert aratott. Tapasztalatuk szerint minden olyan kultúrában eredményesen alkalmazható, amely öntözhető, térségtől függetlenül.
A kínaiak a növényállományt a szemkitelítődés időszakában – vagyis a gabonafélék virágzása és megtermékenyülése után következő, gyors növekedési szakaszban – ötször öntözték. A kontrollparcellákban a négy vizsgált fajta közül háromnál az erős szél súlyos megdőlést, szártörést okozott, míg az ásványi anyagokkal kezelt, úgynevezett funkcionális vízzel öntözött négy fajtánál egyetlen esetben sem tapasztaltak kárt.
Az újfajta eljárás azon alapul, hogy a kőzeteket és talajokat borító, vasat és mangánt tartalmazó ásványi rétegek félvezetőként viselkedve a napfény energiáját elektromos energiává alakíthatják. A növényi sejtek mélyén található mangán klaszter pedig kulcsszerepet játszik a vízfelbontásban, lehetővé téve a növény számára az energia előállítását. Ebből az elvből kiindulva dolgozták ki az „ásványi funkcionális vizet”, amelyben az ásványi anyagokat nem közvetlenül juttatják ki a növényre, hanem előbb az öntözővizet kezelik velük.
Az öntözésben segítséget nyújthat a napelemmel működő sótalanító rendszer is:
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
