S. László kérdése: Fügebokromon idén új kártételt figyeltem meg, de magával a károsítóval nem találkoztam. A leveleken rágás nyomát látom, de nem tudom mi lehet ez és azt sem, hogyan védekezhetek.
Aki válaszol:
Dr. Mikulás József, címzetes főiskolai tanár, növényorvos, a mg.-i tudományok kandidátusa
Kedves Olvasó!
Ezt a levelet a fügelevélmoly lárvája károsította. Mivel a fügelevélmoly déli származású, számára kedvezően alakuló klímaváltozás hatására a következő években a nyár végére fölszaporodhat és esetleg már számottevő kárt is okozhat.
A viszonylag enyhe telek is kedvezhetnek ennek a károsítónak. Nemcsak magyar, hanem a külföldi kollegák is írnak arról, hogy délről észak felé terjed a fügelevélmoly. A fügelevélmoly Észak-Afrikától Ázsiáig elterjedt, ott, ahol a tápnövénye, a füge él. Már Londonból és Kínából is jelentették előfordulását.
Sárgászöld, fekete szemölcsös hernyója a füge levelét hámozgatja ezzel okoz lombkárt. Eddig hazánkban a füge termését nem bántotta. Dél-Európában a lombkártételen kívül a hernyók a gyümölcsöt is károsítják, ezzel rontva a piaci értéküket és utat nyitnak a kórokozóknak. Erősebb fertőzés esetén, amit ez évben tapasztaltam, egy levélen több moly is tevékenykedett. Amennyiben a fiatal levél alapját támadja meg, nemcsak a levél karéja, hanem az egész levél torzul. A kifejlett hernyó hámozás után fehér szövedékben bebábozódik.
A lepkék rajzásának kezdetére részben a bábingek hívják fel a figyelmet. A lepkéket részben az esti órákban figyelhetjük meg a fügebokrok levelén. A lepke kifeszített szárnnyal 16-20 mm-es. Az elülső szárnya sárgásbarna, világos szegélyű, pikkelyek alkotta hullámos harántsávval díszített. Lepkék tojásaikat a levelek felszínére csomókba helyezik el. Az első nemzedék lepkéi júliusban repülnek ki, a második nemzedék ősszel rajzanak, majd védett helyre húzódnak és áttelelnek. A hernyók május közepétől rágják a leveleket, majd összesodorják, majd a levél szélén egy csónak alakú szövedékben bábozódnak.
Véleményem szerint a kártevő időbeni felismerésével, a károsítók (lárva, báb) eltávolításával és megsemmisítésével nagymértékben megakadályozhatjuk a felszaporodásukat. Hazánkban a fügelevélmoly ellen nincs engedélyezett kémiai védekezés. Külföldön a Bacillus thuringiensis (Dipel ES) készítményt javasolják. Természetes ellenségét is megfigyeltem. A fülbemászó szívesen fogyasztja a fügelevélmoly lárvákat. Ezen kívül fürkészlégy gátolja a nagyobb mértékű felszaporodását.
