Ház, táj blog

Ehető közkertek, avagy agrár-erdészet a városban? – Egy közösségi kezdeményezés Budapesten

Agrofórum Online

A FAO hívta fel legutóbb a figyelmet, hogy a csökkenő biodiverzitás az élelmiszertermelésben is problémát jelenthet. A FAO által végzett kutatás szerint a mintegy 6000 növényfajból, amelyet termesztenek a világon, mindössze 9 faj adja a mezőgazdaási termesztés 66%-át. Ezt a problémakört fokozza a városi népesség növekedése, a zöldfelületek beépítése, a természetes élőhelyek, mezőgazdasági területek eltűnése.

A klímaváltozás jelensége mellett szükség van a biodiverzitás javítására mind a zöldfelületeken mind a mezőgazdasági termesztésben, továbbá az ökoszisztémák és természetes élőhelyek védelmére. Egy érdekes alternatíva lehet erre a problémára a városi agrár-erdészet, amely a trópusi országokban bevett gyakorlat, ahol családok fák ültetése mellett, élelmet, gyógynövényeket termesztenek az alulhasznosított területeken, vagy saját kertjükben önellátásra vagy piaci értékesítésre. Ez a gyakorlat agrárökológiai elveken és közösségi termesztésen nyugszik. Az agrárökológia nemcsak élelmiszertermesztésről szól, hanem a farmerek helyzetét is javítja.

Európában, Amerikában és a teljes déli féltekén folynak kutatások a fás rendszerek és szántóföldi kultúrák egymásra hatásának értékeléséről, az agrár-erdészeti rendszerek gazdasági értékéről, talajvédelmi, tápanyag-gazdálkodási, gyomosodást gátló, mikro-klimatikus hatásáról, szénmegkötésben való szerepéről, öntözési igényéről. Az alapgondolat egy olyan rendszer kialakítása, amely önfenntartó és minimális beruházást igényel, és organikus termékek előállításra alkalmas.

Az agrár-erdészeti rendszerek sokrétű haszna

Többféle agrár-erdészeti rendszer létezik, mint «alley cropping», mezőgazdasági haszonnövények hosszú vágásfordulójú fafajokkal, a «silvoarable», amikor egyéves/évelő kultúrákat és fásszárú növényeket együtt alkalmaznak, vagy «silvopasture» a legeltetés és erdészet együttes alkalmazása, továbbá kaszált gyümölcsösök, mezővédő erdősávok, fás legelők stb. Városok esetében erősíthetik a társadalmi kohéziót, élelmiszer-biztonságot, zöldfelületek rekreációs értékének növelését, tájrehabilitációt stb. A legelterjedtebb és legrégibb ilyen rendszer az erdei kertészet. Más rendszerekhez képest ez egy extenzívebb rendszernek tekinthető, mely kis felületen több fajt és termesztési szintet alkalmaz. Ezeket a rendszereket általában erdős területeken és trópusi éghajlaton alkalmazzák.

Robert Hart angol botanikus tervezett először mérsékelt égövön erdei kertészetet. Mára a legjelentősebb példa Martin Crawford kezdeményezése, aki angliai kertjében egy sűrű erdei kertészetet hozott létre. 10 éves tapasztalatait „Creating a Forest Garden, working with nature to grow edible crops„(Erdei kertészet létrehozása, ehető növények a természet segítségével) címen publikálta. A fejlett országok városaiban, ahol az urbanizált területek terjeszkedése természetes élőhelyeket és mezőgazdasági területeket fenyeget, és az organikus élelmiszerek drágák vagy kevéssé elérhetőek a piacokon, az erdei kertészeteknek pozitív hatása lehet a tájra. A városi kertészet gyorsan terjed világszerte a társadalmi kezdeményezéseknek köszönhetően, de több kell ahhoz, hogy tényleges, hosszú távú területhasználatként jelenhessen meg a városban. Míg a városi agrár-erdészeti rendszerek alkalmazása egyre gyakoribb trópusi éghajlaton, a mérsékelt éghajlati övben kevésbé ismertek.

Elindult egy gyümölcsözőnek tűnő közös projekt Zuglóban egy erdei kert lértehozására civil szervezetek, és önkormányzati dolgozók együttműködésében. A cél egy köztér létrehozása, ahol fák alatt ehető növények termesztése történik, miközben a projekt hozzájárul a tájrehabilitációhoz, a kiszáradt patakmenti élőhelyek megújításához. A projekt fontos célja helyi lakosok mobilizálása. Tapasztalt permakultúra és agrár-erdészeti szakértőket, közösségi kertészeket, erdészeket kérdeztünk meg a táji adottságoknak, klimatikus viszonyoknak leginkább megfelelő módszerek, fajok kiválasztásához. A városi agrár-erdészeti rendszerek létrehozása és fenntartása multidiszciplináris megközelítést igényel. Budapest Zöldinfarstuktúra Koncepciója szerint mindössze 6 m² az egy főre jutó rekreációs zöldfelület a fővárosban, ami jóval alatta marad a 9 m²/fő elvárt értéknek. Szükség van tehát a mindenki számára elérhető zöldfelületfejlesztésre.

A zuglói helyszín terve

A mindössze egy hektárnyi területen 10 különböző fafajt, bogyós gyümölcsöt gyógynövényt és virágos növényt ültettünk, amelyek mindegyike hosszú távon is fontos funkciót szolgál. A szélsőséges időjárási körülményeknek is meg kell felelnük (szárazság, légyszennyezés stb.) a növényeknek.

Hársfát a teának használható virága miatt ültettünk (Tilia cordata ‘Greenspire’) továbbá rendkívül kedvező a beporzók számára, levelei gyorsan lebomlanak és tápanyaggal dúsítják a talajt. Jól viseli a szárazságot és a téli fagyokat (-24 °C ) és árnyékot ad. A madárberkenyét a madarak kedvelik (Sorbus aucuparia ‘Edulis’), kicsi a fenntartásigénye, jól viseli a szárazságot és levegőszennyezést, magja 5 évet is kibír csírázásig a talajban. A telepített gyümölcsfák: berkenye (Sorbus domestica), fehéreper (Morus alba), törökmogyoró (Corylus colurna), birsalma (Cydonia oblonga), alma és körte. Talajtakaróként fűszernövényeket ültettünk: rozmaring, citromfű, levendula, koriander, kakukkfű. Gumós nadálytövet (Symphytum tuberosum) is ültettünk fertőtlenítő tulajdonsága miatt. Adományok révén 15 ribizli bokrot is ültettünk. A telepített növényeknek több évre van szükségük, hogy megerősödjenek. A következő lépések ülőbútorok elhelyezése, komposztáló készítése és a hely népszerűsítése a lakosság körében. Az emberek szabadon kertészkedhetnek majd a területen. A cél az, hogy mindeközben megismerkedjenek a környezetbarát és a közösségi termesztési lehetőségekkel.

A helyszín frissen a telepítés után

Évről évre nő a termelői piacok száma hazánkban

2026. január 20. 05:40

Nem ok nélkül nő a népszerűsége országszerte a termelői piacoknak, hiszen semmilyen más vásárlói élményhez nem hasonlítható, vidám hangulatú közösségi tér is egyben.

A fehér cukor természetes alternatívái

2026. január 17. 05:40

Lássuk most azt, hogy milyen esetekben és mivel tudnánk pótolni a fehér cukrot az italainkban és az ételeinkben, és egyáltalán a mindennapjainkban!

Ezt tudják az okos madáretetők

2026. január 11. 05:40

Az okos madáretetők lényege, hogy nemcsak a kertünkben áttelelő madarak etetésére szolgál, hanem ezzel együtt közvetlen megfigyelőeszköz is a madarak iránt érdeklődő természetkedvelők számára.

Hazai védjegyek II.

2025. december 30. 05:40

Mit jelent, ha egy élelmiszeren KMÉ-védjegyet látunk, és mit takar, ha Érték és Minőség Nagydíjat kapott a termék, vagy GMO-mentes termelésből származik?

Drónok szerepe a talajvédelemben

2023. március 25. 08:37

Megpróbáltam utánajárni, hogy van-e szerepük a drónoknak a 21. században a talaj védelmében, és ha igen, miben tudják segíteni akár a kutatásokat, a fejlesztéseket abban, hogy talajaink minősége kisebb mértékben csökkenjen.

Sokféleség mentheti meg a mezőgazdaságot

2025. november 2. 14:10

A kutatók szerint a változatos gazdálkodás a jövő útja: a sokféleség nemcsak fenntarthatóbb, hanem gazdaságilag is kifizetődő.

Sünök és a talajvédelem

2023. március 27. 05:36

A sün nagyon hasznos vendége a kertünknek, mert hernyókkal, rovarbábokkal, csigákkal, férgekkel táplálkozik, így nagy segítséget nyújt számunkra azzal, hogy a talajokban és azok felszínén ne szaporodjanak el a kártevők.

Téli mulcsozási technikák és anyagok – A talaj védelme a hideg hónapokban

2025. december 18. 05:40

Aki télen is védi a talajt, tavasszal egészségesebb, ellenállóbb és gyorsabban fejlődő növényekkel számolhat.