A FAO hívta fel legutóbb a figyelmet, hogy a csökkenő biodiverzitás az élelmiszertermelésben is problémát jelenthet. A FAO által végzett kutatás szerint a mintegy 6000 növényfajból, amelyet termesztenek a világon, mindössze 9 faj adja a mezőgazdaási termesztés 66%-át. Ezt a problémakört fokozza a városi népesség növekedése, a zöldfelületek beépítése, a természetes élőhelyek, mezőgazdasági területek eltűnése.
A klímaváltozás jelensége mellett szükség van a biodiverzitás javítására mind a zöldfelületeken mind a mezőgazdasági termesztésben, továbbá az ökoszisztémák és természetes élőhelyek védelmére. Egy érdekes alternatíva lehet erre a problémára a városi agrár-erdészet, amely a trópusi országokban bevett gyakorlat, ahol családok fák ültetése mellett, élelmet, gyógynövényeket termesztenek az alulhasznosított területeken, vagy saját kertjükben önellátásra vagy piaci értékesítésre. Ez a gyakorlat agrárökológiai elveken és közösségi termesztésen nyugszik. Az agrárökológia nemcsak élelmiszertermesztésről szól, hanem a farmerek helyzetét is javítja.
Európában, Amerikában és a teljes déli féltekén folynak kutatások a fás rendszerek és szántóföldi kultúrák egymásra hatásának értékeléséről, az agrár-erdészeti rendszerek gazdasági értékéről, talajvédelmi, tápanyag-gazdálkodási, gyomosodást gátló, mikro-klimatikus hatásáról, szénmegkötésben való szerepéről, öntözési igényéről. Az alapgondolat egy olyan rendszer kialakítása, amely önfenntartó és minimális beruházást igényel, és organikus termékek előállításra alkalmas.
Többféle agrár-erdészeti rendszer létezik, mint «alley cropping», mezőgazdasági haszonnövények hosszú vágásfordulójú fafajokkal, a «silvoarable», amikor egyéves/évelő kultúrákat és fásszárú növényeket együtt alkalmaznak, vagy «silvopasture» a legeltetés és erdészet együttes alkalmazása, továbbá kaszált gyümölcsösök, mezővédő erdősávok, fás legelők stb. Városok esetében erősíthetik a társadalmi kohéziót, élelmiszer-biztonságot, zöldfelületek rekreációs értékének növelését, tájrehabilitációt stb. A legelterjedtebb és legrégibb ilyen rendszer az erdei kertészet. Más rendszerekhez képest ez egy extenzívebb rendszernek tekinthető, mely kis felületen több fajt és termesztési szintet alkalmaz. Ezeket a rendszereket általában erdős területeken és trópusi éghajlaton alkalmazzák.
Robert Hart angol botanikus tervezett először mérsékelt égövön erdei kertészetet. Mára a legjelentősebb példa Martin Crawford kezdeményezése, aki angliai kertjében egy sűrű erdei kertészetet hozott létre. 10 éves tapasztalatait „Creating a Forest Garden, working with nature to grow edible crops„(Erdei kertészet létrehozása, ehető növények a természet segítségével) címen publikálta. A fejlett országok városaiban, ahol az urbanizált területek terjeszkedése természetes élőhelyeket és mezőgazdasági területeket fenyeget, és az organikus élelmiszerek drágák vagy kevéssé elérhetőek a piacokon, az erdei kertészeteknek pozitív hatása lehet a tájra. A városi kertészet gyorsan terjed világszerte a társadalmi kezdeményezéseknek köszönhetően, de több kell ahhoz, hogy tényleges, hosszú távú területhasználatként jelenhessen meg a városban. Míg a városi agrár-erdészeti rendszerek alkalmazása egyre gyakoribb trópusi éghajlaton, a mérsékelt éghajlati övben kevésbé ismertek.
Elindult egy gyümölcsözőnek tűnő közös projekt Zuglóban egy erdei kert lértehozására civil szervezetek, és önkormányzati dolgozók együttműködésében. A cél egy köztér létrehozása, ahol fák alatt ehető növények termesztése történik, miközben a projekt hozzájárul a tájrehabilitációhoz, a kiszáradt patakmenti élőhelyek megújításához. A projekt fontos célja helyi lakosok mobilizálása. Tapasztalt permakultúra és agrár-erdészeti szakértőket, közösségi kertészeket, erdészeket kérdeztünk meg a táji adottságoknak, klimatikus viszonyoknak leginkább megfelelő módszerek, fajok kiválasztásához. A városi agrár-erdészeti rendszerek létrehozása és fenntartása multidiszciplináris megközelítést igényel. Budapest Zöldinfarstuktúra Koncepciója szerint mindössze 6 m² az egy főre jutó rekreációs zöldfelület a fővárosban, ami jóval alatta marad a 9 m²/fő elvárt értéknek. Szükség van tehát a mindenki számára elérhető zöldfelületfejlesztésre.
A mindössze egy hektárnyi területen 10 különböző fafajt, bogyós gyümölcsöt gyógynövényt és virágos növényt ültettünk, amelyek mindegyike hosszú távon is fontos funkciót szolgál. A szélsőséges időjárási körülményeknek is meg kell felelnük (szárazság, légyszennyezés stb.) a növényeknek.
Hársfát a teának használható virága miatt ültettünk (Tilia cordata ‘Greenspire’) továbbá rendkívül kedvező a beporzók számára, levelei gyorsan lebomlanak és tápanyaggal dúsítják a talajt. Jól viseli a szárazságot és a téli fagyokat (-24 °C ) és árnyékot ad. A madárberkenyét a madarak kedvelik (Sorbus aucuparia ‘Edulis’), kicsi a fenntartásigénye, jól viseli a szárazságot és levegőszennyezést, magja 5 évet is kibír csírázásig a talajban. A telepített gyümölcsfák: berkenye (Sorbus domestica), fehéreper (Morus alba), törökmogyoró (Corylus colurna), birsalma (Cydonia oblonga), alma és körte. Talajtakaróként fűszernövényeket ültettünk: rozmaring, citromfű, levendula, koriander, kakukkfű. Gumós nadálytövet (Symphytum tuberosum) is ültettünk fertőtlenítő tulajdonsága miatt. Adományok révén 15 ribizli bokrot is ültettünk. A telepített növényeknek több évre van szükségük, hogy megerősödjenek. A következő lépések ülőbútorok elhelyezése, komposztáló készítése és a hely népszerűsítése a lakosság körében. Az emberek szabadon kertészkedhetnek majd a területen. A cél az, hogy mindeközben megismerkedjenek a környezetbarát és a közösségi termesztési lehetőségekkel.