Pár éve ültetett tölgyfánk levelein apó fehéres pontok jelentek meg. A hátoldalukon pedig feketés állatok mozognak, és vannak fehéres színű repkedő alakjaik is. Mik lehetnek? A fa környékén nagyon zavaró, hogy emberekre is rárepülnek.
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Olvasó!
Néhány éve jelent meg hazánkban a tölgyfákon – erdei tölgyállományban és díszfaként ültetett tölgyfákon, valamint faiskolákban egyaránt – a tölgy csipkéspoloska (Corythucha arcuata). Terjedőben lévő invazív rovar, az ország minden részén még nem telepedett meg. Észak-Amerikából ered, Kanadában is előfordul, Európában Romániából kiindulóan jelent meg a szomszédos országokban. Hazánkban a déli, nyugati és a keletei megyékben azonosították először. Életmódját vizsgálják még a növényvédelmi szakemberek, közeli rokonához a platán csipkés poloskához hasonítható. Tölgyfajok egyedeit fertőzi, de szil (Ulmus), madárcseresznye (Prunus avium), juhar (Acer) és akác (Robinia pseudoacacia) lombozatát is károsítja.
Fejlődése során a valamennyi alakja a levelek hátoldalán helyezkedik el, a tojások, a lávák és kifejlett szárnyas rovar, mely utóbbi repülni is képes. Felismerésüket segítik a fekete, fényes, megkeményedő, apró szekréciós cseppek. Lárvák és imágók a leveleket szívogatják, apró, tűhegynyi méretű ezüstös színű pontokat hagynak hátra, közöttük és körülöttük a levelek elsárgulnak, a levélszövet elhal. Májustól őszig jelen van a leveleken egymás mellett több fejlődési alakja, a kifejlett alakok tömeges rajzása augusztus közepétől várható.
Lárvák (nimfák) laposak, ovális alakúak, feketés színűek, szőrözöttek, méretük nem haladja meg a 2 mm-t. Az imágók csipkés, kifejezetten szép mintájú fehér színű szárnyakkal rendelkező, 4 mm körüli rovarok. Bár repülésre képesek, de nagy távolságokra nem repülnek. Terjedésük szél, légáramlás, közlekedési eszközök, fertőzött szaporító anyag (facsemeték) segítségével történik. A kártevő kifejlett alakban telel a fatörzs kérgén és a kéreg alatt.
Sárga ragacsos rovarcsapdák vonzzák a csipkéspoloskákat, megjelenésük, jelenlétük jelzésére kiválóan alkalmasak. Díszfáknál és közterületeken szívó kártevők ellen a deltametrin és az acetamiprid hatóanyagú rovarölő szerek engedélyezettek. A fatörzs kezelése a fakadó levelekre húzódó poloskák ellen, lassítja a kártevő felszaporodását. Lombpermetezésénél a deltametrin hatóanyagú szereket a levelek hátoldalára kell kijuttatni, ahol a rovarok élnek, és tapadásfokozót is ajánlott adagolni hozzá. Magasra növő díszfáknál a törzs injektálásával eredményesen juttathatók be a rovarölő szerek. Külföldi szakirodalmak a hazánkban is forgalomban lévő imidakloprid és azadirachtin hatóanyagú rovarölő szerek felhasználásáról számolnak be.
