Növényvédelem
Növényvédelem

Inváziós kártevők: az inváziós tölgy csipkéspoloska

Inváziós kártevők: az inváziós tölgy csipkéspoloska

Agrofórum Online

Az egyre növekvő volumenű világkereskedelem egyik szinte kikerülhetetlen mellékhatása a kórokozók, növény- és állatfajok új területekre történő, gyorsuló ütemű, nem kívánt behurcolása. A behurcolt idegenhonos fajok között vannak olyanok, amik lassan, korlátozott ütemben terjeszkednek és/vagy sohasem válnak tömegessé.

Mások rövidebb-hosszabb látens állapotot követően látványos terjeszkedést és népességnövekedést mutatnak, ami gyakran jelentős ökológiai és ökonómiai hatással is járhat. Ez utóbbira lehet jó példa az észak-amerikai származású tölgy csipkéspoloska (Corythucha arcuata /Say, 1832/ – Hemiptera: Tingidae). Őshazájában fő tápnövényei a „fehér” tölgyek. Európában először 2000-ben, Olaszországban észlelték, két évvel később Törökországban is megtalálták.

A következő 10 évben keveset lehetett hallani róla, de várható magyarországi megjelenését már többen előrevetítették. 2010 után gyors terjeszkedést mutatott, számos helyen pedig tömegesen jelent meg. 2012-ben elérte Bulgáriát, Magyarországon 2013 májusában, a Szarvasi Arborétumban, az előzetes várakozással ellentétben nem az ország délnyugati, hanem délkeleti részén találták meg. Néhány nappal később a Vácrátóti Botanikus Kertben is előkerült. Ezzel egyidejűleg Horvátország keleti felében (Szlavónia) is észlelték. Ez arra utal, hogy hozzánk nem az olaszországi, hanem a törökországi gócból kiindulva, a Balkánon keresztül jutott el. Életmódjával, erdővédelmi jelentőségével kapcsolatban egyelőre meglehetősen kevés érdemi információval rendelkezünk.

Magyarországi terjeszkedése

Az első hazai észlelést (2013) követő években (2014-2017) feljegyzett új előfordulási adatai egyértelmű, ütemes nyugati és északi irányú terjeszkedésre utalnak. Alacsony népességnél meglehetősen nehéz a faj jelenlétének észlelése, így a tényleges megtelepedés valószínűleg az első észlelés előtt már néhány évvel bekövetkezik.

Bár a kifejlett poloskák röpképesek, a faj terjedése elsősorban passzív módon zajlik. Egy-egy fertőzött tölgyfa alatt parkoló autó zugaiban az apró poloskák rövid idő alatt nagy távolságokra is eljuthatnak. Ebből ugyanakkor az is következik, hogy terjedését megfékezni lehetetlen, de még csak lassítani sem igen lehet. Az egyre gyakoribbá váló enyhe telek, és a meleg, aszályos nyarak valószínűleg segíthetik terjedését és tömegszaporodásait is. Erre vezethető vissza az is, hogy terjeszkedése a 2011-2013-as időszakban gyorsult fel, amit enyhe, szinte fagymentes telek, illetve meleg, aszályos nyarak jellemeztek. Egyelőre nem tudható, hogy a klimatikus viszonyok hol fognak határt szabni terjeszkedésének, illetve tömeges fellépéseinek. Az azonban tény, hogy a 2016/2017-es viszonylag hideg tél Gyula és Szarvas körzetében nem okozott jelentős mortalitást a telelő népességben.

Tápnövények, életmód

A nálunk őshonos tölgyfajok mindegyike alkalmas tápnövénye, azaz hazai tölgyeseinkre (közel 500 ezer ha) nézve potenciális veszélyforrásnak kell tekintenünk, hogy az Európában tenyésző, megfelelő tápnövényt biztosító mintegy 30 millió ha tölgyesről ne is beszéljünk. A tömegszaporodások helyszínein egyébként más tápnövényeken (hársak, juharok, szelídgesztenye, szedrek stb.) is gyakoriak az általa okozott tünetek.

Évente 2-3 átfedő nemzedéke fejlődik, ebből fakadóan népessége egy-egy helyen rendkívül gyorsan, egy vegetációs időszakon belül is nagymértékben növekedhet. A kifejlett poloskák (1. kép), ritkábban a lárvák telelnek át.

1. kép: Kifejlett tölgy csipkéspoloska

A lombfakadással egy időben fejezik be a telelést, majd hamarosan a friss levelekre petéznek (2. kép).

2. kép: Csoportosan lerakott peték

Az átfedő nemzedékekből adódóan (különösen a nyár második felében) egyidejűleg minden fejlődési stádium megtalálható a levelek fonákján. A lárvák (3. kép) levélfonáki szívogatása a levelek felszínén is jól felismerhető, tipikus tüneteket okoz (4. kép).

3. kép: Lárvák és levedlett lárvabőr

4. kép: A lárvák levélfonáki szívogatásának tipikus tünete kocsányos tölgy levélfelszínén

Szeptemberben/októberben vonulnak telelni, a tölgyek kéregrepedéseibe, holtfák kérge alá stb. (5. kép).

5. kép: Elhalt fa kérge alatt csoportosan telelő poloskák

Hatása a tölgyekre

Városi fákon (6. kép), de erdőkben is már július elejére/közepére látványos lombelszíneződést idézhet elő, ami jól elkülöníthető az aszály miatti, illetve az őszi levélsárgulástól.

6. kép: Erősen fertőzött idős, városi kocsányos tölgy

Elegyes állományokban már júliusban jól felismerhetőek a rendellenes elszíneződésű tölgyek, illetve az egészséges zöld lombozatú kőrisek, juharok stb. (7. kép).

7. kép: Elszíneződött kocsányos tölgyek és zöldellő elegyfák (kőris, juhar, gyertyán stb.)

Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Baranya megyékben már jelentős kiterjedésű, állományszintű tömegszaporodásai ismertek. 2017-ben ezek összesített területe a becslések szerint meghaladja az 5000 hektárt. Aligha kétséges, hogy ez (főleg, ha több egymás után következő évben ismétlődik) jelentős fiziológiai zavarokat, ebből fakadóan pedig a fák legyengülését okozhatja. Ez szinergista módon tovább erősítheti az aszályok egyébként is jelentős negatív hatásait. A tölgyekre gyakorolt közvetlen hatások mellett említést érdemel a tölgyeken élő más rovarokra (köztük védett fajokra) gyakorolt közvetett hatás, ami szintén jelentős lehet. A tényleges hatások megismerésére, számszerűsítésére azonban célirányos kutatások szükségesek.

Természetes ellenségek

Európában számos generalista ragadozót (katicabogarak, fátyolkák, rablópoloskák, bársonyatkák, pókok stb.) jegyeztek fel természetes ellenségeként, de egyelőre ezek egyike sem tűnik képesnek arra, hogy a csipkéspoloska populációit érdemben szabályozza. Ezektől a polifág ragadozóktól általában nem is várható komolyabb szabályzó szerep. Ez azt vetíti előre, hogy közeli rokonához a platán csipkéspoloskához (Corythucha ciliata) hasonlóan valószínűleg hosszabb időn keresztül, „krónikus” formában kell számítanunk tömeges fellépéseire.

Lehet ellene védekezni?

Városi fáknál, szükség esetén valószínűleg viszonylag gyorsan kidolgozhatók kémiai védekezési eljárások. Erdőkben azonban ezek több oknál fogva sem jöhetnek szóba. Egyrészt a probléma volumene, illetve költségigénye meglehetősen nagy lehet. Nem kevésbé fontos szempont, hogy a kémiai védekezések mellékhatásai az ökológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű tölgyesekben drasztikusak és elfogadhatatlanok lennének. Egyelőre tehát nem ismert a faj ellen alkalmazható, hatékony, környezeti szempontból is tolerálható védekezési eljárás. Ha a jövőbeni károkozás volumene és súlya indokolja, valószínűleg a klasszikus biológiai védekezési program jelenthet hosszabb távon is megnyugtató megoldást. Ez a faj őshazájában érdemi szabályozó szereppel bíró természetes ellenség(ek)ének betelepítését jelenti. Ezt azonban jelentős, célirányos kutatásoknak kell megelőznie.

Megválaszolatlan kérdések

A tölgy csipkéspoloskával kapcsolatban egyelőre több a megválaszolatlan kérdés, mint a tudományos megalapozottságú, megbízható ismeret. Érdemi információt a faj őshazájából, Észak-Amerikából sem várhatunk, mivel ott jelentéktelennek tartják, és ezért a vele kapcsolatos kutatásokra nem sok figyelmet fordítottak. A kérdések közül néhány:

  • Fogják-e a klimatikus tényezők korlátozni az elterjedését? Ha igen, hol?
  • Ugyanolyan „krónikussá” fog-e válni tömeges jelenléte, mint közeli rokonáé, a platán csipkéspoloskáé ( ciliata)?
  • Hibridizálódik a két közeli rokon csipkéspoloska faj? Ha igen, mi lesz ennek a következménye?
  • A hosszabb időszakon át ismétlődő tömeges fellépései hogyan fognak hatni a fák növekedésére és egészségi állapotára?
  • Befolyásolja-e a tömeges jelenlét a tölgyek makktermését, ezáltal a természetes felújítások, illetve a szaporítóanyag-termelés lehetőségeit?
  • Lehet-e a tölgy csipkéspoloska valamilyen jelentős kórokozó vektora?
  • A tömegessé váló inváziós faj miként fog hatni a tölgyeken élő fajgazdag specialista rovaregyüttesekre (köztük számos védett fajra)?
  • Van-e (lesz-e) olyan természetes ellensége, illetve kórokozója, ami a populációit szabályozni képes?
  • Hogyan lehet kártételének közvetlen és közvetett hatásait mérsékelni?

Egy azonban a számos bizonytalanság mellett is biztos. A fenti (a teljesség igénye nélkül feltett) kérdések húsbavágóak, megválaszolásukhoz pedig célirányos kutatások szükségesek. Mégpedig meglehetősen gyorsan…

Ajánlott irodalom

  • Bernardinelli, I. (2000): Distribution of the oak lace bug Corythucha arcuata (Say) in Northern Italy (Heteroptera Tingidae). Redia 83 157-162.
  • Bernardinelli, I. (2006a): European host plants and potential distribution of Corythucha arcuata (Say) (Heteroptera: Tingidae). In: Csóka, Gy., Hirka, A. and Koltay, A. (eds): Biotic damage in forests. Proceedings of the IUFRO (WP 7.03.10) Symposium held in Mátrafüred, Hungary, September 12-16, 2004, 10-17.
  • Bernardinelli, I. (2006b): Potential host plants of Corythucha arcuata (Het., Tingidae) in Europe: a laboratory study. Journal of Applied Entomology, 130(9-10), 480–484 doi: 10.1111/j.1439-0418.2006.01098.x
  • Csepelényi M., Hirka A., Mikó Á., Szalai Á. Csóka Gy. 2017: A tölgy-csipkéspoloska (Corythucha arcuata) 2016/2017-es áttelelése Délkelet-Magyarországon. Növényvédelem 53(7): 285-287.
  • Csóka Gy.; Hirka A. és Lakatos F. 2010: Már a spájzban vannak… Növényvédelem, 46 (11): 547-550
  • Csóka Gy.; Hirka A. és Somlyai M. 2013: A tölgy csipkéspoloska (Corythuca arcuata Say, 1832 – Hemiptera, Tingidae) első észlelése Magyarországon. Növényvédelem, 49(7): 293-296.
  • Csóka Gy.; Hirka A. és Szőcs L. 2012: Rovarglobalizáció a magyar erdőkben. Erdészettudományi Közlemények, 2: 187–198.
  • Dobreva, M. Simov, N., Georgiev, G., Mirchev, P. and Georgieva, M. 2013: Record of Corythucha arcuata (Say) (Heteroptera: Tingidae) on the Balkan Peninsula Acta Zoologica Bulgaria 65(3) 409-412.
  • Forster, B., Giacalone, I., Moretti, M., Dioli, P. and Wermelinger, B. (2005): Die amerikanische Eichennetzwanze Corythuca arcuata (Say) (Heteroptera, Tingidae) hat die Süsschweiz erreicht. Mitteilungen der Schweizerischen Entomologischen Gesellschaft, 78 (3-4) 317-323.
  • Hrasovec, B., Posaric, D., Lukic, I. and Pernek, M. (2013): Prvi nalaz hrastove mrezaste stjenice (Corythucha arcuata) u Hrvatskoj Sumarski list 9-10 499-503.
  • Mutun, S. 2003: First report of the oak lace bug, Corythucha arcuata (Say, 1832) (Heteroptera: Tingidae) from Bolu, Turkey. Israel Journal of Zoology 49: 323-324.
  • Mutun, S.; Ceyhan, Z., Sözen, C. 2009: Invasion by the Oak Lace Bug, Corythucha arcuata (Say) (Heteroptera: Tingidae), in Turkey. Turkish Journal of Zoology 33(3): 263-268.
  • Sparks, B., Braman, K. and Baldson, J. (1994): Control of lace bugs on ornamental plants. The University of Georgia, College of Agricultural & Environmental Sciences, Cooperative Extension Service, Bull. n. 1102: 2 pp.
  • Tuba K.; Horváth B. és Lakatos F. 2012: Inváziós rovarok fás növényeken. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, 122 oldal, ISBN 978-963-334-049-3

Az AF szaklap átszerkesztett változata Dr. Csóka György, Dr. Hirka Anikó: Az inváziós tölgy csipkéspoloska (Corythucha arcuata) Magyarországon (2017. 11. 30. old.) című írása alapján.

Szakmázzunk a Bayer-rel! - A repce keléséhez kedvező időjárás a kártevőknek is kedvez

2019. november 4. 10:23

A kelő és a fiatal repceállományoknál kiemelt figyelmet kell fordítani a kártevők elleni védelemre.

A repce őszi fejlődésének veszélyei

2019. október 27. 06:36

A repce korai vetése esetén a gazdálkodók mesterségesen megnyújtják a repce vegetációs időszakának őszi szakaszát. Ennek eredményeként hatalmas, akár 13-17 levéllel rendelkező repcenövények állománya alakulhat ki.

Növénykórtani veszélyek a kalászosokban ősszel

2019. október 26. 06:38

A veszély jelen időszakban nem az őszi kalászosok – néhol még csak kelésben levő – állományaiban található, hanem az előző évi gabonavetések megmaradt árvakeléseiben.

Késő őszi rovartani problémák a repcében

2019. október 25. 09:36

Az egyre inkább nyár végére emlékeztető őszi időjárás, a korábbi időszakoknál melegebb és hosszabb „vénasszonyok nyara” a fiatalkori károsítók leküzdése után még egy újabb kihívás elé állítja a repcét termesztő gazdákat.

Nagyon sok a káposztalepke, fertőz a szürkerothadás

2018. augusztus 16. 15:14

Az őszi szedésre és téli tárolásra termesztett káposztafélék környezetében nagyon sok káposztalepke figyelhető meg.

AgroApp – egy új növényvédőszer-kereső applikáció

2018. március 26. 17:39

Az AgroApp-ban készítmény, hatóanyag, kultúra és károsító alapján tudunk keresni. Az AgroApp ingyenesen letölthető Appstore-ból és Playstore-ból egyaránt.

A Nufarm vásárlásai fokozzák a versenyképességet a kulcsterületeken

2018. március 20. 08:06

A Nufarm jelentősen fokozta az európai vásárlók számára kínált növényvédelmi szolgáltatást, miután megállapodás született több mint 50 növényvédelmi formuláció megvásárlásáról az Adama és Syngenta cégektől.

Veszélyes kártevők: Vetésfehérítő bogarak

2019. április 2. 07:58

A vetésfehérítő bogarak a termesztett gabonaféléink egyik legjelentősebb kártevői. Kártevőként Magyarországon először az 1850-es évek végén írták le. Az elmúlt évtizedekben, az 1980-as évektől kezdődően becsült kártétele megduplázódott őszi búzában.