Lapos kórócsiga látható nagy egyedszámban a fa törzsén?

Aki válaszol:
Dr. Mikulás József, címzetes főiskolai tanár, növényorvos, a mg.-i tudományok kandidátusa

A lapos kórócsiga melegkedvelő faj, száraz, füves lejtőkön, réteken, töltéseken, útszéleken fordul elő. Helyenként nagyobb számban is megtalálható kórókra, bokrokra, magas fűszálakra felkapaszkodva. Elfonnyadt vagy korhadó növényi részekkel táplálkozik. A nyári melegben az átforrósodott talajt elkerülve növényi szálakra mászik, hogy a kiszáradást megelőzze. Nyálkahártyával zárják le a csigaház bejáratát. A bokrok hajtásaira tapasztják magukat, és ott vészelik át az aszályos időszakot. Ez tették ezen a fán is. Ilyen állapotban hosszú aszályt is képes átvészelni.

A lapos kórócsigák Európában honosak, a tüdőscsigákhoz tartozó szárazföldi csigafaj. Délkelet-Franciaországtól kelet felé egészen Kisázsiáig előfordul, a Balkántól észak felé pedig a Balti-tengerig. Az Alpokban és Bulgáriában egészen 1900 méteres magasságig megtalálható. Magyarországon az alföldi tájakon gyakori. Újabban Észak-Amerikába is behurcolták, ahol az általa terjesztett betegségek miatt mezőgazdasági és egészségügyi kártevőnek számít. A lapos kórócsiga ugyanis köztesgazdája lehet a kecskéket és juhokat megbetegítő fonálféregnek, valamint a laposférgeknek. Ezenkívül átviheti az Alternaria, Fusarium, Phytophthora és más növényeket károsító gombák spóráit.

Évente két nemzedéke van, tavasszal és ősszel. Egyszerre 25-40 (1,5 mm átmérőjű) petét rak le a talajba ásott lyukba, amit utána betakar. A lapos kórócsiga két-három évig él. Magyarországon nem védett.

Nem ismert olyan állat, amely a csigákat nagy mennyiségben fogyasztaná. Természetes megoldásként javasolt a nedves, hűvös rejtekhelyek felszámolása, illetve sörcsapdák kihelyezését, ugyanis a sör illata odavonzza a csigákat. A kis műanyag poharakat be kell ásni peremükig a talajba, hogy a sör illatára könnyen belemászhassanak (a lapos kórócsigák). Kártétele nem jelentős.