A muskátli Dél-Afrikából származik. Az eredeti élőhelyére jellemző körülményeknek megfelelően a napos és meleg helyeken fejlődik a legszebben. A mi klímánkon fagyérzékeny félcserjék, de megoldható az átteleltetésük. Közepesen víz- és tápanyagigényesek, bár nagyon száraz és meleg nyári időszakokban hetente többször is igénylik az öntözést.
A muskátli gondozásáról röviden
A futómuskátlik a folyamatos növekedésük, illetve a dús hajtás- és virágnövekedésük érdekében hetente két alkalommal is igénylik a tápoldatozást. Miután tápanyagban gazdag virágföldbe ültettük, utána 3 hétig csak öntözést igényel, ezt követően indulhat a tápanyag-utánpótlás.
Minden évben új földbe ültessük a növényeket, mert az előző évi virágföldnek nagy eséllyel megváltoztak a kémiai és fizikai jellemzői (pl.: magasabb sótartalom). Mivel a muskátlifajok a napfénynek kitett helyeken fejlődnek a legszebben, érdemes világosabb színű vagy dupla falú virágtartóba, ládába ültetni a töveket, így nem forrósodik fel olyan mértékben a földjük, és a gyökereik. A virágtartó alján minden esetben legyenek lyukak, ahol a felesleges víz távozni tud a gyökérzónából. A pangó vizet nagyon nem tűrik, és gyökerük hamar elrohad.
A kerti muskátli kiültethető szabadföldbe is, ahol ugyanolyan szépen virágzik, mint egy virágtartóban. A futómuskátliknak mindenképpen magaslati helyet keressünk, hogy leomló hajtásai kényelmesen elférjenek és növekedhessenek. Más balkonnövényekkel (pl.: petúnia, balkon aranya) is gyönyörűen mutatnak.
A teleltetési körülményekre külön figyelem szükséges
A kerti és a futómuskátlik teleltetésére is az olyan alacsony hőmérsékletű helyiségek alkalmasak, amelyek nem túl párásak, és ahol biztosítani lehet a rendszeres szellőztetést.
Két dolgot érdemes megjegyezni: a muskátlifajok megfelelő teleltetési hőmérséklete és a megfelelő fényviszonyok kissé eltérnek egymástól. Míg a kerti muskátlit sötétben is teleltethetjük, a futómuskátliknál a teleltetés során a kórokozók (pl.: botrítiszes betegség kórokozója) fertőzésének esélyét is csökkenthetjük azzal, hogy a megnyúlt hajtásokat és az elhalt növényi részeket eltávolítjuk. A kerti muskátli optimális teleltetési hőmérséklete 2-4 oC. Ilyen körülmények között például a muskátlirozsda kórokozója nem tud felszaporodni.
Az elhúzódó téli időszak megviseli az átteleltetett muskátlikat is. Ilyenkor a hajtások teljesen felkopaszodhatnak, de ne mondjunk le a növényről! Érdemes kipróbálni, hogy átlátszó fóliával vagy nejlonzacskóval letakarjuk a növényeket, így gyorsabban megjelennek a párásabb, védettebb környezetben a levelek. Miután a tő megerősödött, le lehet róluk venni a „takarót”.
A muskátlin megjelenő elváltozások
A muskátlinak sokféle faját és fajtáját nevelhetjük otthon (pl.: futó-, kerti, illatos, díszes levelű stb.), amelyek a kártevők és kórokozók károsítására némileg eltérően reagálhatnak – ez azt jelenti, hogy valamelyik fajta érzékenyebb lehet egyes kórokozókra, mint a többi. Ugyanez a helyzet a gondozással is: egyes fajták jobban bírják az árnyékosabb helyeket, megint mások több tápanyagot igényelnek.
Általánosságban betartandó szabály, hogy beteg, legyengült növényeket ne szaporítsunk, és ne teleltessünk át!
A muskátlin leggyakrabban előforduló, nem károsítók által okozott tünetek a viharkár és a vízkórság. A heves nyári esőzések idején a nem fedett teraszon vagy kerthelyiségben hatalmas vízmennyiség szabadul rövid idő alatt a növényekre, és ez sok esetben a hajtások letörésével, a levelek és virágzatok lehullásával jár. Igyekezzünk minél előbb leszedni a növényekről a sérült részeket, mert ezeken a helyeken sokkal könnyebben behatolnak a növényi szövetekbe a kórokozók! A másik jellemző elváltozást a vízkórság okozza, amelyet bővebben kifejtünk.
Élettani károsodás – a vízkórság
A vízkórság az egyik leggyakoribb, nem kórokozó vagy kártevő által okozott elváltozás a muskátlin, ami főként a futómuskátli-fajokat és -fajtákat érinti.
A szárakon és a levelek fonákán szétszórtan, apró, vízbő kiemelkedések keletkeznek. Ha a hőmérséklet emelkedik és beköszöntenek a szárazabb nyári napok, ezek a foltok beparásodnak. A tünetek leginkább a fiatal muskátlikon, közvetlenül a kiültetést követően alakulnak ki. Ennek egyik oka, hogy a kiültetés a növényeknek stresszt jelent, mivel ekkor még nem elég erősek, és érzékenyebben reagálnak a megváltozott körülményekre. A tünetek kiváltó okai között a túlöntözés és a magas páratartalom emelhető ki.
A vízkórság megelőzésére törekedjünk a körülményeknek és a növény fejlettségének megfelelő kiegyenlített vízutánpótlásra. Kerüljük a muskátli talajának túlzott kiszárítását és az ezt orvosolandó hirtelen, nagy adagú öntözéseket. Ha mégis kiszáradt a talaj egy pár napos nyaralás ideje alatt, akkor ne igyekezzünk pótolni az egész kimaradt vízmennyiséget, mert a növény egyszerre ennyi vizet nem tud felhasználni.
A következő cikkekben a muskátli betegségeivel és kártevőivel fogunk foglalkozni, addig is mindenkinek virágokban és élményekben gazdag augusztust kívánok!
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
