A komposztálás mellett számos egyéb lehetőség kínálkozik arra, hogy a természetes eredetű konyhai hulladékot a kert növényeinek javára fordítsuk. Lássuk, mire használhatjuk többek között a tojáshéjat, a tealevelet, a kávézaccot vagy a napraforgó maghéját!
A mi ételeinkhez fel nem használt növényi és állati termékek egyes részeinek kitűnő helyet találhatunk a kertben a kommunális hulladékot gyűjtő szemetesünk helyett. Vegyük sorra, hogy mihez hasznosíthatjuk a tea- és kávéfogyasztásunk melléktermékeit, a citrusfélék és olajos magvak héját, a tojáshéjat, valamint az egyes fűszereket.
Kávézacc
A kávézacc az egyik legsokoldalúbban felhasználható konyhai melléktermék, a hangyák távoltartásától a súrolószeren át az arcpakolásig számos területen helyet kaphat.
A kertben szolgálhatja a veteményes talajának vagy a komposztnak a gazdagítását, de belekeverhetjük a talajtakaró anyagunk (pl.: mulcs, fűkaszálék, szalma) közé is, így a nitrogénben gazdag kávézacc természetes eredetű tápanyagként a csapadék segítségével beszivárog a talajba, és felvehető tápelemmé válik a növények számára. Különösen örülni fognak neki a nitrogénigényes növényeink, például a paradicsompalánták.
Tealevél
A kávézacchoz hasonlóan a tealevelek még forrázás után is sok tápanyagot tartalmaznak. A komposztba vagy a talajtakaró anyag közé keverve hozzájárul az egészséges talajélet fenntartásához. A tavaszi és a kora nyári időszakban – amikor a talajban élő mikroorganizmusok a legaktívabbak – különösen gyorsan és hatékonyan tudnak hasznosulni a tápanyagok. Arra figyeljünk, hogy a filteres kiszerelésű teák kis zacskója általában nem lebomló anyagokból készült, ezért ezeket a teákat ne a filterükkel együtt dobjuk a komposztba, vagy keverjük a talajtakaró anyagba!
Tojáshéj
A tojás minden része gazdag az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen ásványi anyagokban. A héja kiváltképp kalciumban és magnéziumban gazdag. Ezek a mikroelemek a komposztba vagy a talajba vegyítve serkentik a giliszták szaporodását, és tápanyagot biztosítanak a számukra. A giliszták pedig, mint tudjuk, elengedhetetlen szereplői az egészséges talajéletnek.
Ezen kívül a tojás héja a talajba kerülve fellazítja, levegősebbé teszi a közeget. Ez különösen a zöldségpalánták számára fontos, mert a fejlődő gyökereiknek elengedhetetlenül fontos a talaj megfelelő levegőzöttsége.
Citrusfélék
A narancs, citrom és grapefruit gyakran kerül a bevásárlókosárba. Előfordul azonban, hogy a túlérett vagy beteg termések idejekorán rothadásnak vagy penészedésnek indulnak. Ha nekiláttunk a veteményesnek, semmiképpen se dobjuk a szemetesbe a gasztronómia számára értéktelenné vált narancsot vagy citromot! Vágjuk félbe, és tegyük az ágyás szélére, vagy a sorok közé, mert kiváló csigariasztó!
A narancs héja egy másik settenkedő betolakodó ellen is hatásos: a macskák ürülékétől megszabadulhatunk a virágok és a vetemény közelében, ha a sorok közé, a talajra kiszórjuk a héjdarabokat.
Olajos magvak héja
Nemsokára itt a Télapó, akinek tele a puttonya finomságokkal, köztük az elmaradhatatlan földimogyoróval. Jusson eszünkbe a csemegézés közben, hogy a földimogyoró, a napraforgó és a pisztácia héja is jól hasznosítható a kertben, ugyanis a tojáshéjhoz hasonlóan fellazítja a talajt. Mielőtt azonban a talajba vagy a komposztba kerülnének, győződjünk meg róla, hogy nincs a felületükön só, mert az kevésbé előnyös a talajlakó szervezetek számára, és negatívan befolyásolhatja a talajkémiai folyamatokat.
Fűszerek
Az éveken keresztül tárolt fűszereink veszítenek minőségükből, a szavatosságuk lejártát követően pedig nem használjuk fel őket a konyhában. Amennyiben ez az erős aromájú fűszereinkkel történik, akkor B-tervnek jöhet a növényvédelmi felhasználásuk.
A bors és a fahéj kiváló vakondriasztó. Szórjuk a vakondtúrások tetejére, vagy csövön keresztül juttassuk egyenesen a járatba a fűszert, így a kupacoló földmunkások a kellemetlenségek elkerülése érdekében új telkek után néznek.
Az erőspaprika az egyik legjobb környezetbarát rovarriasztóvá és rovarirtóvá válhat. Vízzel keverve tegyük egy szórófejes flakonba, és a tetten ért kártevőket részesítsük természetes permetezőléből készült fürdőben.
Bónusz: kéztörlő papírgurigája
Sokan használnak a konyhában gurigás papírtörlőt. Ha a gurigája újrahasznosított papírból készült, akkor nem tartalmaz veszélyes anyagot, így bátran használhatjuk a palánták nevelésére és a kiültetésük utáni védelemre is.
A palánták köré nyomjuk be a papírtörlő gurigáját (amelyet előzetesen két vagy három darabra is elvághatunk) 5-10 cm-re a talajba. Így a kritikus első napokban megvédhetjük a kiültetett palántákat a csigák és kártevő rovarok támadásától.
Tartsuk nyitva a szemünket, és legyünk nyitottak a hulladék csökkentésének lehetőségeire!
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
