Ezzel a szlogennel hirdették a szervezők a napokban véget ért 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárt (OMÉK), amelynek a megszokottól kissé eltérő tematikát adtak. Az OMÉK-on részt vettem egy - kifejezetten a pályaválasztó fiatalságot célzó - konferencián is, ahol az agráriumot, mint kiváló karrierlehetőséget igyekeztek a szervezők bemutatni a hallgatóságnak.
Ezt megelőzően, a nyár végén került elfogadásra egy átfogó program, a Digitális Agrár Stratégia, októberben megismerjük a hozzá kapcsolódó intézkedéscsomagot is.
Amerre csak nézünk tehát, látható, hogy a már tapasztalt modernizálás ütemet váltott, az újdonságok már közel sem mennek ritkaság számba, és egyáltalán nem kuriózum egy-egy új technológia. Nincs időnk évekig, sőt már lassan hónapokig sem csodálni az új eszközt, vagy rendszert, amit gazdatársunk bevezetett, kipróbált. Nincs időnk zsörtölődni azon, hogy lám, ismét egy felesleges beruházás, ismét egy olyan dolog, amivel gond van, de haszon nincs.
A változás megérkezett, és bármennyire is szeretnénk időt kérni, vagy lassítani, hogy jobban megismerjük, hogy kiszámoljuk, hogy elfogadjuk, hogy bevezessük, sajnos ez az ütem nem fog visszaváltani az eddigi -agráriumot érintő kérdésekben megszokott – generációhoz kötődő változási tendenciákhoz.
A következő 2-3 évben annyit fog változni a mezőgazdasági ágazat, amennyit ezelőtt 30 év alatt összesen.
A KAP2020 szabályrendszere egy, de nem az egyetlen generátora a modernizációnak. Egy mai (magyar) élelmiszer-alapanyagot előállító mezőgazdasági vállalkozónak meg kell birkóznia azzal a feladattal, hogy egyre növekvő igényt szolgáljon ki, magas és standard minőségű termékkel, és egy fenntartható, fejlődő és profitorientált vállalkozást üzemeltessen. Ezeknek az elvárásoknak csak akkor tud megfelelni a gazdálkodó, ha él a modern kor adta (technológiai) újításokkal, és fejlődik, fejleszt.
Javaslom, hogy olyan modern technológiával kezdjék a fejlesztést, ami a hétköznapoknak is része.
Vezető szaktanácsadó
Agrárközösség