Agrárközösség
Agrárközösség

A mezőgazdasági idénymunka (EFO) igénybevételének és elszámolásának szabályai

A mezőgazdasági idénymunka (EFO) igénybevételének és elszámolásának szabályai

Agrofórum Online

Az ősz a mezőgazdasági idénymunka fő szezonja. Mik a fontos pontok, amelyekkel érdemes tisztában lenni? Tudta például, hogy az idénymunkával szabadság is keletkezik, amit meg kell váltani?

A mezőgazdasági idénymunka fogalma:

A mezőgazdasági idénymunka fogalmát az Efo tv. külön is meghatározza. Ide tartozik a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a tovább feldolgozás kivételével – feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.

A munka pedig akkor idényjellegű, ha az a nyújtott szolgáltatás természete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül, vagyis munkaszervezéssel nem kiküszöbölhető módon – évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.

A munkaidő szabályai:

A munka- és pihenőidő szabályait, illetve annak korlátait az Mt. tartalmazza. A napi munkaidő főszabály szerint napi 8 óra. Ezen időtartamból az egy napra beosztott mennyiséget nevezzük beosztás szerinti napi munkaidőnek. Rugalmas előírás [Mt. 203. § (3)], miszerint a napi munkaidő munkaidőkeret hiányában is beosztható egyenlőtlenül, így a napi munkaidő (8 óra) átlagban fog kijönni. Érvényesül továbbá az az alapszabály, hogy a napi, beosztás szerinti munkaidő legalább 4 és legfeljebb 12 óra lehet. Önmagában tehát az a körülmény, hogy a munkavállaló beosztás szerinti munkaideje 12 óra, rendkívüli munkavégzést így nem fog eredményezni. Be kell ugyanakkor tartani a heti munkaidő korlátot is, azaz a munkavállaló heti munkaideje 48 óra lehet, ezt azonban az egyenlőtlen munkaidő-beosztás időszakának átlagában kell figyelembe venni.

A folyamatos 120 napos jogviszony nem azt jelenti, hogy 120 napig egyfolytában dolgozhat, hanem a jogviszony időtartama összesen nem lehet ennél több. Heti két szabadnap e foglalkoztatási jogviszonyban is megilleti a munkavállalót, sőt a ledolgozott idő alapján szabadság neki is jár. Ha szabadnapon dolgozik, akkor az rendkívüli munkavégzés, 100%-os pótlékkal.

Ezen kívül bármely más pótlék is felmerülhet, például a munkaidőkereten felüli munkavégzés miatt, illetve a munkaidő beosztástól függően akár műszakpótlékra is jogosult lehet a munkavállaló.

A pihenőidő korlátai:

A munkaidővel együtt jár a pihenőidő, így a munkavállalónak az Mt. általános szabályai alapján legalább 8 órás napi és 2 napos heti pihenőidő is jár. Az Mt.105. § (3) (c) bekezdés alapján idényjellegű munkavégzés esetében azonban elegendő havonta egyetlen pihenőnapot beosztani. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén az Mt. azt is megengedi, hogy heti pihenőnapok helyett heti 48 óra pihenőidő vagy hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő kerüljön kiadásra. A munkavállalónak az egyenlőtlen munkaidő-beosztással lefedett időszak átlagában azonban legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell biztosítani, azaz vele a munkaviszony lezárásakor el kell számolni.

Szabadság is keletkezik, amit meg kell váltani:

Az Mt. alapvető szabálya, hogy minden munkavégzéshez kapcsolódóan szabadságra válik jogosulttá a munkavállaló. A szabadságot az általános szabályok szerint számítjuk ki (Mt. 115–121. §-ok) a munkaviszony tartama alapján, majd pedig arányosítjuk, mint minden más esetben, amikor határozott idejű munkaviszonnyal dolgozunk. Kérdés a szabadság kiadásával és/vagy megváltásával összefüggésben vetődhet fel.

Az Mt. 201–203. §-ai kimondják, hogy a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések a munka törvénykönyvében nem alkalmazandók. Azt viszont az Mt. hasonlóképpen kimondja, hogy az Mt.125. §-ában rögzített megváltást alkalmazni kell, amennyiben keletkezik szabadság és az nem kerül kiadásra. A jogalkotó itt feltehetően abból indult ki, hogy a jogviszony jellegére tekintettel nem nagyon fog szabadság keletkezni, hanem a munkaviszony végén váltják meg a munkáltatók, amennyiben értékelhető szabadság keletkezik. A rövid időtartamok miatt ez nem is mindig áll elő. Ha azonban mégis keletkezik szabadság, ezt ne felejtsük el megváltani.

Munkabér kifizetésére vonatkozó szabályok:

Az egyszerűsített foglalkoztatás munkabérének kifizetésére az Mt. szabályai érvényesek, sem az Mt. sem az Efo tv. nem tartalmaz eltérő szabályokat.

Így tehát a munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni [Mt 155.§ (1)].

A munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni [Mt. 157.§ (1)].

A munkaviszony hó közbeni megszűnésekor a munkabért a munkaviszony megszűnésének napján, de legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon kell kifizetni [Mt. 80.§ (2)]. Idénymunka esetén nem csak öt napot dolgozhat a foglalkoztatott, így nem is kell részükre ötnaponta a munkabért kifizetni.

Ezek a szabályok vonatkoznak az idénymunkára is, tehát a mezőgazdasági idénymunkával foglalkoztatottak részére a ledolgozott napokra járó munkabért nem kell naponta kifizetni, az több ledolgozott nap egyszeri utólagos kifizetésével teljesíthető.

Az egyszerűsített foglalkoztatást mindig előre kell bejelenteni a NAV-felé és minden egyéb előírást – adótartozás; EFO egyéb szabályok; – be kell tartani.

Törökné Rácz Erzsébet

Könyvvizsgáló, mezőgazdasági adószakértő

Agrárközösség Kft.

„A fejlődés hagyománya” - az OMÉK margójára

2019. október 4. 10:29

A következő 2-3 évben annyit fog változni a mezőgazdasági ágazat, amennyit ezelőtt 30 év alatt összesen.

Erdőgazdálkodás, erdőhasznosítás hogyan adózunk utána?

2019. szeptember 25. 08:34

Nagyon sok gazdálkodót, vállalkozást érintő kérdés az erdőgazdálkodás, az erdő hasznosításából származó jövedelem adózási kérdésköre. A cikk - a teljesség igénye nélkül - segít az eligazodásban.

Csak a támogatás miatt vetünk zöldtrágya növényeket vagy kihasználjuk a pozitív hatásaikat is?

2019. július 5. 06:47

Az ökológiai másodvetés nem csak a zöldítés teljesítése szempontjából „kötelezően” teljesítendő feladat, hanem körültekintően alkalmazva kifejezetten hatékony talajjavítási módszer.

Mit vonhat le a munkáltató a munkabérből?

2018. szeptember 28. 11:49

A Munka Törvénykönyve szabályozza azokat az eseteket, amikor a munkáltató a munkabérből levonást teljesíthet.

Az agráriumnak is kedvezhet a bérmegállapodás

2016. november 22. 18:42

Megállapodott kedden a kormány a szociális partnerekkel a következő két év minimálbéremeléséről és járulékcsökkentéséről.