Miután egyre gyakrabban találkozunk a rettegett „csíkoslábúakkal”, érdemes tisztábban látnunk, hogy pontosan melyik szúnyogfaj tévedt az otthonunk közelébe.
A fontosabb, hazánkban honos csípőszúnyogfajokról az előző két cikkben írtunk, jelen összefoglaló a Magyarországon már bizonyítottan jelen lévő inváziós, számos betegséget terjesztő csípőszúnyogfajokról szól. Ezek a fajok:
- ázsiai tigrisszúnyog
- japán bozótszúnyog
- koreai bozótszúnyog
- egyiptomi csípőszúnyog
Ezek a fajok is a szúnyogfélék (Culicidae) családjába tartoznak. Mint minden fajnál, esetükben is a nőstények táplálkoznak vérrel, egyes morfológiai tulajdonságukban (pl. méret, csáp) különböznek a hím egyedektől – az Európában őshonos fajoktól eltérően itt a hímek kisebbek a nőstényeknél. Sajnálatos módon sokféle állati és emberi betegség terjesztői: táplálkozásuk során képesek áldozatuk testébe kórokozókat (vírusokat, fonálférgeket) juttatni.
Ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus)
Az elmúlt két évtizedben világszerte számos országban jelent meg az ázsiai tigrisszúnyog, amelyet más néven napszúnyognak is neveznek. Az első hazai példányokat 2014-ben találták Baja közelében.
Európában a faj terjedésének sebessége a nemzetközi áruforgalom növekedésével arányosan nőtt. Egyedszám-növekedését az is segíti, hogy petéi hosszú időn keresztül, szélsőségesen száraz körülmények között is életképesek maradnak. Nemcsak alkonyatkor vagy éjszaka aktívak, hanem napközben (akár tűző napos időben) is támadják az embert.
Az elmúlt években a faj Magyarországon is országszerte elterjedt, és stabil egyedszámú populációkat alakított ki, különösen az ember lakta környezetben. Kifejezetten kedveli a városi környezetet, ahol a kisméretű állóvizekben (virágcserepek alatti alátétekben, esővízgyűjtők által felfogott vízben) könnyen tud szaporodni.
A kisebb termetű (kb. 5 mm) ázsiai tigrisszúnyogot hazánkban viszonylag könnyen el lehet különíteni a honos csípőszúnyogjainktól, hiszen ennek a fajnak a színezete feltűnően kontrasztos: fekete alapon hófehér vagy ezüst pikkelyekből álló foltok, csíkok szegélyezik a testét és a lábait is – innen kapta a tigrisszúnyog elnevezést.
Tojásai körülbelül 1 mm hosszúak, sötétbarna vagy fekete színűek. A hímeket jól el tudjuk különíteni a nőstényektől a csápok segítségével: a hímek csápja bojtos, a nőstényeké vékonyabb, egyszerűbb felépítésű.
Az ázsiai tigrisszúnyog kapcsolatba hozható számos, embereket és állatokat megbetegítő arbovírusok és parazita fonálférgek (Filarioidea) terjesztésével:
- nyugat-nílusi láz;
- Dengue-láz;
- Zika-láz;
- Rift-völgyi láz;
- vírusos agyvelőgyulladás (St. Louis encephalitis, japán encephalitis);
- Chikungunya-láz;
- filariázis;
- Dirofilaria immitis (kutyákban szívférgességet okozó féreg).
Koreai szúnyog (Aedes koreicus)
A Kelet-Ázsiából származó koreai szúnyog vagy koreai bozótszúnyog mérete a tigrisszúnyogéhoz hasonlóan 5 mm körüli, a nőstények valamivel nagyobbak a hím egyedeknél. Nappal aktív, rendkívül agresszív faj, egyaránt vonzza az emberi és az állati vér. A fajtársaihoz hasonlóan a kisebb vízgyűjtőket választja tenyészőhelyül. Rendkívül szívós, jól bírja a hideget és a szárazságot, így a hűvösebb éghajlathoz is kiválóan képes alkalmazkodni.
A koreai szúnyog egyaránt hasonlít a tigrisszúnyoghoz és a japán bozótszúnyoghoz is, de mintázata kissé eltérő a másik két fajétól:
- lábain és testén fekete-fehér sávok láthatók, teste barnás színű, tori részén több sárgás/arany színű vonal is látható;
- a középső fővonalon kívüli két másodlagos vonal a koreai bozótszúnyog esetében rövidebb – ez különbözteti meg a japán bozótszúnyogtól. A tigrisszúnyog torán ezzel szemben csak egy fehér sáv figyelhető meg;
- a koreai szúnyog leghátsó lábainak utolsó lábízén is található fehér csík, ami még kontrasztosabbá teszi ennek a fajnak a megjelenését;
- tojása keskenyebb és hosszúkásabb alakú, mint a tigrisszúnyognak.
A tigrisszúnyoghoz hasonlóan a koreai szúnyog is potenciálisan képes terjeszteni veszélyes humánpatogén vírusokat az eddigi vizsgálatok alapján (például chikungunya-láz), és bizonyítottan terjesztheti a kutyák szív- és bőrférgességét okozó fonálférgeket (Dirofilaria spp.).
Japán bozótszúnyog (Aedes japonicus)
A kifejlett japán (egyes szakirodalmakban ázsiai) bozótszúnyogok elérhetik a 6 mm-es hosszúságot, ezzel megelőzi testméretben a két másik fajt. Ennek a fajnak a teste fekete, világos- és sötétbarna pikkelyekkel díszítve. Kedveli az árnyékos, hűvösebb helyeket. Petéi jól bírják a hideget és a szárazságot.
A másik két inváziós csípőszúnyogtól nagyobb méretén túl az különíti el, hogy a tigrisszúnyoghoz képest kevésbé kontrasztos, világosabb a színe. A tor háti oldalán öt aranysárga csík húzódik, a két oldalsó, párhuzamos csík hosszabb és vastagabb, mint a koreai szúnyogé. A koreai szúnyogtól a harmadik lába választja el, amely teljesen fekete, nem látható rajta a koreai szúnyogra jellemző fehér, gyűrűszerű folt. Tojásai 0,5 mm-esek, fekete színűek, alakjuk szivarra hasonlít; lárvájuk barnássárga színű.
Egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti)
Sárgaláz szúnyognak is nevezik, az előbbi három, Ázsia területén őshonos fajtól eltérően afrikai eredetű faj. Kisebb egyedszámban, de már hazánkban is előfordul. Nősténye, elsősorban emberi vérrel táplálkozik. Evolúciójuk során először erdős területeken éltek, majd egyre nagyobb populációi keresték az emberek közelségét: ma már előszeretettel húzódnak be épületekbe, ezért a lakóházak körüli előfordulásuk is nagyon gyakori. Kis, áttetsző szárnyaival más fajokhoz képest sokkal halkabban repül. A tenyészőhelyétől alig távolodik el pár száz méterre. Általában talajszint közelében tartózkodik és csíp, de csípése viszonylag fájdalommentes.
A többi inváziós csípőszúnyogfajhoz képest többnyire kisebb termetű, kb. 4-7 mm. Természetes és mesterséges vizes élőhelyeket is szívesen választ tenyészőhelyül (pl. nyirkos faodú, vízgyűjtő edények, gumiabroncsok, virágtartók alátétjei, kannák stb.), ház körüli előfordulása gyakori. Petéi jól viselik a hosszú ideig tartó kiszáradást.
Az egyiptomi csípőszúnyog bizonyítottan ismert terjesztője a sárgaláznak, dengue-láznak, chikungunya-láznak és a zika-láznak.
| ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZAT A LEGFONTOSABB INVÁZIÓS SZÚNYOGFAJOKRÓL | ||||
| Faj | Ázsiai tigrisszúnyog | Japán bozótszúnyog | Koreai szúnyog | Egyiptomi csípőszúnyog |
| Méret | 5 mm | 6 mm | 5 mm | 4-7 mm |
| Testszín | Fekete | Világosabb barna | Barnás árnyalatú | Fekete, hasi oldalán sötétbarna/fekete |
| Test mintázata | A toron 1 fehér színű vonal | A toron 5 sárgás/arany színű vonal közül 2 hosszabb | Fekete-fehér sávok, a toron 3 sárgás/arany színű vonal közül 2 rövidebb | A toron a fehér mintázat nem egyenes csík, hanem jellegzetes, ezüstös-fehér, lant alakú |
| Lábak mintázata | Fekete alapon sűrű fehér „tigris”-csíkozottság | Fekete alapon fehér minta, leghátsó láb utolsó lábízéről hiányzik a fehér csík | Fekete-fehér sávok, leghátsó lábak utolsó lábízén is van fehér csík | Fekete alapon sűrű fehér csíkozottság |
| Tojások | Kb. 1 mm, színük sötétbarna vagy fekete | Kb. 0,5 mm, fekete színű | Keskenyebb, hosszúkásabb | Kb. 1 mm, ovális alakúak, fényes fekete színűek |
| Egyéb elnevezés | Napszúnyog | Ázsiai bozótszúnyog | Koreai bozótszúnyog | Sárgaláz szúnyog |
Korábbi felmérések eredményei
Annak érdekében, hogy az inváziós szúnyogok okozta humánegészségügyi és állategészségügyi kockázatokat minimalizálhassuk, számos országos és nemzetközi felmérés is indult, amelyek a fajok megismerését, és az ellenük történő hatékony védekezés lehetőségeit igyekeznek feltérképezni.
A 2022-ben indított Szúnyogmonitor projekt is ehhez hasonló kezdeményezés, amelynek egyik fő célja az inváziós fajok hazai elterjedésének nyomon követése volt. A kampány arra hívta fel a figyelmet, hogy a vizsgált inváziós szúnyogfajok emberre veszélyes kórokozókat, vírusokat is terjeszthetnek.
Éppen ezért hazai terjedésüknek felmérésére indított projekt segíti a lakosságot a veszélyhelyzetek felmérésében, ezenkívül támogatást nyújthat a megfelelő védelmi stratégiák kidolgozásához is.
A három vizsgált faj – az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog – aktívan csípi az embert, a házi- és vadállatokat, a kétéltűeket, a hüllőket és a madarakat (úgynevezett opportunista fajok). Ezzel állatról emberre terjeszthetnek olyan kórokozókat, amelyeket a hazai csípőszúnyogfajok nem hordoznak.
Egy évvel korábban, 2021-ben a kutatók a lakossági felmérés során 1160 szúnyogot vizsgáltak egy lakossági felmérés keretein belül, melyek közül:
- 407 volt ázsiai tigrisszúnyog,
- 86 japán bozótszúnyog, és
- 54 volt koreai szúnyog.
Az ázsiai tigrisszúnyogról Budapestről és környékéről, és szórványosan a Dunántúlról érkeztek jelentések.
A japán bozótszúnyog nagy számban Budapesten és környékén volt jelen, de elszórtan Nyugat-Magyarországon és az északi országrészben is észlelték és jelentették.
A koreai szúnyogot szintén a főváros mellett, a várostól északkeleti irányban fekvő településekről, és elszórtan a nyugati országrészből jelentették.
További aktuális információk a három faj hazai terjedésével kapcsolatban, térképes megjelenítéssel is nyomon követhető a tematikus oldalon: https://szunyogmonitor.hu/
A cikkben megjelent képek az alábbi oldalakról származnak:
Kapcsolódó cikkek:
- A csípőszúnyogokról
- Fontosabb hazai csípőszúnyogfajok I.
- Fontosabb hazai csípőszúnyogfajok II.
- Milyen illatok riasztják el a szúnyogokat?
- Valóban hatásosak lehetnek a szúnyogűző növények?
- 12 szúnyogriasztó növény
- Egy tucat hasznos tipp a szúnyogok ellen
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
