Agrárközösség
Agrárközösség

Erdőgazdálkodás, erdőhasznosítás hogyan adózunk utána?

Erdőgazdálkodás, erdőhasznosítás hogyan adózunk utána?

Agrofórum Online

Nagyon sok gazdálkodót, vállalkozást érintő kérdés az erdőgazdálkodás, az erdő hasznosításából származó jövedelem adózási kérdésköre. Ezek megválaszolása azért nehéz, mert az adójogszabályokon túl az erdőgazdálkodás jogszabályait is ismerni kell valamilyen szinten. Ez a cikk - a teljesség igénye nélkül - segít az eligazodásban.

I. Az erdőgazdálkodó használati jogának jogcíme:

Az erdőgazdálkodás törvényben szabályozott tevékenység, amit kizárólag az erdőgazdálkodói nyilvántartásban bejegyzett személy, az erdőgazdálkodó végezhet. Az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodással összefüggő jogait és kötelezettségeit az erdészeti hatóság a körzeti erdőterv alapján, hivatalból, határozatban állapítja meg (2009. évi XXXVII. törvény: a továbbiakban Evt. 40.§ (1)]. Fontos a felelősségi viszonyok egyértelművé tétele érdekében, hogy  egy erdőrészlet vonatkozásában  csak egy személy jegyezhető be erdőgazdálkodóként.

Erdőgazdálkodóként az erdőrészlet jogszerű használója vehető nyilvántartásba. A használat jogcíme az alábbiak szerint alakulhat:

1. Ha a teljes erdőrészlet egy személy tulajdonában áll, úgy erdőgazdálkodó lehet
a) az erdőrészlet tulajdonosa,
b) más személy, akinek a használatra megfelelő jogcíme van.

a, – A tulajdonos használati joga közvetlenül a tulajdonjogából fakad, tekintve, hogy a használat joga a tulajdonjog egyik részjogosultsága [Ptk. 5:52.§].

b,  – Más személyek használati jogának jogcíme lehet a Ptk-ban szabályozott valamely használati típusú szerződés (bérlet, haszonbérlet, haszonkölcsön), illetve valamely, javára bejegyzett vagyoni értékű jog (haszonélvezet, használat, földhasználat, vagyonkezelői jog stb.).

[Megjegyzés, hogy az erdőgazdálkodás az erdő, mint hasznot hajtó dolog hasznosításán alapuló tevékenység, ezért álláspontunk szerint a kizárólag használatra jogosító jogcímek (bérlet, használat joga) helyett célszerűbb hasznosítás lehetőségét is magukba foglaló jogcímek (haszonbérlet, haszonélvezet) alkalmazása.]

2. Ha az erdőrészlet több, külön tulajdonban álló földrészleten terül el, úgy a tulajdonostársak társult erdőgazdálkodást kötelesek folytatni, ami azt jelenti, hogy a tulajdonostársaknak az erdőt egy személy használatába kell adniuk, aki a továbbiakban erdőgazdálkodóként nyilvántartásba vehető [Evt. 17.§ (6) bekezdés b pont, illetve 17.§ 07).].

Ebben az esetben erdőgazdálkodó lehet

a) valamelyik tulajdonos vagy
b) a tulajdonosok körén kívül álló személy

– A tulajdonosok körén kívül álló személy használati jogának jogcíme is csak szerződésen vagy vagyoni értékű jogon alapulhat. Ez a tulajdonosok számával egyező számú szerződés megkötését, vagyoni értékű jog alapítását igényli.

3. Ha pedig az erdőrészlet több személy osztatlan közös tulajdonban áll, úgy a tulajdonostársak ugyancsak társult erdőgazdálkodási tevékenységet kötelesek folytatni, azaz az erdőt nekik is egy személy használatába kell adniuk [Evt. 17.§ (6) bekezdés b pont, illetve 17.§ 07).]. Az erdőgazdálkodó kijelölése a tulajdonostársak egyhangú döntését igényli [Ptk. 5:78§ (2) bekezdés b, pont]. Az egy személy általi használat megvalósulhat:

a) a tulajdonközösségen kívül álló személy által,
b) de valamelyik tulajdonostárs által is.

II. Az erdőgazdálkodót terhelő adókötelezettségek:

Bármely tulajdonosi szerkezetről is van szó, az erdőgazdálkodási tevékenységet az erdőgazdálkodó végzi, azaz

  • az erdőgazdálkodásból, így az erdei haszonvételek gyakorlásából, valamint a tevékenységhez kapott támogatásból származó bevétel az erdőgazdálkodót illeti,
  • úgyszintén az erdőgazdálkodó jogosult e bevétellel szemben elszámolni a tevékenység költségeit, valamint
  • az erdőgazdálkodónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie a tevékenységből származó jövedelem/nyereség után fizetendő adót is.

Az adójogszabályok az erdőgazdálkodási tevékenységet nem kötik meghatározott vállalkozási formához: az

  • bármely társas vállalkozási formában, ideértve  az erdőbirtokossági társulatot,
  • egyéni vállalkozóként,
  • őstermelőként, ideértve a családi gazdaságot is, illetve
  • kizárólag adószám birtokában (ún. adószámos magánszemélyként), az önálló tevékenység általános szabályai szerint is végezhető.

Lényeges, hogy az őstermelőkre (családi gazdaságokra) vonatkozó szabályok alkalmazására csak abban az esetben van lehetőség, ha az erdőgazdálkodó (családi gazdaság vezetője) teljes egészében saját tulajdonú földön végzi a tevékenységet.

FONTOS: Ugyanarra a tevékenységre nézve a magánszemély nem lehet egyidejűleg őstermelő és egyéni vállalkozó. A kétféle jogállás azonban nem zárja ki egymást, ha azok eltérő tevékenységi körre vonatkoznak.

Az áfa tekintetében – bármely vállalkozási formában – választható az általános szabályok szerinti adózás (áfa-kör), illetve alanyi adómentesség. Hangsúlyozzuk, hogy a kompenzációs felárra jogosító mezőgazdasági különös jogállás kizárólag az Áfa tv. 7. számú mellékletében tételesen felsorolt termékek értékesítésére, illetve szolgáltatások nyújtására vonatkozik. Így a fakitermelést (ideértve a lábon álló fa értékesítését is) nem nevesíti a felsorolásban, tehát a kompenzációs felár erre a tevékenységre nem választható.

Erdőgazdálkodás, az erdő hasznosításának adózása

Az adókötelezettségekre irányuló kérdések jellemzően két adónemet érintenek: a személyi jövedelemadót, illetve az általános forgalmi adót.

1. Az erdőt a tulajdonos saját maga hasznosítja

A magánszemély az erdőgazdálkodási tevékenységet egyéni vállalkozóként, őstermelőként, vagy adószámos magánszemélyként folytathatja.

Az egyéni vállalkozókra, illetve az adószámos magánszemélyekre vonatkozóan a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban Szja tv.) erdőgazdálkodás tekintetében nem fogalmaz meg különleges szabályokat.

Az erdőgazdálkodási tevékenység sajátossága, hogy többnyire egy hosszabb veszteséges időszakot követően egy rövid, igen jövedelmező időszak van. A személyi jövedelemadót adóévre kell megállapítani, ezért a felmerült költségek bevételekkel szemben történő ellentételezésére nem minden esetben kerülhet sor. Az egyéni vállalkozók, illetve az őstermelők élhetnek ugyan veszteség elhatárolási jogukkal de a következő korlátozó szabályokat figyelembe kell venni:

  • A 2015. január 1-jétől keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az azt követő 5 éven belül fel is kell használni.
  • A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt veszteséget legkésőbb 2025. adóévig lehet érvényesíteni.

Az őstermelőkre vonatkozó szabályokat az Szja tv. 6. számú melléklet I. pontjában foglaltak alapján csak a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodásból származó bevételekre lehet alkalmazni. A másik fontos feltétel, hogy az erdőgazdálkodási tevékenységnek szerepelnie kell az adóhatósághoz és a falugazdászhoz  bejelentett tevékenységek között és nem egyéni vállalkozói minőségben. Ha egy őstermelő olyan erdőterületen gazdálkodik, melynek csak részben tulajdonosa, de az egész területen ő gyakorolja az erdei haszonvételeket. Ilyen esetben az erdőgazdálkodási tevékenységből származó bevételnek a saját tulajdonú erdőre eső hányada minősül őstermelői tevékenység ellenértékének.

A másik gyakori kérdés az szokott lenni, hogy a kivágott fa, illetve a lábon álló fa eladásából származó bevétel mennyiben tekinthető őstermelői tevékenység ellenértékének. A Szja tv. 6. számú mellékletének II. fejezet C) rész 1. pontja kimondja, hogy az erdőgazdálkodás és e tevékenység termékeiből származó bevétel őstermelői tevékenység bevételének minősül. Ide értendő a lábon álló fa és a kivágott fa értékesítéséből származó bevétel is.

2. Ha az erdőt a tulajdonos haszonbérbe adja

A haszonbérbe adott erdő fejében kapott haszonbér adómentes a tulajdonosnál, amennyiben a használatba adás az 5 évet eléri [Szja tv. 1 számú melléklet 9.8.1. pontja]. Az adómentesség attól függetlenül megilleti a tulajdonost, hogy a jövedelmet egyéni vállalkozóként, őstermelőként vagy adószámos magánszemélyként szerzi meg. Szintén nem befolyásolja az adómentességet az a tény, hogy nem pénzben kapja meg a bérleti díjat a magánszemély. Ha a kitermelt faanyagot kapja meg a tulajdonos, és ebből a faanyagból – eseti jelleggel – értékesít, akkor a személyi jövedelemadót a Szja tv. ingó értékesítés szabályai szerint kell meghatározni, amit azt jelenti, hogy a kapott ellenértékkel szemben költségként a faanyag megszerzéskori piaci értékét kell figyelembe venni. Határozatlan időre szóló megállapodás esetén a bérbeadó félnek az erdőnek minősülő föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság részére kiegészítő nyilatkozatot kell tennie, melyben nyilatkozik arról, hogy az 5 évet el fogja érni a használatba adás időtartama.

Előfordulhat, hogy a felek közötti – 5 évnél hosszabb időre kötött – szerződés 5 éven belül megszűnik, és a megszűnés nem rajtuk kívül álló okokból következik be. Ilyenkor a  mentesség alapján korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megállapítani, bevallani és megfizetni az önkormányzati adóhatóság részére. Ha a szerződés a feleken kívül álló okból szűnik meg – például az egyik szerződő fél halála vagy természeti katasztrófa miatt -, akkor nem kell utólagosan az adót megfizetni.

Az adómentességi feltételek teljesülésének hiányában (például 5 évnél rövidebb a használatba adás ideje) a tulajdonost a haszonbér után adókötelezettség terheli. Az Szja tv. 3. § 51. pontja értelmében az erdő termőföldnek minősül. A Szja tv. termőföld (így az erdő) haszonbérbe adásának tekinti a termőföld tulajdonosa vagy haszonélvezője által egy vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, ellenérték fejében a föld használati jogosultságának mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra történő átengedését. A termőföld haszonbérbe adására tekintettel kapott haszonbér után az Szja tv. 73. §-ban rögzített különleges szabályok szerint kell teljesíteni. A jövedelmet terhelő 15%-os mértékű adót és az egyéb adókötelezettségeket (például a bejelentési kötelezettséget) is a termőföld fekvése szerinti önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni. A kifizető a termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adót a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz utalja át a kifizetést követő hó 12. napjáig. A levont adóról a kifizető adóbevallását a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz az adóévet követő év február 25-éig nyújtja be.

Több tulajdonos esetén legyünk figyelemmel arra, hogy ha a haszonbérleti szerződést 2017. szeptember 1. előtt a régi Evt. 13. § (4) bekezdése alatt kötötték, és azóta másik megállapodás nem született, akkor ez a szerződés legkésőbb 2020. május 7-vel érvényét veszti. Adójogi szempontból ez azt jelenti, hogy csak a szerződés érvényességi időtartamára kifizetett haszonbérre vonatkozhat az adómentesség. A másik fontos kijelentés, hogy az adómentességet megalapozó 5 éves szabály szempontjából a szerződés jogszabályból eredő érvénytelenítése feleken kívül álló oknak tekintendő, tehát utólagos adófizetési kötelezettség nem keletkezhet.

3. Az erdőt a tulajdonosok  erdőkezelésbe adják

Az erdőkezelésbe adott erdő esetében a bevételekkel az erdőkezelő rendelkezik és a tulajdonosokkal kötött megállapodásuknak megfelelően továbbítja feléjük az őket megillető részt. A tulajdonosok erdőkezelőn „keresztül” érkezett bevételei szintén adómentesek, azzal, hogy az erdőkezelésbe adás időtartama az 5 évet el kell, hogy érje [Szja tv. 1 számú melléklet 9-8-1 pontja]. Az erdőkezelőnél az adómentességi szabály nem alkalmazható, éppen ezért  a tevékenységi formájának (gazdasági társaság, egyéni vállalkozó stb.) megfelelően kell az adó megállapításokat teljesítenie. Mivel az erdőkezelő nem tulajdonosa az általa kezelt erdőnek, ennek megfelelően az általa megszerzett bevételekre az őstermelőkre vonatkozó szabályokat sem alkalmazhatja.

Az erdőkezelő a tulajdonos javára, de a saját nevében értékesítheti a faanyagot, illetve az egyéb erdei haszonvételek gyakorlása során összeszedett terményt. Általános forgalmi adó szempontjából tehát nem kérdés, hogy az erdőkezelő lesz a számla kibocsátásra kötelezett fél az értékesített faanyag és egyéb erdei haszonvételek tekintetében.

4. A tulajdonosok erdőbirtokossági társulatot hoznak létre

Az erdőbirtokossági társulat tagjai részére – nem az egyes tagok által végzett tevékenységek ellenszolgáltatásként – kifizetett jövedelmek adómentesek, azzal a már ismert feltétellel, hogy az erdőbirtokossági társulatot legalább 5 évre kell alapítani [Szja tv. 1 számú melléklet 9.8.1 pontja]. Az adómentesség alkalmazása nem függ attól, hogy a jövedelmet hogyan nevezik (osztalék, részesedés, haszonbér), és attól sem, hogy pénzben vagy természetben fizetik ki.

Az erdőbirtokossági társulat az erdőgazdálkodási tevékenységre tekintettel alanya az általános forgalmi adónak, így ennek megfelelően az általa értékesített faanyagról, egyéb erdei haszonvételek gyakorlásából származó terményről számla kiállítására kötelezett.

5. Egyebek

Az erdő (faállomány) értékesítéséből származó bevétel adózása attól függ, hogy a magánszemélynek mi a jogállása, azon belül milyen jövedelemszámítási módot választ(ott). Saját tulajdonú erdő esetén a fakitermelés közvetlen költsége (normatív összege), valamint a jogszabályban előírt erdőfelújítás (újratelepítés) költsége a bevétellel szemben elszámolható. Erről a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény 20. paragrafusának (1)-(3) bekezdései rendelkeznek. Költségelszámolásra az önálló tevékenységet végző (adószámos) magánszemély, az őstermelő és az egyéni vállalkozó is jogosult. E rendelkezés révén az erdőfelújítás majdani kiadásai a bevétel keletkezésének évével azonos adóévben vehetők figyelembe költségként.

Ha a  tényleges kiadások nem feltétlenül egyeznek meg a befizetett összeggel, ezért a le nem fedett összeget az erdőgazdálkodó köteles az adóalapba visszavezetni, azaz bevételként figyelembe venni és leadózni, mégpedig az azt követő adóévben, amikor a kiadások teljesítésének törvényben meghatározott határideje lejár. Akác és lágy lombos célállomány esetében erre az erdőfelújítás kezdő évét követő ötödik év végével, egyéb fajtáknál a nyolcadik év végével kerül sor.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról és a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Tv.) a kihirdetését követő naptól, 2018. július 26-ától módosította a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú mellékelte 9.8. pontjában foglalt, az erdőnek minősülő föld használatba adására vagy a társult erdőgazdálkodásra kötött, határozatlan időre szóló megállapodás (szerződés, illetve alapító okirat) alapján az erdőnek minősülő föld tulajdonosa vagy a haszonélvezője által megszerzett jövedelem adómentességére vonatkozó szabályt. Tekintettel arra, hogy a termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelem adóztatására is a föld fekvése szerinti helyi önkormányzati adóhatóság jogosult, ezért a fent hivatkozott tv. úgy pontosította ezt a rendelkezést, hogy a határozatlan időre szóló megállapodás esetén a jogosultnak nem az állami adó- és vámhatóság  felé, hanem az erdőnek minősülő föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság részére kell megtenni a kiegészítő nyilatkozatot arról, hogy a használatba adás vagy a társult erdőgazdálkodás időtartama eléri az adómentesség feltételéül szabott időtartamot, vagyis az 5 évet.

A fent hivatkozott Tv-ben foglalt átmeneti rendelkezés alapján ezt a szabályt a 2018. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazni lehet, vagyis amennyiben a magánszemély az idei évnek 2018. július 26-áig eltelt időszakában szerzett a tulajdonában, haszonélvezetében lévő erdőnek minősülő föld haszonbérbe adására vagy társult erdőgazdálkodásra vonatkozó, határozatlan időre szóló megállapodás alapján jövedelmet, akkor annak érdekében, hogy ezen jövedelme adómentesnek minősüljön, a kiegészítő nyilatkozatot az erdő fekvésének helye szerinti önkormányzati adóhatósághoz kell eljuttatnia.

A cikk elkészítéséhez felhasznált forrás: NAV; Önadózó

 

„A fejlődés hagyománya” - az OMÉK margójára

2019. október 4. 10:29

A következő 2-3 évben annyit fog változni a mezőgazdasági ágazat, amennyit ezelőtt 30 év alatt összesen.

A mezőgazdasági idénymunka (EFO) igénybevételének és elszámolásának szabályai

2019. szeptember 4. 10:55

Az ősz a mezőgazdasági idénymunka fő szezonja. Mik a fontos pontok, amelyekkel érdemes tisztában lenni? Tudta például, hogy az idénymunkával szabadság is keletkezik, amit meg kell váltani?

Csak a támogatás miatt vetünk zöldtrágya növényeket vagy kihasználjuk a pozitív hatásaikat is?

2019. július 5. 06:47

Az ökológiai másodvetés nem csak a zöldítés teljesítése szempontjából „kötelezően” teljesítendő feladat, hanem körültekintően alkalmazva kifejezetten hatékony talajjavítási módszer.

Dunazugi Denevérkutató Program - 22 denevérfaj él a Pilisi Parkerdő területén

2019. június 9. 11:35

A denevérek az erdő természetességének indikátorai, emblematikus jelölő fajok. Az utóbbi két évtized során erdőlakó denevéreink egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek. Megmaradt állományaik rendkívül sérülékennyé váltak, melynek egyik fő oka, hogy szaporodó kolóniáikról, azok helyzetéről nem áll elegendő információ a rendelkezésre.

Erdészek a fenntarthatóságért - Erdei Vándortáborok és örökerdő gazdálkodás a Bakonyerdő Zrt.-nél

2019. július 20. 06:34

Az ország több más erdőgazdaságához hasonlóan a Bakonyerdő Zrt. is kiemelten fontos feladatának tartja a környezettudatos nevelést, amelynek az erdei iskolák mellett az Erdei Vándortáborok is fontos eszközei.

Az adminisztrációs terhek enyhítésével is segítik az erdőtelepítést

2019. június 25. 12:04

A szaktárca csökkentette a minősítésre kötelezett fafajok számát, amivel a termelők adminisztrációs terhei jelentősen csökkennek.

Hétfőn indul az idei utolsó erdészeti szakszemélyzeti továbbképzés

2019. szeptember 26. 08:33

A 2019. szeptember 30. és október 27. közti továbbképzésre a jelentkezést szeptember 27-ig fogadják.