Ház, táj
Ház, táj

A megfelelő növényt a megfelelő helyre! I. rész – a talaj kémhatása

A megfelelő növényt a megfelelő helyre! I. rész – a talaj kémhatása

Agrofórum Online

Hogy is szokott zajlani a legtöbb esetben az udvarunkba, kertünkbe kerülő növények megvásárlása? Elmegyünk a kiválasztott/bejáratott árudába félig kiforrt elképzelésekkel arról, hogy mit is szeretnénk, majd a meglátni és megszeretni varázsában a kosarunkba, majd kertünk talajába kerül a növény.

Ám a vásárlás előtti tervezés és szaktanácskérés hiánya hamar megbosszulhatja magát: a növényünk, amit féltő gonddal ültettünk, locsoltunk, tápoldatoztunk, elpusztul. Hol rontottuk el?

Ha úgy érezzük, minden szabályt betartottunk, még a fényviszonyokra és a növény vízigényére, illetve légmozgásra való érzékenységére is ügyeltünk, akkor ott rontottuk el, hogy nem a növény igényeinek megfelelő talajba ültettük.

Szem előtt kell tartanunk azt, hogy a növény számára létfontosságú az a közeg, ahonnan a tápanyagok és víz jelentős részét felveszi, ahol gyökerei növekedni tudnak, és aminek mind a fizikai jellemzői, mind a kémiája hatással van a növény növekedésére. Ez nem más, mint a talaj.

Éppen ezért úgy érdemes növényt választani, hogy előtte megvizsgáljuk kertünk talaját, és legalább azzal tisztában leszünk pár egyszerűen elvégezhető talajvizsgálat során, hogy milyen típusú a kert talaja és milyen pH-értékkel jellemezhető. A cikk első részében megtudhatjuk, mit mutat meg a talaj kémhatása, hogyan állapíthatjuk meg kertünk talajának kémhatását, mit tehetünk a szükséges módosításához, illetve milyen növényeknek ideális közeg a savas, illetve a bázikus (meszes) talaj.

A talaj kémhatása

A talaj kémhatása (vagyis pH-ja) a talaj savasságát vagy bázikusságát (lúgosságát) jelző szám. A pH-értéktartomány 0–14 közötti. A 7 a semleges kémhatást jelöli, 7 alatt savas kémhatásról, 7 fölött bázikus kémhatásról beszélünk. A bázikus talajok mésztartalma magas, ezek a meszes talajok. A talaj kémhatása alapján a következők szerint csoportosítható:

Savanyú Erősen savanyú pH <4,5
Savanyú pH 4,5-5,5
Gyengén savanyú pH 5,5-6,8
Semleges Semleges / közömbös pH 6,8-7,2
Lúgos / bázikus Gyengén lúgos pH 7,2-8,5
Lúgos pH 8,5-9,0
Erősen lúgos pH >9,0

A pH-érték a talaj olyan kémiai tulajdonsága, amely meghatározza a növény fejlődését, hiszen befolyásolja a tápanyagok felvehetőségét. Egyes növények a kifejezetten savanyú, mások a bázikus kémhatású talajon fejlődnek jobban. A legtöbb növény a semlegeshez közeli, enyhén savanyú (pH 5,8 – 6,5) talajt részesíti előnyben.

A következő táblázatban a különböző kémhatású talajokat előnyben részesítő növényeket vagy növénycsoportokat soroltam fel, ez kezdeti segítséget jelenthet a növényeink kiválasztásánál.

Savanyú Dísznövények: rododendronok, hortenzia, azálea, kamélia, erika
Gyümölcstermők: szelídgesztenye, áfonya
Tűlevelű örökzöldek
Enyhén savanyú Dísznövények többsége
Fűfélék
Zöldségfélék
Lúgos / bázikus (meszes) Dísznövények: levendula, rózsa, júdásfa, húsos som, sárga borsófa, ausztrál ostorfa, illatos barátcserje
Gyümölcstermők: őszibarack, dió, mandula, szőlő, füge
Zöldségfélék: bab, cukkini, cékla, spenót, brokkoli, karfiol

Vontatott lesz a növény fejlődése, ha nem az igényének megfelelő pH-tartományú talajba kerül. Mivel ilyen körülmények között nehezebb fölvenni az alapvető másodlagos elemeket és mikroelemeket, tápanyaghiány tünetei léphetnek fel. A szélsőséges talajkémhatás (erősen savanyú, pH <4,5 vagy erősen lúgos, pH >9) olyan ásványi elemek felvételének kedvez, amelyek a növény fejlődése szempontjából kifejezetten károsak.

A túlságosan alacsony pH-értékkel rendelkező talajon lehetővé válik a kelleténél több alumínium és a mangán felvétele, emellett gátolva van a kalcium, a foszfor és a magnézium felvétele. A pH 7-8 feletti tartományokban romlik a foszfor és a legtöbb mikroelem felvehetősége, ami rendkívüli mértékben gátolja a meszes talajt nem kedvelő növények fejlődését.

A talaj kémhatását elsődlegesen az alapkőzet befolyásolja, de az időjárás is hatással van rá: nagy mennyiségű csapadék vagy öntözővíz hatására a bázikus elemek (kalcium, magnézium) kimosódnak a talajból. Ezzel párhuzamosan a savas elemek (alumínium, vas) kerülnek túlsúlyba, ezért csapadékosabb térségekben a savanyú kémhatású talajok jellemzőek. A hibás (egyoldalú) tápanyag-utánpótlás is okozhat elsavanyodást: például az ammónium alapú műtrágyák túlzott használata is felgyorsíthatja a talaj savanyodási folyamatait.

Segítenek a jelzőnövények

Amennyiben most készülünk betelepíteni a ház körüli területeket dísznövényekkel, és a kertet haszonnövényekkel, mindenképpen vizsgáljuk meg a természetes növényvegetációt!

Indikátornövénynek nevezzük azokat a növényfajokat, amelyek csak olyan területen fejlődnek és szaporodnak, ahol sajátos igényeik (pl.: egy bizonyos talajtípus, talaj kémhatásának egy bizonyos tartománya) számára megfelelőek a körülmények, ezáltal jelzik a környezet valamilyen tulajdonságát (pl.: kémhatás, ásványianyag-tartalom).

A talaj savas kémhatását jelzik a következő növények:

Mezei árvácska: kistermetű egynyári növény, kicsiny fehér-sárga virágait májustól szeptemberig neveli.
Közönséges csarab: kb. fél méteresre növő, télálló törpecserje, virágának színe rózsaszínes-lilás. Augusztustól októberig virágzik, a nedves talajokat kedveli.
Piros gyűszűvirág: nagyra növő (1,5 méterig) kétnyári, erősen mérgező lágyszárú növény. Kis harang alakú virágai lehetnek fehérek, rózsaszínek vagy lilák, levelei lándzsa alakúak. Júniustól szeptember végéig virágzik.
Saspáfrány: 1-1,5 méter magasra is megnövő évelő növény. Levelei világoszöldek, legyezőszerűek. Az árnyékos helyeket kedveli.
Juhsóska: 20-40 cm magasra növő felálló szárú évelő. A homoktalajok indikátornövénye is. Áprilistól július végéig virágzik.
Festő rekettye: akár 1 méteresre is megnövő cserje. Virága sárga, levelei sötétzöldek, lándzsa alakúak. Májustól nyár közepéig virágzik.

A talaj lúgos kémhatását a következő növények jelzik:

Mezei katáng: 1 méter magasra is megnövő évelő gyomnövény. Világoskék színű virágát napsütésben nyitja ki, júliustól szeptemberig virágzik. Másik neve a katángkóró, nemesített változata a cikória.
Mezei zsálya: 20-50 cm magasra növő évelő, májustól augusztusig hozza liláskék virágait.
Tavaszi hérics: 15-60 cm magasra növő évelő. Virágai sárgák, levelei aprók, fél mm-esek, szára felálló. Márciustól májusig virágzik.
Fekete bodza: 3-4 méter magasra növő, lombhullató cserje. Virágán és termésén kívül minden része mérgező. Nyáron hozza fehér virágait, ősszel érleli fényesfekete színű termését.
Martilapu: 20-30 cm magasra növő évelő növény. Előbb sárga színű virágai jelennek meg februártól, aztán szív alakú levelei.
Szamárhere: 30-60 cm-esre növő, jó mézelő növény. Rózsaszín fürtvirágzatán az alsó virágok nyílnak először. Május és július között virágzik. Más néven takarmány baltacim vagy pulykafű.

Hogyan tudom megállapítani, milyen kémhatású kertem talaja?

A legegyszerűbb behatároló vizsgálat, amit otthon is el tudunk végezni felszerelt laboratórium nélkül, az ecetpróba. Egy ujjhegynyi száraz talajt helyezzünk tiszta üvegre vagy egy sima tányérra, majd cseppentsünk rá háztartási ecetet. A mésztartalmú (tehát lúgos kémhatású) talaj pezsegni kezd. A pezsgés mértékéből következtethetünk a talajban levő mész mennyiségére, de pontos pH-értéket így nem kaphatunk. Ha csak éppen pezseg egy picit, a talaj kémhatása közel van a semlegeshez.

Hogyan befolyásolhatom a talaj pH-értékét?

Csak abban az esetben kerítsünk sort bármiféle beavatkozásra, ha ismerjük a talaj pH-értékét! Pontos érték megállapításához egy gyors laboratóriumi vizsgálat a legtisztább megoldás. Ehhez az ecetpróba és hasonló gyors otthoni analízis nem elegendő.

A talaj pH-értékének növelése érdekében (tehát savanyú talaj javításához) házikertekben alkalmazhatunk mészkőport, mészkőőrleményt, oltott meszet vagy mésztartalmú műtrágyát (pétisó). Ezek közül a legáltalánosabban alkalmazott a mészkőpor, amelynek a legkisebb a szemcsemérete, vagyis ez juttatható ki a legegyenletesebben. Az oltott mész erőteljesebben emeli a talaj pH-értékét, így annak kijuttatása nagy körültekintést igényel.

Amennyiben télen tisztán fával fűtünk, felhasználhatjuk a talaj pH-értékének emelésére a fahamut is. Kijuttatásakor arra kell fokozottan ügyelnünk, hogy nem érintkezhet közvetlenül a csírázó magokkal vagy a palánták gyökérzetével. Szórjuk szét a talaj felszínére egy vékony rétegben, majd tavasszal dolgozzuk be. Abban az esetben, ha rendszeresen használunk fahamut, évente ellenőrizzük a talaj pH-értékét, mert ha túl sokat juttatunk ki, a kialakuló magas pH tápanyaghiányt idézhet elő a haszonnövényeken.

Ügyeljünk arra, hogy a szükséges mész mennyisége elsődlegesen az ültetni kívánt növénytől és a talaj szerkezetétől, szervesanyag-tartalmától függ. A lazább, homokos talajtípuson ugyanolyan mértékű pH-értékváltozáshoz kevesebb mészre van szükség, mint a kötöttebb talajokon (pl.: agyagos talaj). A talaj meszezését ősszel kell elvégeznünk, a növények ültetése előtt legalább 2–3 hónappal.

Amennyiben növényünk savanyú talajt kíván, csökkentenünk kell a talaj pH-értékét. A talaj savanyítására a műtrágyák közül az ammónium-szulfát, az ammónium-nitrát és a karbamid megfelelő, de kijuttatásával kapcsolatban kérjük ki szakember véleményét! A növény ültetésekor a megásott gödörbe szórhatunk tőzeget, de ennek hatása nem nyújt hosszú távú megoldást.

Útravaló: mindig tartsuk szem előtt, hogy ne a növényhez válasszuk a helyet, hanem a helyhez válasszuk a növényt! A körülmények diktálnak, nem elsősorban az ízlésünk!

Eredményes, örömteli kertészkedést kívánok!

Szárazságtűrő díszcserjék

Egyre többen keresünk házikertünk díszeiként olyan cserjéket, melyek származásukból, illetve tág hőtűrő képességükből adódóan aszályos nyarakon is teljes díszükben pompáznak.

Mindent a primuláról

Ennél a pompázó évelőnél még azon is elgondolkodtam, hogy melyik nevével említsem a cikk címében. Hogyan ismeri a legtöbb ember? Primula vagy kankalin? Lássuk, mi mindent rejtenek ezek a szép nevek!

Jön a tavasz - ehető virágokkal színesebb a konyha

Elsőre bizarr bolondságnak tűnik, hogy a salátánkban, esetleg hidegtálak díszítéseként ibolyát vagy körömvirágszirmot használjunk. De ha belegondolunk, hogy mióta fogyasztunk kamillateát, vagy használunk körömvirág krémet, már nem tűnik annyira ördögtől valónak az ötlet.

Mindent a hunyorról

Akármikor eszembe jut, látom valahol vagy olvasok róla, mindig úgy érzem, körüllengi valami titokzatosság, valami varázslat ezt a növényt. Pár éve jött divatba, tudatosan keressük a kertészetekben, virágüzletekben. De mennyit tudunk róla pontosan? Íme a páratlan hunyor!

Agrometeorológia: záporok, zivatarok és meleg időjárás

Továbbra is meleg marad az idő, de a napsütés mellett többször erősebben megnövekszik a gomolyfelhőzet, és záporokra, zivatarokra, illetve esőre egyaránt számítani lehet.

2018. április 23. 14:51

Időjárás: ideális körülmények között telelnek az őszi vetések

A hőmérséklet a múlt hetinél kissé alacsonyabban alakul, de nagyobb területre kiterjedő -10 fok alatti, komoly fagyokra nem kell számítani.

2019. január 23. 09:15

Változó mélységű talajművelés – AutoDepth

A talajművelés során a talaj fizikai tulajdonságainak megváltoztatásával elsősorban a víz- és levegőgazdálkodási jellemzők javítását célozzuk. Javulnak ezáltal a vízkapacitási jellemzők az altalaj és a művelt réteg között, növekszik a vízbefogadó képesség és az oxigénellátás, mindezek pedig összefüggésben vannak a hő- és tápanyag-gazdálkodási jellemzőkkel.