A muskátlik nemcsak balkonládákban, de virágágyásokban, kőedényekben, függő virágtartókban is gyönyörűen mutatnak – feltéve, ha egészségesek. Milyen tüneteket okoznak a muskátli baktériumos és vírusos megbetegedései? Hogyan védekezhetünk a kórokozók ellen?
A muskátli népszerűsége hosszú évek óta töretlen, és bár egyes településeken látványosan teret hódított a többi trónbitorló, pompás balkonnövény, a muskátli számtalan kertbarát szívébe csempészte be magát, és követeli meg a helyét valahol a kertben vagy a teraszon.
Azonban nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy hazánk éghajlati adottságai nem felelnek meg a muskátli eredeti élőhelyének körülményeihez. Ezen ugyan sokat segített a több évtizedes nemesítői tevékenység, de tartsuk szem előtt, hogy a muskátlinak alapvető stresszt okoz megszokni a kertünk körülményeit. Ha nem megfelelően tápláljuk, öntözzük, és nem találunk megfelelő helyet a számára, sokkal fogékonyabb lesz a betegségekkel szemben. Kezdjük tehát ezzel a gondolattal az ismerkedést a muskátlit fertőző kórokozóival: a muskátli növényvédelme a növény helyes gondozásával kezdődik!
Ebben a cikkben a muskátlifajok és -fajták leggyakoribb, vírus és baktérium által okozott betegségeivel foglalkozunk. Fontos tudni, hogy ezek a kórokozók fitopatogének, vagyis növényi betegségek okozói, az emberi szervezetet nem képesek megfertőzni!
Vírusok
A muskátli-fajokat és –fajtákat különböző vírusok is megtámadhatják. Ide tartozik a muskátli gyűrűsfoltosság vírus (Pelargonium ringspot virus), a muskátli levélfodrosodás vírus (Pelargonium leaf curl virus), a paradicsom foltos hervadás vírus (Tomato spotted wilt virus), az uborka mozaik vírus (Cucumber mosaic virus).
A vírusok a növény levelein jellegzetes elváltozásokat okoznak, úgymint sárgulás, foltosodás, de tünetként jelentkezhet a virág színének elváltozása is. Súlyos esetben a vírus gátolja a növény növekedését, így csökevényes, torz hajtásokat fejlődnek a vírus miatt. A tünetek a kora nyári időszakban a legfeltűnőbbek.
Egyféle mód létezik a védekezésre: ha vírusos tüneteket mutat a muskátlitő, az egészséges növények érdekében azonnal távolítsuk el a virágtartóból, és semmisítsük meg.
A muskátli xantomonászos betegsége
A betegséget a Xanthomonas campestris pv. pelargonii nevű baktériumfaj okozza. Ez a kórokozó a kerti muskátli leggyakoribb és legveszélyesebb károsítója. A futómuskátli kis mértékben érintett a fertőzéssel.
Két jellegzetes tünete jelentkezik a betegségnek: egyrészt a száron vizenyős, sötétbarna, később fekete, egyre növekvő elhalások alakulnak ki. Idővel a szár belseje teljesen elveszti a tartását, majd üregessé válva elszárad. A szár elhalásával párhuzamosan a hajtáson lévő levelek is elszáradnak. A betegség másik tünete az idősebb növények levelén fordulhat elő, ritka esetben. Ilyenkor általában a levelek szélétől indulva világosabb, kissé vizenyős foltok alakulnak ki a levélen. Később ezek a foltok bebarnulnak és beszáradnak. A foltokat sárgás szegély keretezi. A foltok a levél nyelére is átterjedhetnek, az érközökben haladva.
A leghatékonyabb védekezés a betegség megelőzése, mert a fertőzött növények gyógyítására megfelelő hatékonyságú módszer egyelőre nem áll rendelkezésre. Öntözéskor a vizet mindig igyekezzünk a földre juttatni, mert a levelek felületére kerülő víz elősegíti a baktérium terjedését. Heves esőzés és tartósan párás időszakban érdemes a növényeket megelőző jelleggel réz-hidroxid vagy réz-oxiklorid tartalmú növényvédő szerrel permetezni, különösen akkor, ha visszatérő probléma a betegség megjelenése. A már megfertőződött növényi részeket, súlyos esetben a növényt minél előbb távolítsuk el!
Növényvédő szerek házikerti alkalmazása esetén mindig, minden esetben olvassuk el a készítmény engedélyokiratát, különös tekintettel az alkalmazásának feltételeire! Ha bizonytalanok vagyunk, kérjük szakember véleményét és segítségét!
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
