Pár héttel ezelőttig kevesen ismertük ezt a különleges, számtalan gyógyhatással bíró növényt. Mára már emberek ezrei beszélnek róla és bíznak benne, hogy megoldást hozhat a világ jelenlegi legsürgősebb és legösszetettebb humán-egészségügyi problémájára.
A bodorrózsák (további elnevezéseivel cisztuszrózsa, vagy szuhar) Földünk mediterrán térségeinek örökzöld cserjéi és félcserjéi. Mintegy 60 fajuk ismert, közülük 24 természetes faj, illetve számos hibrid is ismert. A természetes fajok közül a gyógyhatásaikért kiemelt jelentőségű a bozontos vagy borzas bodorrózsa (Cistus incanus), a mediterrán bodorrózsa (Cistus creticus, angolul rockrose) és a Cistus monspeliensis. Mivel a borzas bodorrózsát és a mediterrán bodorrózsát vizsgálták a legszélesebb körben, a cikk további részében erről a két fajról lesz bővebben szó.
A bodorrózsák természetes élőhelye a Mediterráneum: a Földközi-tenger partvidéke és a szigetek (pl.: Ciprus, Görögország, Olaszország, Törökország), valamint Észak-Afrika (pl.: Marokkó). A mediterrán bodorrózsa angol elnevezése (rockrose) természetes élőhelyére is utal: a meredek, karsztos hegyoldalakon megkapaszkodva fejlődik, ezért is kaphatta hazánkban is népi elnevezését (hegyi rózsa).
A bodorrózsa a növényrendszertanban
A bodorrózsa a mályvavirágúak rendjébe (Malvales), azon belül a bodorrózsafélék vagy szuharfélék (Cistaceae) családjába tartozik, a család és a növénynemzetség névadó növényeként.
A bodorrózsa megjelenése
A bodorrózsa dús ágrendszerű, 1-1,5 méter magas kompakt cserje. Hosszúkás levelei hullámosak, fonákjuk erősen szőrözött. Több természetes faj jó illatú, gyógyhatású gyantát termel.
A bodorrózsa krepp-papírra hasonlító sziromlevelei
A növény leginkább a hazai rózsáinkra emlékeztető nagy virágairól ismerhető fel könnyen, melynek szirmai bodros-gyűröttek, majdhogynem krepppapír-szerűek, jellemzően végálló bogernyőben nyílnak. A növény természetes élőhelyén májustól szeptemberig virágzik, hazánkban rövidebb ideig, májustól júniusig csodálhatjuk halvány-fehéres, rózsaszínű virágait, amelyeket folyamatosan hoz.
Számos hibridváltozatát ismerjük már, köztük sárga, fehér és vöröses árnyalatú virágokkal
A hibridek virágszínei változatosabbak, előfordulnak a sárga és sötétvörös színek is. Termése sokmagvú toktermés.
A bodorrózsa környezeti igényei
A bodorrózsa szárazságtűrő, igénytelen növény, könnyen gondozható. Kedveli a napos helyeket és a jó vízelvezetésű, semleges vagy savas kémhatású talajt. Ahogy természetes élőhelyén is, a kertben is megél tápanyagban szegényebb, kavicsos talajban is. Jellemzően csak -10 oC-ig fagytűrő, ezért hazánk melegebb térségeiben érdemes próbálkozni az ültetésével. Mindenképpen védett helyet keressünk a számára.
A kertészetekben konténeres kiszerelésben kapható vagy rendelhető, és március elejétől egészen november végéig kiültethető. Magról szaporítani rendkívül körülményes, ugyanis több évszak váltakozása után csíráznak ki. Inkább dugványozással érdemes megpróbálni.
Érdekességek a történelemből
A bodorrózsa az ókori Perzsa Birodalom gyógyászatában a legértékesebb gyógynövények közé tartozott. A kereskedelmi útvonalaknak köszönhetően a középkorra a növény és a vele kapcsolatos tudás az egész mediterrán vidéken elterjedt.
A bodorrózsa, mint gyógynövény alkalmazása
Nem véletlenül nyerte el a bodorrózsa az „Európa gyógynövénye” megtisztelő címet 1999-ben, hiszen az emberi szervezetre gyakorolt sokrétű gyógyhatása miatt már az ókorban is széles társadalmi körben alkalmazták sikerrel betegségek gyógyítására és megelőzésére is.
A bodorrózsa-tea a szárított levelekből készül
A bodorrózsa szárított leveleiből készül a tea, amelynek aromás íze enyhén kesernyés, ezért ajánlott mézzel fogyasztani; a tapasztalt teázók ízesítés nélkül isszák. Forrázatának elkészítésekor egy pohár teához 1-2 teáskanálnyit használjunk fel a szárított növényi alapanyagból, majd öntsük le 1,5-2 dl forró vízzel. Ha teáskannába készítjük el, akkor 3 tk. mennyiséget tegyünk bele. Ne használjunk se fémkanalat, se fémszűrőt a készítés során! A teát 2-5 percig hagyjuk ázni, ezt követően szűrjük le, és mézzel vagy ízesítés nélkül forrón fogyasszuk el.
Bármilyen termék alkalmazása előtt a várandós nők, szoptató édesanyák és rendszeresen gyógyszert szedő, főként idősebb emberek mindenképpen egyeztessenek kezelőorvosukkal a bodorrózsa tea vagy étrend-kiegészítő alkalmazása előtt! Gyermekek elől tartsuk elzárva, valamint óvjuk a közvetlen napfénytől és a fagytól.
Átfogó nemzetközi kutatások eredményei
A Marokkói Egyetem kutatói 1999-ben publikálták kutatási eredményeiket, miszerint 5 baktérium és 5 gombatörzsre vonatkozóan vizsgálták meg a a Cistus incanus és a Cistus monspeliensis hatását. A vizsgálatba vont bodorrózsa-fajok jelentős mértékű antibakteriális aktivitást mutattak: a humánpatogén mikroorganizmusok sikeres terjedését és szaporodását teljes mértékben megállították. Többek között ez a kutatás is szerepet játszhatott abban, hogy a bodorrózsa még ebben az évben elnyerje az „Európa gyógynövénye” megtisztelő címet, és hogy megindulhassanak a bodorrózsa gyógyhatásait feltérképező európai kutatások is.
1999-től Európában is megkezdődtek a bodorrózsára irányuló kutatások
2007-ben a németországi Friedrich-Loeffler Immunológiai Intézet kutatói kísérleti eredményekkel támasztották alá, hogy a Cistus incanus bodorrózsa kivonata antivirális hatást képes kifejteni madárinfluenza (H7N7) ellen.
2009-ben egy berlini kísérlet során megállapításra került, hogy a bodorrózsa polifenol-tartalmának köszönhetően erős antivirális és antibakteriális hatással rendelkezik, ezenfelül a vizsgálatba bevont páciensek felső légúti megbetegedéseinek tüneteit jelentős mértékben csökkentette. Innentől kezdődött a bodorrózsa iránti nagymértékű kutatói érdeklődés Európában.
2011-ben a Római Egyetem kutatócsoportja a Cistus incanus és a Cistus monspeliensis bodorrózsa-faj hatását vizsgálta jóindulatú prosztata-megnagyobbodás esetén. A vizsgálat során bizonyosságot nyert, hogy a bodorrózsa a jóindulatú prosztata megnagyobbodás kezelésében is sikeresen alkalmazható, ugyanis a vizsgálat ideje alatt jelentős mértékben gátolta a prosztata sejtjeinek növekedését.
2015-ben újabb német publikáció következett: a Drezdai Egyetem Szájsebészeti Karának kutatócsoportja a Cistus incanus bodorrózsa szárított leveleiből készült teával végzett vizsgálatok során arra jutott, hogy a növény antibakteriális hatása miatt sikeresen csökkenti a fogszuvasodás kockázatát is. A vizsgálat során 29, antibakteriális hatásért felelős polifenol került azonosításra.
Kincset érő gyógyhatások
Amint a fentebb említett kísérletek igazolják, a Cistus incanus, Cistus creticus és Cistus monspeliensis bodorrózsa-fajnál erős antivirális és antibakteriális hatást fedeztek fel. A növény az általunk ismert cserzőanyagok magas koncentrációjából adódó jelentős polifenol-tartalom megakadályozza a vírusok bejutását a sejtekbe, aminek következtében a növény gátolja a vírusok szaporodását.
A laboratóriumi kísérletek során eddig 733 kémiai összetevőt azonosítottak benne, ebből 397 terpént, 162 fenilpropanoidot, 24 szénhidrogént, 35 zsírsavat, 36 karbonilvegyületet, valamint 18 fitohormont. Ezenkívül a bodorrózsa kivonatát magas kalcium-, a magnézium-, cink- és a vastartalom jellemzi.
A bodorrózsa alkalmazását elsősorban felső légúti megbetegedések kezelésére ajánlják, vírusos, gombás és baktériumos fertőzések leküzdésében is támogatja a szervezetet, sőt olyan esetekben is jótékonyan és eredményesen hat, amikor a szervezetnek elhúzódó, szövődményekkel járó, rendkívül ellenálló fertőzésekkel kell szembenéznie. Gyulladást okozó megbetegedések esetén stabilan védi a sejteket és szöveteket a károsodástól, mivel hatékonyan képes kiválasztani a toxinokat és további patogén anyagot a szervezetből.
A bodorrózsa szárított leveléből készült termékek (pl.: étrend-kiegészítők, tinktúrák, tea) a hagyományos népi gyógyászatban széles körben alkalmazott készítmények. Antioxidánsok tekintetében megelőzi a zöld teát és a frissen facsart citromlevet is, így eredményesen semlegesíti a szabadgyököket, valamint hatékonyan támogatja az emberi szervezet ellenálló-képességét, a sejtek anyagcsere-folyamatait, a szív- és érrendszer egészséges működését is. Az emésztőrendszerre gyakorolt további hatásait tekintve segít eltávolítani a nehézfémeket a szervezetből, segítve a méregtelenítési folyamatokat. Külső alkalmazását köröm- és bőrbetegségekre ajánlják (pl.: gombás fertőzés, ekcéma, akne), emellett a bőrbetegségekkel járó viszketést is enyhíti.
A bodorrózsa hatóanyagait tartalmazó termékek választ adhatnak napjaink egyik nagy kérdésére is: a humánpatogén vírusok és baktériumok egyre gyakoribb mutálódására, illetve a gyógykezelésekkel (antibiotikum) szemben kialakuló rezisztenciájukra.
Ilyen körülmények között a bodorrózsa talán megfelelő megoldást nyújthat egyes fertőző betegségek kezelésében is – például a koronavíruséban.
A koronavírus és a mediterrán bodorrózsa – reménykeltő hazai sikerek
A Dr. Jankovics István virológus és klinikai mikrobiológus által vezetett CMC Déli Klinika kutatócsoportjának és további két hazai intézmény együttes kutatásának köszönhetően sikerült létrehozni egy olyan rendszert, amely a teljes hazai koronavírus törzsre hitelesített, immunológiai diagnosztikai rendszernek, valamint a hazai koronavírus elleni vakcina fejlesztésének alapját jelenti.
A kutatócsoport tagjai a közelmúltban újabb jelentős eredményt értek el. A kutatás folytatásában sikerült igazolniuk, hogy a mediterrán bodorrózsa (Cistus creticus) kivonata gátolja az új koronavírus szaporodását szövettenyészeteken, valamint képes pozitív irányba befolyásolni a vírusfertőzés által okozott kóros immunológiai reakciókat is.
A kutatócsoport munkájának köszönhetően fény derült arra, hogy a vírusszaporodás vizsgálatához használt szövettenyészeten a Cistus creticus elpusztítja, de legalábbis semlegesíti az új koronavírust, jelentősen gátolva a szaporodását és csökkentve a kialakuló betegség súlyosságát.
Az eddigi kutatási eredmények alapján a Klinika vezérigazgatója kifejtette, hogy a mediterrán bodorrózsában található speciális hatóanyag koncentrált formában olyan polifenolokat tartalmaz, amelyek az új koronavírus semlegesítésének folyamatában a vírusok felszínén lévő fehérjék élettevékenységét gátolják, ezáltal a vírus nem tud bejutni a sejtekbe.
További kutatások veszik kezdetét arra vonatkozóan, hogy a bodorrózsa hatását milyen további gyógynövény-kivonatok növelhetik meg.
Bízzunk benne, hogy a további kutatások még kedvezőbb eredményeket hoznak, és felgyorsulhat a legjelentősebb vírusokkal szembeni védőoltások kifejlesztése!
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
