A világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezet, a G20 mezőgazdasági miniszterei hangsúlyozták, hogy a koronavírussal kapcsolatos óvintézkedések nem zavarhatják az élelmiszer-ellátást.
A G20 mezőgazdasági és élelmiszerügyi miniszterei virtuális ülésükön abban állapodtak meg, hogy az új típusú koronavírus terjedésének megakadályozására szolgáló sürgősségi intézkedések nem fordíthatják a feje tetejére a globális élelmiszer-ellátási láncokat.
A rendkívüli ülést azért hívták össze, mert a koronavírus az egész világon lelassította a globális élelmiszer-ellátási láncokat, így egyes gazdálkodók képtelenek voltak eljuttatni termékeiket a fogyasztók, sőt főbb termelő országok sem az exportkorlátozások miatt.
„Abban egyetértettünk, hogy a COVID-19 pandémiával összefüggésben hozott sürgősségi intézkedéseknek célzottnak, arányosnak, átláthatónak és átmenetinek kell lenniük, és nem okozhatnak szükségtelen akadályokat a kereskedelemben vagy zavarhatják a globális élelmiszer-ellátási láncokat, és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival is összhangban kell állniuk” – szerepelt a virtuális ülés zárónyilatkozatában.
Mari Pangestu, a Világbank magas rangú tisztviselője szintén az ülésen hívta fel a figyelmet az import- és exportkorlátozásokra, sürgetve a globális együttműködést az esetleges élelmiszerválságok elkerülése érdekében.
A G20-ak miniszterei kijelentették, hogy megtesznek mindent annak megakadályozása érdekében, hogy a globális piacokon túlzottan ingadozó élelmiszer árak alakuljanak ki, hiszen azok veszélyeztethetik az élelmiszer-ellátást.
A legfőbb gabonafajtákból a készletek világszerte bőségesek, ám egyes termelő országok jelezték, hogy korlátoznák a külföldi értékesítéseiket, a belföldi ellátás biztonsága érdekében.
A korlátozások akkor léptek életbe, amikor a nagy élelmiszer-importőrök arról döntöttek, hogy a külföldi értékesítések visszafogásával saját készleteiket növelik.
Oroszország, a világ legnagyobb búza exportőre, a múlt héten azt közölte, hogy felfüggeszti a gabona kivitelét július 1-jéig, ha kimerítik a Moszkva által meghatározott 7 millió tonnás negyedéves kvótát, ez a jelenlegi információk szerint valószínűleg május közepén történhet meg. Ha az orosz kvóta ekkorra kimerül, akkor Egyiptom elkezdheti felhasználni a múlt héti vásárlásaival megnövelt tartalékát. Egyiptom, a világ legnagyobb gabonafelvásárlója, 180 ezer tonna orosz búzát vett két beszerzési tenderen, hogy feltölthesse tartalékát.
A G20-ak miniszterei szintén felhívták a figyelmet az élelmiszer-pazarlás veszélyeire, mondván, ez „fokozhatja az élelmiszerekkel kapcsolatos bizonytalanságot és az ellátási kockázatokat, valamint gazdasági veszteségeket is okoz”.
A korlátozások súlyosan érintettek néhány termelőt, mivel a kereslet az éttermek és más vásárlók felől megszűnt, illetve a növények megsemmisítése néhány esetben gazdaságilag életképesebbnek bizonyult, mint a szállítási költségek kifizetése.
„A koronavírus-krízis egy felhívás az egész világ számára arról, hogy ezekben az időkben szükség van a közös fellépésre és a szolidaritásra” – mondta az ülésen az Egyesült Arab Emírségek élelmezésbiztonsági államminisztere, Mariam bint Mohammed Almheiri, aki hozzátette, hogy a globális élelmiszer-ellátási láncokban „súlyos zavarokat” tapasztaltak.
Szaúd-Arábia környezetvédelmi, vízügyi és mezőgazdasági minisztere, Abdulrahman al-Fadhli azt mondta, hogy országa más államokkal és szervezetekkel tervez együttműködést annak érdekében, hogy az élelmiszer-ellátási láncok továbbra is ellenállók maradjanak, amíg a COVID-19 elleni harc folytatódik – nyilatkozta a minisztérium a Thomson Reuters hírügynökségnek.
Az Öböl-államok az élelmiszerimporttól függenek, hiszen a helyi keresletük 80-90 százalékát a behozatalból fedezik.
