Milyen cserjék alkalmasak a bokorlakó madarak fészkelésére? Hogyan alakítsunk ki a madarak megtelepítéséhez metszéssel alkalmas bokorformát? Mi az az ágcsésze és hogyan segíti a fészeképítést?
Cserjéink a madarak szolgálatában
A kertünkbe ültetett cserjék számos madárfajnak jelenthetnek fészkelőhelyet és táplálékot. Az őshonos berkenyefajok, a galagonya, a csipkerózsa, a bodza, a fagyal, a kökény és a som termése, de még a virágaik is segítenek a madaraknak a kellő mennyiségű, tápanyagban dús eledel megszerzésében azzal, hogy odacsalogatják a rovarokat az élőhelyük közelébe.
A bodzát fészkelőhelyül választja a barátposzáta, bogyóéréskor a sárgarigó és a fekete rigó keresi fel. A kökény és a galagonya ritka vendége az ökörszem, gyakoribb a vörösbegy. A verebek és a cinegék élelemszerző körútjukon megpihenhetnek a cserjék ágai között a ragadozó madarak és a macskák elől.
Ha nem takarítjuk el a lombhullató bokrok alól a leveleket, a fülemüle is otthonra talál. Ez a kis madár ugyanis a lehullott lombok alatt megbújó rovarokkal táplálkozik, és maga is itt keres helyet a ragadozói elől.
Láthatjuk, hogy számos madárfajnak nyújthatnak életteret a cserjévé fejlődő növényfajok. Azonban a mi segítségünkre is szükség van az ideálisabb körülmények megteremtéséhez: így a cserje nagyobb védelmet nyújtó formájának a és fészeképítéshez alkalmas ágszerkezetnek a kialakításában.
A megfelelő bokor
Nemcsak a bokorrá növő növényfaj virágától, termésétől és a környezetétől függ, hogy egy madár meg tud-e telepedni a kertben vagy sem. Ahogy odúkészítéshez sem találnak elegendő alkalmas fát a madarak, úgy fészkeléshez alkalmas cserje sem nő minden kertben. A megfelelő bokorforma kialakításával, a megfelelő időben elvégzett metszéssel sokszorosára növeljük a madarak fészkelési esélyeit a kertben.
A kertbe telepített cserjék általában alkalmatlanok a fészkelésre, mert metszetlenül túlságosan megnyurgulnak. Ennek következtében az ágak felső részén lesznek lombosabbak, alul pedig megritkulnak. Ha visszanyessük a bokrokat, alul és felül is zártabb lesz, tömöttebb lombozata nagyobb védelmet nyújt a madarak fészkének.
A madarak búvóhelyéül szolgáló legmegfelelőbb cserje iskolapéldája a kökény, amely metszés nélkül is „madárbarát” bokorformát alakít ki: az ideális alak a talajhoz közeli részén, alacsonyan elágazva szélesebb, felül pedig keskenyebb, így tökéletes búvóhelyet jelent az énekesmadaraknak.
A Metszés tavasztól télig c. cikksorozat részei választ adnak arra a kérdésre, hogy melyik cserjefajt mikor érdemes metszeni. Az aktuális téli és tavaszi metszési munkálatokról is ezekben a cikkekben olvashatunk.
Balra: Fészkelésre alkalmatlan bokorforma. Jobbra: Fészkelésre alkalmas bokorforma
Forrás: Vertse Albert: A kert madárvilága c. könyve alapján készített rajz
Ágcsészék kialakítása
Az idősebb cserjéken kialakíthatunk ún. ágcsészéket is, amelyek megfelelő vázszerkezetet biztosítanak a fészek megépítéséhez a bokor sűrűjében. Az ágcsésze létrehozásához a következő 2 lépést kövessük:
- a kiválasztott vastagabb ágak vezérhajtásait visszametsszük, közvetlen az oldalhajtások felett
- az oldalhajtásokat is visszametsszük a lenyesett vezérhajtáshoz számított 5-6 cm magasságban
Az ágcsészék kialakításához alkalmas cserjefajokat (pl. galagonya) a kert egy alkalmas részén sorba vagy csoportosan is ültethetjük, így több helyet és nagyobb biztonságot is nyújt a madaraknak.
Ágcsésze kialakítása metszéssel két lépésben
Forrás: Vertse Albert: A kert madárvilága c. könyve alapján készített rajz
Segítsük együtt a kertünkbe megtelepedő madarakat!
Kapcsolódó cikkek:
- Metszés tavasztól télig I. rész – mit metsszünk télen?
- Metszés tavasztól télig II. rész – mit metsszünk tavasszal?
- Hogyan segíthetjük a kertünkbe látogató madarakat? I. rész
- Hogyan segíthetjük a kertünkbe látogató madarakat? II. rész
- Madáretetés a ház körül – melyik madárfaj hol keresi az eleséget?
- Madáretetés a ház körül – melyik madárfajnak milyen eleséggel készüljünk?
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
