Ház, táj
Ház, táj

Ismerjük fel a gyomnövényeket már pár leveles korukban I. rész – T1-es életformájú gyomnövények

Ismerjük fel a gyomnövényeket már pár leveles korukban I. rész – T1-es életformájú gyomnövények

Agrofórum Online

Mi az első lépése a sikeres gyomszabályozásnak? Ismerni a területünk „előéletét” és felismerni a csírázó gyomnövényeket. Jelen cikksorozat a szántóföldi és kertészeti kultúrákban gyakran előforduló gyomnövények felismerésében segít.

A gyomnövények, mint a természetes vegetáció tagjai a termesztett szántóföldi és kertészeti növényeinknek a versenytársai. A természet „édesgyermekeiként” sokkal eredményesebben alkalmazkodnak a megváltozott környezeti körülményekhez, például az időjárás-változáshoz, ami ezen a nyáron is az egyik legnagyobb gondot okozza a gazdáknak. Az eredményes védekezés feltétele, hogy ezeket a növényeket még fiatalon, pár lombleveles korukban felismerjük.

De milyen növényeket és hol nevezünk pontosan gyomnövénynek?

Professzor Dr. Ujvárosi Miklós elismert magyar botanikus meghatározásával indítom el ezt a cikksorozatot, amely segít térben és időben is elhelyezni a mostoha gyomnövényeket.

Ujvárosi szerint szántóföldi körülmények között „(…) gyomnak nevezünk minden növényt, amelyet nem vetettünk, nem hoz hasznot és jelenléte káros azzal, hogy a vetett növény elől elfoglalja a helyet, vagy felhasználja a talaj tápanyag-és vízkészletét.”

Tehát ezek a növények abban az esetben jelentenek számunkra gondot növényvédelmi szempontból, ha termesztett növényeinktől megvonják a szükséges életfeltételeket. Ezen túlmenően kifejezetten veszélyt is jelenthetnek, ha vírusvektorként (vírushordozó és -terjesztő szervezetként) vagy kártevők gazdanövényeiként is szolgálnak.

Gyomnövények csoportosítása életformájuk szerint

A XX. század első felében dán botanikusok által kidolgozott életformarendszert alakítottak át az 1940-es évektől magyar kutatók – köztük Máthé Imre és Ujvárosi Miklós. Az eredeti életformarendszer alapját a növények alkalmazkodóképessége adta a kedvezőtlen környezeti feltételekhez (áttelelő szervek), kiemelve a hőmérsékleti viszonyokat. Máthé Imre végezte el a hazai gyomfajok besorolását ezekbe a kategóriákba, ezzel megteremtette a lehetőségét a növényvédelmi gyomszabályozási kutatásoknak is.

A ma használt Ujvárosi-féle életformarendszer a növények növekedési formáin (habitusán) alapul. A növények habitusa a gyom- és termesztett növények ismertetőjeleinek összessége, amelyek meghatározzák az adott faj fejlődését és ezzel az élettérbe való beilleszkedését. A növekedési, vagy más néven életforma-csoportosításokon belül az egyes növényfajok biológiai sajátosságai (csírázás, növekedés, virágzás) mind térben, mind formában, mind időben hasonlóak.

Az életformarendszer összefoglaló táblázatában felsorolásra került az összes növekedési csoport, amelybe besorolhatók a hazánkban őshonos és inváziós gyomnövények is

Magyar csoportnév Tudományos csoportnév Jelölés
Egyévesek Therophyta Th
Kétévesek Hemitherophyta HT
Talajszintben telelő évelők Hemikryptophyta H
Talajban telelő évelők Geophyta G

 

Ebben a cikkben az egyévesek (Therophyta, Th) kategórián belül a T1-es életformacsoporttal foglalkozunk, miután röviden összefoglaltuk az egyéves növények jellemzőit.

Egyévesek (Therophyta) főbb jellemzői

Ebbe a csoportba azok a magról kelő gyomnövények tartoznak, amelyeknek az életciklusa nem haladja meg a 13 hónapot. A növények a számukra kedvezőtlen időszakot (téli hideg, nyári meleg) mag vagy csíranövény alakban vészelik át. A hideg hónapok alacsony hőmérséklete és a nyári meleg, száraz időjárás jelentősen befolyásolja a fejlődésüket.

Kora tavaszi áttelelő egyévesek (T1)

A T1-es életformacsoportba tartozó gyomnövények ősszel csíráznak. A csírázásukhoz optimális hőmérsékleti értékek 10-14 oC közöttiek. Az őszi esők hozzájárulnak a tömeges keléshez. Tőlevélrózsájuk vagy a csíranövény telel át. A magról kelőket tekintve a T1-es gyomnövényeknek rövid az életciklusuk, tavasszal véget ér a mag érlelési ideje után. A nyári meleget mag alakban vészelik át.

Jellemzően fényigényesek, a száraz időszakokhoz jól alkalmazkodtak, de képesek a fagypont feletti hőmérsékletű téli periódusokban is fejlődni.

A fontosabb, ide tartozó gyomfajok:

  • Pásztortáska (Capsella bursa-pastoris)
  • Tyúkhúr (Stellaria media)
  • Közönséges aggófű (Senecio vulgaris)
  • Árvacsalán-fajok (Lamium spp.)
  • Veronika-fajok (Veronica spp.)

Pásztortáska

Őshonos a kontinensünkön, Magyarország egész területén elterjedt. Minden művelt területen tömegesen megjelenhet, a szabadföldtől a házikerti veteményesig. A káposztafélék (Brassicaceae) családjának Capsella nemzetségébe tartozik.

Sziklevelei jellegzetes oválisak, kicsik, nyelesek. Az első levelek hosszúkásak, nyélbe keskenyedők. A lomblevelek tagoltsága egyenlőtlen: lehet erőteljes, enyhe, de létezik teljesen ép levelű változat is. A növényt jellemzően csillagszőr borítja, ami fakóbb, zöldes-szürke színt ad a növénynek. A szárlevelek lándzsásak, virágai fehérek. Termése szív alakú becőke, az apró magvak sárgás- pirosas barnák.

Tyúkhúr

A pásztortáskához hasonlóan bárhol számíthatunk a megjelenésére, az erdős területektől kezdve a bolygatott szántóföldi területeken át az ültetvényekig. Az extrém száraz, homokos talajok kivételével bármely típusú talajban képes nedvesség hatására a tömeges csírázásra.

Sziklevelei lándzsásak, hosszú nyelűek, rajtuk csillagszőrök találhatók. Lomblevelei átellenes állásúak, jellegzetes tojásdad alakjukról és élénkzöld színükről azonosítható be. A lomblevelek kevesebb, de hosszabb szőrökkel borítottak, szára hengeres. A kifejlett növény alacsony, erősen elágazó habitusú. Virágai a levelek hónaljában fejlődnek, fehér színűek. Termése hosszúkás alakú toktermés, fénytelen magja kerek.

Közönséges aggófű

Az aggófüvek a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjén belül az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozik. Jellemzően az ország csapadékosabb, északi és nyugati térségekben elterülő szántókon, kertekben és gyümölcsültetvényekben találkozhatunk vele tömegesen, kedveli a tápanyagban gazdag talajokat.

Sziklevelei kissé húsosak, hosszúkásak, csúcsuk tompa. Az első lomblevél fordított tojás alakú, az ezt követő levelek egyenlőtlenül fogazottak, húsos szövetűek. A levelek nyele rövid, szőrös. A kifejlett növény alacsony, felálló, gyengén szőrözött növény. Levelei szárnyasan osztottak vagy szeldeltek. Csöves virágai sárgák, kaszattermése vékony, hosszúkás vagy orsó alakú.

Árvacsalán-fajok

Rendszertanilag az ajakosvirágúak (Lamiales) növényrendbe tartoznak, őszi vetésű kalászosokban, repcében, lucernában, utak szélén, az erdős vegetáció tagjaként is találkozhatunk vele. Az aggófűhöz hasonlóan a humuszos, homokos agyag- vagy vályogtalajokat kedveli.

A gyakoribb táblavendég bársonyos árvacsalán (Lamium amplexicaule) szikleveleinek formája lekerekített, lehet kerekded és ovális is. A lomblevelek a sziklevelekhez hasonló alakúak, feltűnő ismertetőjük a hangsúlyos erezet és a csipkés szél. A nyél felső harmadában elhelyezkedő levelek félig szárölelők. A levélhónaljból növő virágok piros vagy lilás árnyalatúak, lehetnek sötétvörösek is. Magja sötét színű, alakja hosszúkás.

Veronika-fajok

A veronika-fajok közül leggyakrabban a borostyánlevelű veronikával (Veronica hederifolia), a fényes veronikával (Veronica polita) és a perzsa veronikával (Veronica persica) találkozhatunk. Őszi vetésű gabonában, veteményeskertben, gyepek és rétek növényei közt lelhetjük fel őket, márciustól virágoznak. A kisebb termetű veronikák közé tartoznak.

Mindegyik faj vékony szárával a talaj felszínén terül szét, a szőrözött szár hossza akár fél métert is elérheti. Apró, lila vagy kékes virágaik a levelek hónaljából kinyúló kocsányokon fejlődnek egyesével.

A borostyánlevelű veronika (Veronica hederifolia) az őszi búza egyik gyakori gyomnövénye. Sziklevelei és az első lomblevelei tojásdad alakúak, szabályosan fogazottak. A további levelek is az elsőhöz hasonlóak, de fogaik hegyesebbek és felfelé irányulnak. Neve magában rejti legfontosabb ismertetőjelét: levelei a borostyán (Hedera helix) leveléhez hasonló karéjokkal rendelkeznek – más veronika-fajokkal eltérően a levélcsúcsot alkotó karéj nagyobb a többinél. Vese alakú toktermése világossárga magokat rejt.

A fényes veronika (Veronica polita) a savanyú talajokat részesíti előnyben, Lomblevelei kisebbek, mint a perzsa veronikáé (Veronica persica) durvábban fogazottak, sötétzöldek. A fényes veronika megjelenésére már kora tavasszal számíthatunk, a perzsa veronika általában később csírázik.

Védekezés

Háztáji körülmények között a termesztett növényünk és a veteményeskert talaja dönthet a védekezés szükségességéről. Erős, gyors növekedésű vagy palántázott növényeknek általában nem versenytársai, de kapálással, kézi gyomlálással megelőzhető a tömeges felszaporodásuk.

Amennyiben kémiai növényvédelemre kerül sor kora tavaszi áttelelő egyéves gyomnövények ellen, érdemes megjegyezni, hogy nem mindig szükséges fajszinten meghatározni a kéretlen kelőket, pl. a növényvédő szer megválasztásakor nem kell külön gondolnunk az egyes Lamium- vagy Veronica-fajokra, hiszen ugyanazokkal a hatóanyagokkal tudunk ellenük eredményesen védekezni.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

10 tudnivaló a tojásról

2024. március 29. 05:40

Az idei áprilist a húsvéti ünnepekkel indítjuk, remélhetőleg szép idő és finom étkek kíséretében. A tavaszi ünnepkörben elengedhetetlen szerephez jut a tojás: ahogy az asztalon, úgy a locsolkodás során sem nélkülözzük. Ennek apropóján tíz érdekességet hoztam a tojásról.

Mikor hagyjuk abba tavasszal a madarak etetését?

2024. március 24. 05:40

Felelős madáretető-tulajdonosként figyelnünk kell arra, hogy megfelelő időben hagyjuk abba az etetést. Fontos, hogy a madárszülők már ne magokkal etessék tavasszal a fiókáikat, mert az árthat nekik, de mit csináljunk, ha tavasszal még hidegebb hetekre lehet számítani?

Kis lépés nagy célért: a Föld órája 2024-ben

2024. március 22. 05:40

A természetvédelemmel kapcsolatos évfordulók, kampányok, kiemelt események remek lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy jobban megismerjük a gyönyörű bolygónkat, és időt szenteljünk a védelmére. Ide tartozik a Föld órája akció is.

Mikor kerüljük a fahamu használatát a kertben?

2024. március 20. 06:40

A fahamu helyes felhasználásával nemcsak a háztartási hulladékot csökkentjük, hanem a kertünk is meghálálja a jó minőségű, szakszerűen kijuttatott, szerves trágyaként funkcionáló fahamut. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor nem javasolt a használata, vagy egyenesen árt egyes növényfajoknak.

Termesztett növényeink népi elnevezései

2023. március 21. 05:38

Mi fán terem a majombarack? Melyik gyümölcsünk a Boldogasszony csipkéje? Melyik fűszernövényre gondol az, aki Szent Antal füvéről beszél? A földialmának melyik részét fogyasztjuk, és kell-e a lestyános tyúkhúslevesbe löböstököt tenni?

Ha péntek, akkor halas recept: pontyfalatka

2019. április 5. 09:53

A MA-HAL a Nagyböjtben minden pénteken megoszt egy különleges, de könnyen elkészíthető halas receptet, ami kizárólag hazai halat használ alapanyagként.

Gombapaprikás

2018. március 23. 09:27

Nincs az a mennyiség gombapaprikásból, ami ne fogyna el nálunk. Családilag imádjuk, még azt is megkockáztatom, hogy ha választani kellene a pörkölt és a gombapaprikás közül, akkor minden esetben az utóbbit választanánk.

A bohókás dísztökök titkai

2018. október 15. 06:31

Ki ne vidulna fel idén ősszel is ebben a meglepetéseket tartogató és hatalmas melegekkel tomboló színpompás évszakban az ezerarcú dísztökökön? Nem hiányozhatnak egyik feldíszített, őszi színekben pompázó teraszról vagy balkonról sem, és egyre többet találkozunk velük boltokban, piacokon is.