Hogyan állíthatjuk a kertünket, a kertben végzett tevékenységeinket és a kertünkkel kapcsolatos döntéseinket is a környezetbarát kertészkedés szolgálatába? Milyen hatása van a mi kis, ház körüli tevékenykedéseinknek? Hogyan befolyásolhatják a döntéseink a biológiai sokféleséget vagy éppen a klímaváltozást?
Tisztában kell lennünk a tetteink következményeivel. Ez az állandóan ismételgetett igazság minden kertünkben végzett tevékenységre és a kertünkkel kapcsolatos döntéseinkre is áll. Soha nem volt még ennyire fontos, hogy tudatos döntéseket hozzunk arról, mit teszünk akár csak a saját házunk tájékán. Amit teszünk, ahogyan kertészkedünk, az egyáltalán nem semleges, hanem vagy kedvező, vagy kedvezőtlen hatással van a tágabb környezetünkre, így a bolygónkra is. Vajon mit tehet egy hobbikertész azért, hogy ne fokozódjanak a klímaváltozás egyre súlyosbodó, lassan az élet minden területét érintő hatásai? Mit tehetünk, hogy a tőlünk telhető módon és mértékben javítsunk a helyzeten?
Kezdjük azzal, hogy kiértékeljük az összes, kertben végzett, már-már automatikussá váló tevékenységet! Melyek azok az elemek, feladatok, módszerek, amelyeknek vannak környezetkímélőbb változatai is? Ha találtunk ilyeneket, azokat meg tudjuk valósítani a kertünkben? Nézzünk pár ígéretes megoldást!
Takarékoskodjunk az erőforrásokkal!
A kertben felhasznált erőforrások mindegyikére, és különösen a vízre nagyon vigyázzunk! Használjunk ki minden lehetőséget ahhoz, hogy minél több vizet takarítsunk meg, és természetes úton elérhetővé tegyük a magunk számára!
- Gyűjtsük az esővizet erre alkalmas hordókban!
- Ahol erre van lehetőség, öntözzünk kútból!
- Takarjuk a talajt, főként azokon a helyeken, ahol a növények nem óvják azt a gyors kiszáradástól! Vessünk be levélkomposztot, dekoratív fakérget, gombakomposztot vagy általános kerti komposztot!
- Ültessük a növényeket egymáshoz annyira közel, hogy azért egészségesen elférjenek egymás mellett, de jobban csökkentsék az öntözővíz párolgásának mértékét, ezáltal a talaj sokkal több vizet tud eltárolni magában – amit aztán később a növények felvehetnek!
- Öntözéskor a vizet juttassuk minél közelebb a növények gyökeréhez! Így van esélyük a növényeknek a lehető legtöbb vizet felvenni!
A víztakarékos előrelátás bajnokai azok, akik őshonos, inkább szárazságtűrő, mint vízigényes dísznövényeket ültetnek a kertjükbe, rengeteg öntözővizet takarítva meg ezzel!
További, nagyobb mértékben felhasznált erőforrások a fosszilis energiahordozók, amelyek elengedhetetlenek a kerti gépek működtetéséhez. Egyrészt a telken kialakított pázsit gondozása, másrészt az összefüggő sövényt alkotó növények metszése, esetlegesen fás szárú növények kivágása okán többször berregtetjük a gépek motorjait. A következő gondolatébresztőket érdemes lehet megfontolni:
A házat körülölelő, összefüggő díszpázsit nem más, mint egy műtrágyázást és folyamatos nyírást igénylő, zöldellő sivárság. Az akár több szobányi területű gyepgyakorlatilag hasznosíthatatlan az élővilág szempontjából: az évenkénti gyepszellőztetés és a fűnyírás során összegyűjtött növénymaradványok miatt nem marad a talaj számára utánpótlás, ezért szükség lesz szintetikus tápanyagokra, sőt az egyöntetű pázsiton nem nőnek virágzó növények, amelyeket a beporzó rovarok látogathatnának.
Mindezeket figyelembe véve sem kell teljesen lemondanunk a gyerekek játszóhelyét vagy egyéb célokat szolgáló füves felületekről – sőt sokkal jobb megoldás, mint a térkővel vagy betonnal borított udvar -, csak fontoljuk meg, hogy
- választhatunk „virágzó” fűmagkeveréket, amely nemcsak hasznosabb, de sokkal szebb is
- „megtörhetjük” a hatalmas zöld felületeket egy-egy virágágyással, cserjékkel, fával
- ne műtrágyával biztosítsuk a gyep tápanyag-utánpótlását, hanem természetes anyagokat (pl.: 100 %-os növényi tápoldatot) is bevethetünk
A sövények telepítése során a legtöbb kertbarát egyetlen növényfajban vagy –fajtában gondolkodik, amiből gyönyörű, összefüggő sövényfalat, élő erődöt emelhet a telek köré. Ez a megoldás kétségkívül szép és látványos, de van egy hatalmas hátránya: ha felüti a fejét egy betegség vagy egy gyorsan szaporodó kártevő a sövényben (ld. tuják esetében), ritkán találni olyan módszert vagy növényvédő szert, ami meggátolja, hogy a károsító „végigmenjen” az egész sövényen. Ezenkívül a formára nyírt sövények gondozásakor egy idő után elengedhetetlen a sövénynyírók beindítása, ami a növényvédő szerek mellett szintén megnöveli a környezetterhelést.
Ha nyitottak vagyunk az újdonságokra és megdolgoztatnánk a fantáziánkat, be lehet vetni a következő újításokat:
- sövény telepítésénél választhatunk többféle növényt is. Kombinálhatjuk a virágzót az levelével díszítő fajokkal, a lombhullatót az örökzölddel!
- Válasszunk olyan növényeket, amelyek hazánk klímájához eredményesebben tudnak alkalmazkodni, így kevesebb növényvédő szert kell felhasználnunk az életben tartásukhoz, például nézzünk körül a szárazságtűrő díszcserjék közt!
- a sövénynövénynek alkalmas cserjék megválasztásánál figyelhetünk arra is, hogy a kertünkben élő madarak számára is kedvezzünk vele! A búvóhelyül, táplálékul és fészekrakó helyül is alkalmas növényekkel rendkívül sok madarat vonzunk a kertbe.
Amikor csak lehet, kerüljük a növényvédő szer használatát!
Igyekezzünk a kertünkben kialakítani a természetes egyensúlyt, és csak ott és akkor használjunk növényvédő szert, ahol ez a növény megmentéséhez szükséges (pl. gyümölcsfák betegségei, lemosó permetezés elvégzése).
Bízzunk a természet ezeréves praktikáiban, és próbáljuk ki a mindkét növény számára előnyös (ún. win-win) növénytársítást, komposztáljunk, távolítsuk el kézzel vagy kapával a gyomnövényeket, és támogassuk a hasznos szervezetek betelepülését a kertbe!
Mindenekelőtt azt tartsuk szem előtt, hogy mindez egyéni választás kérdése! Ha nagyon bizonytalanok vagyunk, mindig csak kis lépéseket tegyünk! Előfordul, hogy észre sem vesszük, mégis rengeteget tettünk már a környezetbarátabb kert kialakításáért!
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
