Itt az ideje, hogy beszerezzük a család és a magunk örömére a vetőmagokat, hogy elindíthassuk a szezont a veteményeskertben. Palántákat is bőszen nekiállunk nevelgetni, de egyvalamit tudnunk kell: vannak olyan zöldségfajok, amiket azonnal szabadföldbe, a végleges helyükre kell vetni, nem pedig palántázni.
Mire jó a palántázás?
Számos olyan zöldséget tudunk a kertünkben is nevelni, aminek hosszabb időre van szüksége, amíg virágokat, és végül termést hoz. Éppen ezért úgy tudunk kicsit „csalni” a természet pártfogásával, hogy palántát nevelünk belőle, és a kész növényt ültetjük ki a fagyok elmúltával. Így amíg a kora tavaszi időjárás a négy falon túl hol 15 fok feletti nappali hőmérsékletet, hol fagypont alatti éjszakai hőmérsékletet hoz, addig nyugodtan nevelgethetjük a palántákat a biztonságos szobahőmérsékleten.
A palántázásra alkalmas növények közé tartozik a paprika, a paradicsom, a padlizsán, a karfiol és a káposzta is. Viszont vannak olyan zöldségfajok is, amelyekből egyáltalán nem érdemes palántát nevelni, hanem inkább a megfelelő időben elvetni a szabadföldbe a magokat.
Akik szeretnek rögtön a helyükre kerülni
Az alábbi táblázatban szerepelnek azok a leggyakoribb növényfajok, amelyeket palántázás helyett egyből a konyhakertbe vagy magaságyásba vetünk.
| Retek | Az egyik legkorábban vethető zöldségünk. Rövid tenyészidejű – magvetés után 6 héttel már szedhetjük is. Nem igényel nagy területet, csak megfelelően előkészített talajállapotot, a napfényt és a rendszeres öntözést. 1-2 cm mélyre és egymástól 2-3 cm távolságra vessük! Ha kb. 10 nap különbséggel vetünk retket, úgy folyamatosan lesz mit szednünk. |
| Salátafélék (fejes saláta, madársaláta stb.) | A saláta rendkívül hálás növény, a magjai még a fagyokat is kibírják a talajban, és gyorsan kelnek. Kedveli a napfényt és a tápanyagban gazdag talajt, ezért vetés előtt forgassunk a talajba kerti komposztot vagy trágyát! A magvakat 1-2 cm mélyen, 15 cm-es sávban vessük, majd takarjuk be földdel! 10 nap különbséggel vethetjük ezeket a fajokat is, így mindig lesz friss salátánk. Kora reggel, rendszeresen érdemes öntözni a salátaféléket. |
| Bab (lóbab) | A babot (fajtától függően) kb. 3-5 cm mélyre vessük el! A fagytűrő lóbabot már március elején vethetjük. A bab kedveli a napfényes helyet és a nedves talajt, ezért még vetés előtt jól lazítsuk fel a talajt, és alaposan öntözzük be! Előreláthatólag 2-3 hét alatt kel ki, szára elérheti az egy méteres magasságot is, ezért érdemes kikarózni. |
| Zöldborsó | A zöldborsót április közepéig el kell vetni, mert nem szereti a meleget, és 25 oC felett már nem hoz virágokat. A borsó is kedveli a tápanyagdús, jó vízáteresztő talajt, ezért rendszeres öntözést és vetés előtti trágyázást igényel. A borsószemeket 3-6 cm mélyre, és 25-30 cm-re vessük egymástól! A borsót is lehet 10-14 napos időközönként vetni április végéig. |
| Sárgarépa és petrezselyem | Ezt a két zöldségfélét ikersorba (vagyis egymáshoz közel, kevés helyet hagyva a két sor között) is szokták vetni, igen sűrűn, majd kelés után 3-4 cm-es tőtávokra meg kell ritkítani. |
Ezeken a növényeken kívül még helyrevetjük a kertben a következő fajokat:
- spenót,
- sóska,
- mángold,
- rukkola,
- fodros kel,
- uborka,
- főzőtök,
- kukorica,
- vöröshagyma,
- fokhagyma,
- póréhagyma.
Ne feledjük!
A helyrevetett növények kikelése után nagyon fontos munkálat az egyelés. Erre azért van szükség, hogy megfelelő tér álljon a növények rendelkezésére a fejlődéshez.
Ezenkívül a fiatal növények igen érzékenyek a víz és a tápanyag hiányára, emellett nehezen tűrik a sokkal gyorsabban növő gyomnövényeket maguk körül, ezért gyommentesen kell tartani a területet körülöttük. Erre tökéletes módszer az ágyás talajának takarása, amivel nemcsak a gyomok kelését akadályozhatjuk meg, de segítünk a talajnedvességet is megőrizni.
Kapcsolódó cikkek:
