Ház, táj
Ház, táj

A talajtakarás és növényvédelmi vonatkozásai

A talajtakarás és növényvédelmi vonatkozásai

Agrofórum Online

Hogyan szolgálhatja a talajtakarás a kertészeti növények védelmét? Milyen élettani és növényvédelmi hatásai vannak a talajtakaró anyagoknak? Miben rejlenek az előnyeik és a hátrányaik?

A talajtakaró anyagokat nem csak az árutermelésben, hanem akár kiskerti körülmények között is sikerrel alkalmazhatjuk. Ezt támasztják alá a világszerte lefolytatott kutatások is, amelyek eredményeiből szemezgettem, hogy röviden áttekinthessük, mennyi előnye van a talajtakarásnak.

Lyuggatott agroszövet az eper alatt házikertben

Elterjedt gyakorlat

A kertészeti kultúrák körében a gyakorlatban elsőként a krizantém és a hagymás dísznövények esetében alkalmaztak talajtakarást talajlakó kártevők ellen. Az elmúlt években az integrált növényvédelem jegyében terjedtek el jobban a károsítás megelőzését szolgáló gyakorlatok, így a talajtakarás is, de ugyanígy a permakultúra jegyében végzett háztáji növénytermesztés során is alkalmazzák.

Talajtakarás és a ragadozó szervezetek

A szerves anyagokkal történő talajfedés elsődleges kedvező hatása növényvédelmi szempontból azzal magyarázható, hogy a bomló szerves anyag aktiválja a talajban élő ragadozó szervezeteket (pl.: gombákat, ragadozó fonálférgeket) és azok mérsékelik a kártevő-populációt (Andrássy és Farkas 1988).

Egyetemi kísérlet folytonnövő tájfajta paradicsommal – agroszövet és fűkaszálék takarás

Talajtakarás és a károsítók

Keszthelyi (2017) a talajtakarást, mint a kártevők elleni fizikai védekezés egyik formáját tartja számon. Ez a módszer a kártevők távoltartására, nem közvetlen elpusztítására irányul. Emellett tény, hogy a szerves anyaggal (pl.: mulccsal) borított területen kevesebb növényevő kártevő faj fordul elő, mivel a takarás által kialakított élőhelyen nagyobb és fajokban gazdagabb ragadozóközösség alakul ki.

Emellett nemcsak a kártevők jelenlétét, hanem a gyomnövények elszaporodását is befolyásolja a talajtakarás (Racskó 2002). A gyomnövények kelésének megakadályozásával a takarás biztosítja azt, hogy a kultúrnövény közvetlen környezetében ne nőhessenek olyan növényfajok, amelyek elfoglalnák előle az életteret, és felhasználnák a tápanyagot és a talajvizet.

Talajtakarás és a talajtulajdonságok

A helyesen kialakított takaróréteg további kedvező hatásai, hogy csökkenti a párolgást és megtartja a talajnedvességet a felső talajrétegben, ezáltal szabályozza a talaj vízgazdálkodását. A takarással egyúttal megakadályozhatjuk, hogy az elmúlt években gyakoribb áprilisi fagyok ne tehessenek kárt a növényekben. Ezenkívül a talajtakarás egész évben egyenletessé teszi a talaj hőmérsékletét (Racskó 2002), ami többek között azért rendkívül fontos, mert a terméskötés rendkívül hőmérséklet-igényes, a túl alacsony és a túl magas hőmérséklet is gátló hatású a kötődésre (Balázs és Fischer 1994).

A talajszerkezet kedvező befolyásolásával a kultúrnövény hajszálgyökér-képzése is gyorsabb és erőteljesebb lesz, ezáltal fokozódik a tápanyagfelvétel is (Soltész 1997, Radics 2002).

Paradicsom kombinált talajtakarása – agroszövet és fűkaszálék

A takaróanyagok fajtái

A kertészeti növények termesztésében, azon belül is elsősorban a zöldség- és dísznövénytermesztésben alkalmazott takaróanyagok lehetnek szerves vagy szervetlen eredetűek. Szerves eredetűek közül szabadföldi és üvegházi hajtatásban a helyben megtermelhető szalma, lekaszált fű vagy szerves trágya alkalmazása a leggyakoribb. A szervetlen eredetű talajtakaró anyagok közül a fólia vagy agroszövet a legismertebb. Kiskerti termesztésben találkozhatunk kerti zöldhulladékkal, lombtrágyával vagy papírral is. Minden kertészeti kultúrának figyelembe kell venni a talajigényét, illetve a talajtakaróként választott anyag tulajdonságait (Papp és Cseperkálóné 2015). Mivel a termesztésbe vont területek talajainak nagy részénél a humusztartalom a kívánt érték (2-4%) alatt van, a talajvizsgálat függvényében érdemes trágyázó hatású talajtakaró anyagot választani (Mappes és Will 1965).

Takarás módjaElőnyeiHátrányai
Fólia / szövet / geotextilGyomok elpusztulnak alatta, Véd a fagy ellen, Előbbre hozza az érést Több évig maradhat, egyszeri költséget jelentTöbbi takarási módszerhez képest drága Erősen meghatározza a kialakítható támrendszer szerkezetét ott, ahol az szükséges Forró nyarakon a fekete takaróanyag miatt a növények megéghetnek, ezért kombinálni érdemes szerves takaróanyaggal
Karton (hullámpapír)*Gyomok elpusztulnak alatta Nagyobb mértékű a víz-átszivárgásNem tartós Nagyobb szél elhordhatja Káros anyagokat és fémeket (kapocs) tartalmazhat
MulcspapírGyomok elpusztulnak alatta Gyorsan felmelegszik a napon, véd a fagy ellen Tisztább megoldás a papírnál A fóliával ellentétben elbomlikA többi talajtakarási módszer mellett költségesebb Könnyen szakad
SzalmaOlcsó, könnyen beszerezhető Alkalmazása szárazabb területen is lehetségesÉvelő gyomok könnyen átjutnak rajta Bomláskor nitrogént von ki a talajból Fokozódhat a rágcsálók betelepülése Gyommagvakat tartalmazhat
Zöldhulladék (fűkaszálás, kerti)Olcsó, könnyen beszerezhető Folyamatosan lebomlik – van trágyázó hatásaÉvente pótolni kell Fokozódhat a rágcsálók betelepedése Nagyobb szél elhordhatja
IstállótrágyaOlcsó, könnyen beszerezhető Többi takarási módszerhez képest a leginkább növeli a talaj biológiai aktivitását Kiemelkedő trágyázó hatásNagy mennyiségben nehéz a beszerzése
KomposztFokozza a kultúrnövény növekedését Jobb minőségű termés Kiemelkedő trágyázó hatás (alaptrágyaként is funkcionálhat)Gyomnövények fejlődését is elősegíti Tartalmazhat gyommagokat
AvarGyomelnyomó képessége jó Alkalmazható dísznövények alatt isTartalmazhat cseranyagokat (tölgy, gesztenyelevél) Szerves anyagai 1-2 év alatt lebomlanak Az optimális rétegvastagság magas (10-15 cm)
Mulcs**Szerves anyagai lassan bomlanak Segít megőrizni a talajnedvességet Télen mérsékeli a talaj túlzott hőmérséklet-ingadozásátTökéletes csigabúvóhely Lassú a csapadék átszivárgása Cseranyagokat tartalmaz

*A kartonok közt is a hullámpapír a legalkalmasabb

**itt: fenyőkéreg

Különböző talajtakarási módok összehasonlítása

Forrás: Racskó (2002) és Grünefeld (2010) alapján saját szerkesztés

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Andrássy I., Farkas K. (1988): Kertészeti növények fonálféreg kártevői. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Balázs, S., Fischer I. (1994): Zöldségtermesztők kézikönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest

Grünefeld, D. (2010): Das Mulchbuch – Praxis der Bodenbedeckung in Garten. pala verlag GmbH. Darmstadt.

Keszthelyi S. (2017): Kártevők elleni védekezés lehetőségei. Agroinform Kiadó. Budapest

Mappes, F., Will, H. (1965): Die düngung im gemüsebau. In: Handbuch der pflanzenernährung und düngung. Springer. Vienna.

Papp O., Cseperkálóné Mirek B. (2015): A paradicsom ökológiai termesztése. Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, Budapest.

Racskó J. (2002): Talajtakarás a zöldség- és gyümölcstermesztésben. Biokultúra, 13 (6): 23–25.

Radics L. (2002): Ökológiai gazdálkodás II. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest

Soltész M. (1997): Integrált gyümölcstermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest

Kapcsolódó cikkek:

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit kell tudni a hazánkban élő társas darázsfajokról? - I. rész

2024. augusztus 30. 05:40

Magyarországon a leggyakrabban a társas darázsfajok képviselőivel találkozhatunk. Közülük a leggyakoribbak a kecskedarázs, a német darázs és a padlásdarázs.

Mit kell tudni a hazánkban élő magányos darázsfajokról?

2024. augusztus 27. 05:40

Életmódjukat tekintve a darázsfajokat két nagy csoportba oszthatjuk, így megkülönböztetünk magányos és társas darázsfajokat. Ismerkedjünk meg a magányos darazsak szokásaival és legfőbb fajaival!

Mit kell tudni a hazánkban élő darázsfajokról?

2024. augusztus 16. 05:40

A minap találtunk egy tenyérnyi darázsfészket, amely kecskedarazsak otthona volt. Gondoltam, utánajárok az allergiás cikksorozat kapcsán a darazsak világának, és a darázsfészkek biztonságos eltávolításának.

Allergiás kertészkedik – a pollen és a megporzás

2024. augusztus 5. 05:40

Értsük meg a növények különböző szaporodási stratégiáit! Mi a különbség a szélbeporzású és rovarmegporzású növények pollenjei között? Melyik növények egy- és melyek kétlakiak? Mit jelent az egyivarú és kétivarú virág fogalma?

A zöldborsó integrált növényvédelme, I. rész: gyomszabályozás

2022. január 20. 16:21

A zöldborsó (Pisum sativum L.) hazánkban jelentős zöldségnövény, főleg feldolgozásra a konzerviparnak termelnek, de friss fogyasztásra és kiskerti termelésre is találhatók fajták a piacon. A termőterülete sajnos csökkenőben van az elmúlt években, de még így is jelentősnek számít a közel 15 ezer hektárral.

Védelemre a virágzás időszakában is szükség van

2023. április 13. 06:36

A repce fejlődésével a tavaszi védekezés újabb szakaszába lép - a szárat, a virágzatot és a becőket károsító, jelentős terméskiesést előidézni képes kórokozók és kártevők elleni védelem lesz a fő feladat. A megfelelő termék kiválasztása mellett fontos szerepet kap a rezisztenciatörő szerrotáció tartása, és egyre nagyobb jelentőségű a védekezésre leginkább megfelelő időpont kiválasztása.

Milyen növényvédelmi problémái lehetnek a sütőtöknek?

2023. június 5. 04:37

Segítségüket szeretném kérni. Milyen növényvédelmi problémái lehetnek a sütőtöknek? Hogyan védekezzünk ellenük?

Az érzékelő pánikjelzéseket kap a megtámadott növénytől

2022. május 19. 06:38

A módszer alapkoncepciója az, hogy a szoftver a mesterséges intelligencia segítségével megtanulja felismerni a sérült növények sajátos jeleit a károsodott szerveken.