Ház, táj
Ház, táj

Mennyi vetőmagot vásároljunk családunk zöldségellátására?

Mennyi vetőmagot vásároljunk családunk zöldségellátására?

Agrofórum Online

Megtervezhetjük, mennyi vetőmagot vásároljunk egyes zöldségfajtákból, hogy fedezzük családunk igényeit abban az időszakban, amikor termeszteni tudunk a kertünkben. Ehhez el kell döntenünk, milyen zöldségfajtákat szeretnénk termeszteni idén, mekkora terület áll ehhez rendelkezésre, majd ennek tudatában becsülhetjük meg a szükséges vetőmag-mennyiséget.

Hogy más távlatokból is megközelítsem a tervezhetőség fontosságát: az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” égisze alatt ismertetett fenntarthatósági gyakorlatok. Számos hazai tanulmány, illetve nemzetközi kutatás eredményeiből meríthetünk ötletet ahhoz, hogyan tegyük a háztartásunkat és a háztáji gazdálkodásunkat fenntarthatóvá vagy még fenntarthatóbbá. Ide tartozik természetesen a csökkentett háztartásihulladék-termelés, a tudatos vásárlás, minimális élelmiszerpazarlás, és ide tartozik az önellátásra való törekvés is. Ehhez kapcsoltan – amennyiben erre lehetőségünk van – a hazánkban is termeszthető, családi körben szívesen fogyasztott zöldségeket megtermelhetjük a kertünkben, erkélyünkön, fóliasátrunkban.

A tervezéshez elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk azzal, átlagosan mennyi zöldséget fogyaszt egy év alatt egy négyfős magyar család – ehhez a következő táblázat nyújt segítséget.

Egy négytagú magyar család frisszöldség-igénye / év*
Zöldségnövény Szükséges mennyiség (kg) Szükséges terület

(m2)

Paradicsom 80 28
Paprika 60 28
Fejeskáposzta 56 28
Kelkáposzta 6 6
Karalábé 16 6
Uborka 16 8
Főzőtök 20 8
Vöröshagyma 40 32
Fokhagyma 2 1
Sárgarépa 24 20
Petrezselyem 16 24
Zöldborsó 16 32
Zöldbab 16 32

*Az adatok statisztikai összefoglalások és egyéni felmérések átlagaiból származnak

Természetesen a táblázatban feltüntetett szükséges mennyiséget számos tényező befolyásolja: a család életvitele, étkezési szokásai, a tiszteletben tartott hagyományok és irányadó főzőkultúra. De véleményem szerint mindig érdemesebb kicsit „túltervezni” a mennyiséget, amennyiben nem vagyunk biztosak egy körülbelüli mennyiségtartományban, hiszen bármelyik évben jelentkezhet a termesztésben vis maior: növénybetegség vagy –kártevő, kedvezőtlen időjárási körülmények, illetve elvétett növénygondozás: hiba az ültetésnél, tápoldatozásban vagy öntözésben stb.

A következőkben tekintsük át, milyen fontos pontokra érdemes kitérni a tervezés során: körül kell határolnunk azt a területet, amelyet alkalmasnak ítélünk a termesztésre, majd ki kell választanunk azokat a zöldségnövényeket, amelyeket termeszteni szeretnénk, végül megvásároljuk a szükséges vetőmag-mennyiséget.

Mekkora terület áll rendelkezésre?

Első lépésként tehát meghatározzuk, mekkora területet tudunk zöldségtermesztésre szánni. Egy szélvédett balkon esetében az ültetőládák és cserepek mennyisége szab határt a „területünknek”. Kertes ház esetén – területnagyságtól függően – kis konyhakertet, nagyobb veteményeskertet, vagy a hosszabb termesztési idő érdekében épített fóliasátrat is kialakíthatunk. Érdemes figyelembe venni a talajviszonyokat (, telek lejtése, szervesanyag-tartalom és a talajvíz mennyisége stb.), illetve a terület kitettségét (szélnek, csapadéknak), valamint a fényviszonyokat. Ez egy balkon esetében is fontos, hiszen a nap nagy részében árnyékos erkélyre nem érdemes hosszúnappalos növényeket telepítenünk.

A terület nagyságának meghatározásával és ágyások mennyiségének, hosszúságának megadásával sokat segítünk magunknak a további tervezésben, hiszen a különböző, helyrevetett zöldségnövényeink területigénye különböző (ehhez segítséget minden esetben a vásárolt vetőmag csomagolásán láthatunk, illetve tapasztalatainkra is támaszkodhatunk).

Milyen növényeket szeretnék termeszteni?

Második lépésként a rendelkezésre álló terület nagyságát figyelembe véve kiválaszthatjuk, melyek azok a zöldségfajták, amikből a szükséges mennyiséget a tenyészidőszak során viszonylag nagy termelési biztonsággal meg tudunk termelni.

Ehhez számba kell venni az egyes zöldségfajták környezeti igényeit, a vetésforgóban elfoglalt helyüket, növénytársítási lehetőségeket is (mindezekről bővebben a Vetésforgó I., II. és III. részében olvashatunk).

Nagyobb területet igényel a becsült mennyiség előállításához a vöröshagyma, a fejeskáposzta, a paprika, a paradicsom, a zöldbab és a zöldborsó a felsorolt zöldségnövények közül, kisebb térigényű a fokhagyma, a kelkáposzta, karalábé, az uborka és a főzőtök. Ezekhez társulhatnak még fűszer- és gyógynövények is, melyek nagy szolgálatot tehetnek nekünk akár a termesztett zöldségek kártevőinek riasztásában is.

A szükséges vetőmag-mennyiség megvásárlása

Ha tervünk kész – és van megfelelő mozgásterünk az esetleges változtatásokhoz -, irány a gazdabolt, kertészet, vagy nagyobb áruház, ahol megvásárolhatjuk a szükséges vetőmag-mennyiséget. Előfordulhat, hogy elveszünk a bőség zavarában, de próbáljuk meg tartani magunkat az elképzeléshez! Évről évre számos új (főképp a trópusi éghajlat által uralt területekről származó) zöldségfajtát vagy változatot van lehetőségünk a kertünkben is termeszteni, ezeknek az egzotikus növényfajtáknak mindig nézzünk utána – termesztési és növényvédelmi szempontokat is szem előtt tartva!

Miközben anyagot gyűjtöttem, őszintén elgondolkodtam, vajon feltétlenül szükséges-e a vetőmag-vásárlás szempontjából is ennyi tervezés, de megnyugtattam magam, hogy igen: ugyanis átlag pár évig megőrzik ugyan a magok a csírázóképességüket, de jelentősen csökken a növények ellenállóképessége és termésmennyisége a tavalyról vagy régebbről előszedett vetőmagok elöregedése miatt. Nem éri meg annyi időt és energiát belefektetni, ha még ezzel a bizonytalansággal is számolnunk kell, ezért szívből ajánlom mindenkinek a szaporítóanyagok – jelen esetben vetőmagok – körültekintő, tervezett beszerzését az adott évre!

Eredményes, örömteli kertészkedést és egyúttal boldog, sikerekben gazdag új esztendőt kívánok!

Küzdelem a meztelen csigákkal II. rész

2019. július 19. 04:37

Mit vethetünk be kertünkben a meztelen csigák, kiemelten a spanyol csupaszcsiga jelentős kártétele ellen? Mely állatfajok a meztelencsigák természetes ellenségei? Milyen háziállatok segíthetnek a kártevők gyérítésében?

Küzdelem a meztelencsigákkal I. rész

2019. július 18. 09:05

Hogyan védekezhetünk házikertünkben a meztelencsigák inváziója ellen? Milyen agrotechnikai, mechanikai és fizikai növényvédelmi módszerek állnak a rendelkezésünkre?

Integrált növényvédelem a házikertben – a gyakorlat

2019. július 11. 09:20

Milyen eszközökkel és hogyan valósítható meg az integrált növényvédelem a házikertben? Milyen gyakorlati példáival találkozhatunk nap, mint nap?

Integrált növényvédelem a házikertben – az elmélet

2019. július 9. 09:13

Az integrált növényvédelem nem más, mint tudatos megtervezése, végrehajtása és értékelése a legmagasabb szintű növényvédelmi gyakorlatnak. De mit takar pontosan a megfelelő növényvédelmi intézkedések integrálása? Miért van rá szükség? Milyen alapelvekre épül?

Nagy az eltérés a zöldség- és a gyümölcstermékpályák között

2018. november 6. 11:47

Az EU-csatlakozást megelőző időszak átlagában Magyarország zöldségtermő területe meghaladta a 100 ezer hektárt, de a vetésterület az elmúlt években a 74 ezer hektárt sem érte el.

Készüljön már most a júliusi munkákra!

2019. június 21. 11:35

Július hónapban rendszerint igen magas hőmérséklet uralkodik hazánkban, ezért az öntözésre kiemelt figyelmet kell fordítani, legyen szó zöldségről, vagy éppen gyümölcsről.

Lila elszíneződés a paprika termésén - Mi okozza a jelenséget?

2019. március 13. 10:59

Néhány kártevő és betegség is kiválthatja az említett színelváltozást, de ilyen esetben egyéb jellegzetes, a kártevőre és kórokozóra jellemző tünetek is felfedezhetők a bogyón vagy a leveleken, amelyek egyértelművé teszik az antociánosodás okát. Többnyire a jelenség abiotikus környezeti tényezőkre vezethető vissza.

Drámaian csökkentek a zöldségfélék hozamai - Ennyibe kerül a burgonya, a káposzta, a sárgarépa és a hagyma

2018. november 29. 10:44

A zöldség- és gyümölcstermelők európai egyesülete (PROFEL) szerint az elmúlt 40 évben nem tapasztaltak hasonló válságot a gazdák, az aszály miatt ugyanis a zöldségfélék hozamai drámaian csökkentek.