Ház, táj
Ház, táj

Mennyi vetőmagot vásároljunk családunk zöldségellátására?

Mennyi vetőmagot vásároljunk családunk zöldségellátására?

Agrofórum Online

Megtervezhetjük, mennyi vetőmagot vásároljunk egyes zöldségfajtákból, hogy fedezzük családunk igényeit abban az időszakban, amikor termeszteni tudunk a kertünkben. Ehhez el kell döntenünk, milyen zöldségfajtákat szeretnénk termeszteni idén, mekkora terület áll ehhez rendelkezésre, majd ennek tudatában becsülhetjük meg a szükséges vetőmag-mennyiséget.

Hogy más távlatokból is megközelítsem a tervezhetőség fontosságát: az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” égisze alatt ismertetett fenntarthatósági gyakorlatok. Számos hazai tanulmány, illetve nemzetközi kutatás eredményeiből meríthetünk ötletet ahhoz, hogyan tegyük a háztartásunkat és a háztáji gazdálkodásunkat fenntarthatóvá vagy még fenntarthatóbbá. Ide tartozik természetesen a csökkentett háztartásihulladék-termelés, a tudatos vásárlás, minimális élelmiszerpazarlás, és ide tartozik az önellátásra való törekvés is. Ehhez kapcsoltan – amennyiben erre lehetőségünk van – a hazánkban is termeszthető, családi körben szívesen fogyasztott zöldségeket megtermelhetjük a kertünkben, erkélyünkön, fóliasátrunkban.

A tervezéshez elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk azzal, átlagosan mennyi zöldséget fogyaszt egy év alatt egy négyfős magyar család – ehhez a következő táblázat nyújt segítséget.

Egy négytagú magyar család frisszöldség-igénye / év*
Zöldségnövény Szükséges mennyiség (kg) Szükséges terület

(m2)

Paradicsom 80 28
Paprika 60 28
Fejeskáposzta 56 28
Kelkáposzta 6 6
Karalábé 16 6
Uborka 16 8
Főzőtök 20 8
Vöröshagyma 40 32
Fokhagyma 2 1
Sárgarépa 24 20
Petrezselyem 16 24
Zöldborsó 16 32
Zöldbab 16 32

*Az adatok statisztikai összefoglalások és egyéni felmérések átlagaiból származnak

Természetesen a táblázatban feltüntetett szükséges mennyiséget számos tényező befolyásolja: a család életvitele, étkezési szokásai, a tiszteletben tartott hagyományok és irányadó főzőkultúra. De véleményem szerint mindig érdemesebb kicsit „túltervezni” a mennyiséget, amennyiben nem vagyunk biztosak egy körülbelüli mennyiségtartományban, hiszen bármelyik évben jelentkezhet a termesztésben vis maior: növénybetegség vagy –kártevő, kedvezőtlen időjárási körülmények, illetve elvétett növénygondozás: hiba az ültetésnél, tápoldatozásban vagy öntözésben stb.

A következőkben tekintsük át, milyen fontos pontokra érdemes kitérni a tervezés során: körül kell határolnunk azt a területet, amelyet alkalmasnak ítélünk a termesztésre, majd ki kell választanunk azokat a zöldségnövényeket, amelyeket termeszteni szeretnénk, végül megvásároljuk a szükséges vetőmag-mennyiséget.

Mekkora terület áll rendelkezésre?

Első lépésként tehát meghatározzuk, mekkora területet tudunk zöldségtermesztésre szánni. Egy szélvédett balkon esetében az ültetőládák és cserepek mennyisége szab határt a „területünknek”. Kertes ház esetén – területnagyságtól függően – kis konyhakertet, nagyobb veteményeskertet, vagy a hosszabb termesztési idő érdekében épített fóliasátrat is kialakíthatunk. Érdemes figyelembe venni a talajviszonyokat (, telek lejtése, szervesanyag-tartalom és a talajvíz mennyisége stb.), illetve a terület kitettségét (szélnek, csapadéknak), valamint a fényviszonyokat. Ez egy balkon esetében is fontos, hiszen a nap nagy részében árnyékos erkélyre nem érdemes hosszúnappalos növényeket telepítenünk.

A terület nagyságának meghatározásával és ágyások mennyiségének, hosszúságának megadásával sokat segítünk magunknak a további tervezésben, hiszen a különböző, helyrevetett zöldségnövényeink területigénye különböző (ehhez segítséget minden esetben a vásárolt vetőmag csomagolásán láthatunk, illetve tapasztalatainkra is támaszkodhatunk).

Milyen növényeket szeretnék termeszteni?

Második lépésként a rendelkezésre álló terület nagyságát figyelembe véve kiválaszthatjuk, melyek azok a zöldségfajták, amikből a szükséges mennyiséget a tenyészidőszak során viszonylag nagy termelési biztonsággal meg tudunk termelni.

Ehhez számba kell venni az egyes zöldségfajták környezeti igényeit, a vetésforgóban elfoglalt helyüket, növénytársítási lehetőségeket is (mindezekről bővebben a Vetésforgó I., II. és III. részében olvashatunk).

Nagyobb területet igényel a becsült mennyiség előállításához a vöröshagyma, a fejeskáposzta, a paprika, a paradicsom, a zöldbab és a zöldborsó a felsorolt zöldségnövények közül, kisebb térigényű a fokhagyma, a kelkáposzta, karalábé, az uborka és a főzőtök. Ezekhez társulhatnak még fűszer- és gyógynövények is, melyek nagy szolgálatot tehetnek nekünk akár a termesztett zöldségek kártevőinek riasztásában is.

A szükséges vetőmag-mennyiség megvásárlása

Ha tervünk kész – és van megfelelő mozgásterünk az esetleges változtatásokhoz -, irány a gazdabolt, kertészet, vagy nagyobb áruház, ahol megvásárolhatjuk a szükséges vetőmag-mennyiséget. Előfordulhat, hogy elveszünk a bőség zavarában, de próbáljuk meg tartani magunkat az elképzeléshez! Évről évre számos új (főképp a trópusi éghajlat által uralt területekről származó) zöldségfajtát vagy változatot van lehetőségünk a kertünkben is termeszteni, ezeknek az egzotikus növényfajtáknak mindig nézzünk utána – termesztési és növényvédelmi szempontokat is szem előtt tartva!

Miközben anyagot gyűjtöttem, őszintén elgondolkodtam, vajon feltétlenül szükséges-e a vetőmag-vásárlás szempontjából is ennyi tervezés, de megnyugtattam magam, hogy igen: ugyanis átlag pár évig megőrzik ugyan a magok a csírázóképességüket, de jelentősen csökken a növények ellenállóképessége és termésmennyisége a tavalyról vagy régebbről előszedett vetőmagok elöregedése miatt. Nem éri meg annyi időt és energiát belefektetni, ha még ezzel a bizonytalansággal is számolnunk kell, ezért szívből ajánlom mindenkinek a szaporítóanyagok – jelen esetben vetőmagok – körültekintő, tervezett beszerzését az adott évre!

Eredményes, örömteli kertészkedést és egyúttal boldog, sikerekben gazdag új esztendőt kívánok!

Őszi terméshatározó IV. rész – nadragulya, közönséges fagyal, fekete bodza, berkenye

2019. október 11. 04:39

Nem is gondolnánk, mennyire vonzza a szemünket kinn a természetben a fekete szín. Ősszel számtalanszor találkozhatunk a kirándulásaink alkalmával ébenfekete termést nevelő növényekkel. Mit kell tudnunk a nadragulya, a közönséges fagyal és a fekete bodza terméséről?

Őszi terméshatározó III. rész – tapadó vadszőlő, kökény, közönséges boróka

2019. október 9. 04:37

A természetben a ritkábban előforduló kék árnyalatok igazán egyedivé, különlegessé teszik egy növény megjelenését. Az ősszel érő, kékes színű termésüket leszámítva a tapadó vadszőlő, a kökény és a közönséges boróka igen különböznek egymástól, de érdemes kicsit közelebbről megismerkedni velük.

Őszi terméshatározó II. rész – tiszafa, csíkos kecskerágó, tűztövis és madárbirs

2019. október 6. 10:38

Városi sétáink és erdei kirándulásaink során is találkozhatunk azokkal a növényekkel, melyek termésének harsány piros vagy narancsos színe nem jótékony hatását hivatott mutatni – épp ellenkezőleg: a feltűnő színárnyalatok mérgező terméseket takarnak.

Metszés tavasztól télig IV. rész – mit metsszünk ősszel?

2019. október 2. 04:38

Naptárunkhoz tökéletesen igazodva érkezett meg idén az ősz. Szeptember első napjaiban jobban lehűltek az éjszakák, és a nyári tűző nap heve is egyszerre alábbhagyott. Mostanra már megcsípte az első dér a csipkebogyót, a színes falevelek pedig hűvös szellőn vitorláznak. Növényeink elkezdték felkészülésüket a nyugalmas téli hónapokra. Mi pedig az őszi metszési időszakra készítjük a metszőollókat.

Farkas Sándor: a kormány segíti a kertészeti ágazat sikerét

2019. március 8. 09:40

A magyar mezőgazdaság kibocsátása tavaly 2720 milliárd forint volt, nyolc év alatt folyóáron 61,3 százalékkal nőtt. A kertészeti ágazatok súlya meghatározó, kibocsátásuk tavaly meghaladta 356 milliárd forintot - ismertette az államtitkár.

Takácsatkák elleni védekezés kertészeti kultúrákban

2018. szeptember 24. 07:21

Fontos tisztában lenni vele, hogy az atkák nem rovarok, hanem a pókszabásúakhoz tartoznak. Ne csodálkozzanak tehát, ha a sok rovarölő szer sem gyéríti a létszámukat.

Miért lassú a palánta eredése?

2019. április 9. 09:20

Utóbbi években, a zöldségtermesztésben jelentősen visszaszorult a helyrevetés, egyre több olyan növényt is palántáznak, amelyet korábban magvetéssel szaporítottak.

Idén is mintegy 1600-1800 tonna zöldséget takaríthatnak be a termesztők

2019. július 26. 08:03

A legtöbb zöldséget augusztus és október között takarítják be, egyelőre a zöldborsó és a spárga betakarítása fejeződött be.