A mocsári hibiszkuszhoz hasonlóan ezt a dísznövényt is akkor ismertem meg jobban, amikor a munkám során nap mint nap találkoztam vele. Az előítéleteimmel ellentétben nem egy „csodabogár” növényről van szó, aminek ne lehetne kiszolgálni egy egyszerű kertben az igényeit. Ismerkedjünk meg közelebbről a hortenziával!
A hortenzia eredete
A hortenzia (Hydrangea) növénynemzetség az amerikai kontinensen és Ázsiában, azon belül is Kína, Japán és Indonézia hegyvidéki erdeiben őshonos fás, könnyen bokrosodó, terebélyes évelő növény. Több mint 30 különböző faját ismerjük világszerte (ha az összes kerti változatát belevesszük, ez a szám több mint 100), melyek életmódjukban is jelentősen eltérnek: akadnak közöttük lombhullató és örökzöld, valamint bokrosodó és kúszó fajok is. Hazánkban a kerteket meghódító fajok jellemzően lombhullató, bokrosodó hortenziák.
A lombhullató fajok terjedtek el leginkább hazánkban
A hortenzia nevét a francia származású természettudóstól, Philibert Commerson-tól kapta. 1771-ben, halála előtt két évvel Commerson írta le először a hortenziát ezen a néven, akit maga Carl Linné biztatott természettudományi tanulmányok folytatására. Commerson a tanulmányai sikeres zárását követően visszatért szülővárosába, Châtillon-les-Dombes-ba, ahol 1758-ban saját botanikus kertet hozott létre. Számos expedíciójára Jeanne Baré asszisztense kísérte, akivel bejárta többek között Tahitit, Mauritiust és Madagaszkárt is. Az expedíciók állomásain feltérképezte a különböző régiók, szigetek faunáját. Bougainville szigetére (ma Pápua Új-Guinea önálló tartománya) szervezett útjára Lapeaute csillagász és felesége, Lapeaute Hortense is elkísérte. Egyes források szerint Commerson Hortense asszony tiszteletére adta a növénynek a hortenzia nevet.
(Már a név eredetének vadászata közben egész sor rejtélyre lehet bukkanni: több idegen nyelvű forrás szerint Beauharnais Hortenzia holland királynéról nevezte el Commerson a hortenziát, de a császári hercegné – III. Napóleon császár édesanyja – 10 évvel a természettudós halála után született.)
1788-ban került Európába a hortenzia nagy, meddő virágú fajtája, de csak a XIX. század végén terjedt el és honosodott meg a legtöbb országban. Hazánkban jellemzően a kerti vagy nagylevelű hortenzia (Hydrangea macrophylla) és a cserjés hortenzia (Hydrangea arborescens) terjedt el, így ebben a cikkben főként velük foglalkozunk.
A hortenzia-fajok és -fajták
Mivel elképesztően változatosak a hortenzia-fajok, és minden egyes faj külön egyéniség, ezért ebben a cikkben még csak felsorolás szintjén említem meg a legkedveltebb fajokat és fajtákat, a következő cikkben pedig majd érdemben is megemlékezem róluk. A fajokat nemcsak virágzatuk színe és formája, hanem leveleinek alakja és mérete is elkülöníti a többi fajtól.
A kerti hortenzia egyik fajtája, a világoskék virágú ‘Cameroun’
A kerti vagy nagylevelű hortenzia (Hydrangea macrophylla) legkedveltebb fajtái a fehér virágú ’Schneeball’, a rózsaszín és a sárga árnyalataiban pompázó ’Dark Angel’, a kék virágú ’Blaumeise’, a világoskék virágú ’Cameroun’, a sötét pasztell-rózsaszín virágú ’Sibilla’, a rózsaszín virágú ’Dolce Fafalle’ és ’Dolce Fragola’, a rikító korallpiros ’Masja’. Különlegesebb színekben már rendelhető a sötétlila virágú ’Eugen Hahn’, a harsányabb rózsaszín-kékes virágú ’Bouquet Rose’, a pirosas-zöldes virágú ’Schloss Wackerbarth’ és a halványsárga-rózsaszín virágú ’Rosita’.
A cserjés hortenzia (Hydrangea arborescens) legelterjedtebb fajtái a laposabb, gömb alakú virágzatú ‘Grandiflora’, az óriás, fehér virágzatú ‘Annabelle’ vagy ’Strong Annabelle’, a sötét rózsazsín virágú ’Invincibelle’, és a szintén sötét rózsaszín, ernyős virágzatú ’Pink Percusion’.
A bugás hortenzia (Hydrangea paniculata) kedvelt fajtái között a legtöbb fehér virágú fajta, például a ’Bobo’, ’Magical Moonlight’, ’Magical Candle’, ’Candlelight’, ’Polar Bear’, ’Silver Dollar’, ’Unique’, ’Levana’, ’Kyushu’, ’Little Lime’ és ’Limelight’. Ezeken kívül kedvelt fajta még az óriási, rózsaszín-fehér virágokat nevelő ’Phantom’ és a ’Pinky Winky’, a halvány rózsaszín virágú ’Vanille Fraise’, a kisebb, fehéres rózsaszín virágokat hozó ’Polestar’, a rózsaszín virágú ’Sunday Fraise’, a sötét rózsaszín virágú ’Early Sensation’, és a különböző színváltozatokban kapható ’Wim’s Red’.
Az érdeslevelű hortenzia (Hydrangea aspera ssp. villosa) legkedveltebb fajtája a ’Velvet and Lace’.
A fűrészeslevelű hortenzia (Hydrangea serrata) kereskedelemben is kapható, különleges megjelenésű fajtái a halványlila virágú ’Blue Bird’, a sötétlila virágú ’Preziosa’ és a világoskék virágú ’Yesoensis’.
A tölgylevelű hortenzia (Hydrangea quercifolia) kedvelt fajtái a ’Black Porch’ és a ’Snowflake’, valamint a rózsaszín virágú ’Munchkin’.
A kúszó hortenzia (Hydrangea anomala subsp. petiolaris) ’Miranda’ fajtája hazánkban is kapható.
További fajok a borzas hortenzia (Hydrangea hirta) és a vörös szőrű hortenzia (Hydrangea sargentiana).
Gyönyörű, de mérgező!
A hortenzia-fajok minden része mérgező! A virágok és a levelek ugyan kevesebb cianogén glikozidokat tartalmaznak, de ha észrevesszük, hogy gyermekünk vagy a házban, illetve ház körül élő állataink megkóstolták a növény bármely részét, azonnal vigyük orvoshoz! A mérgezés leggyakoribb tünetei a nehézlégzés, oxigénhiány, hasmenés, hányás, kimerültség, depresszió. Nagyobb mennyiségű növényi rész elfogyasztása esetén szív- és légzési elégtelenséget tapasztalhatunk.
A kerti és a cserjés hortenzia megjelenése
A kerti hortenzia átlagosan az 1-1,5, ritkán a 3 méteres magasságot is elérheti, így remekül társítható alacsonyabb termetű dísznövényekkel és magasabb fákkal is. Gyönyörű, a labdarózsáéhoz hasonlító, gömb alakú virágai a fehértől kezdve a rózsaszínen, piroson át egészen a kék és liláskék színig pompázhatnak. Kerekded alakú, fogazott szélű levelei középzöldek.
A cserjés hortenzia valamivel nagyobbra nő a kerti hortenziánál, nem ritka látvány a 2-2,5 méter magasra növő növény sem. Észak-amerikai származásának köszönhetően hazánk éghajlati körülményeihez is kissé jobban alkalmazkodott, így Magyarország bármely táján sikerrel nevelhető a szabadban. Kertészeti változatai jól megtermett hógolyó méretű fehér virágokat nevelnek júniustól egészen szeptemberig. Levelei a kerti hortenziáéhoz hasonlóan kerekdedek, fogazott szélűek, emellett felületük érdes, és a fajta függvényében sötét- vagy középzöld.
A kerti és a cserjés hortenzia igényei
A kerti és a cserjés hortenzia is a kertünk félárnyékos szegletein érzik jól magukat. Egyik faj sem tűri a tűző napot, de a teljes árnyékot sem: ilyenkor fejlődésük visszamarad, leveleik és virágaik is veszítenek a színük élénkségéből. A legmegfelelőbb hely számukra az, ahol a reggeli órákban vagy alkonyatkor érik őket a gyengébb, simogató napsugarak.
A hortenziák számára a 15-20 oC az optimális, a hideg hónapokban ez 5-8 oC között van (ezért van szükség a melegebb hónapokban több öntözésre, télen pedig takarásra – ezekről a „Hortenziák gondozása” résznél lesz szó).
Talajigényüket tekintve a hortenziák a savas vagy semleges kémhatású, jó vízáteresztő és tápanyagban dús talajba ültetve fejlődnek a legszebben.
A hortenziafajok vízigénye viszonylag nagy: kedvelik, ha földjük mindig kissé nyirkos, tehát soha nem szárad ki teljesen.
A kerti és a cserjés hortenzia gondozása
A hortenziák vízigényének kielégítése mindig az egyik sarkalatos kérdés: a vízmennyiséget, az öntözés gyakoriságát és idejét mindig nagymértékben befolyásolja a hely fényviszonyai és a talaj, amibe ültettük: ha napos helyre került, akkor az esti órákra vagy kora reggelre időzítsük az öntözést. Ősszel fokozatosan csökkentsük a vízadagokat, télen pedig nem szükséges öntözni a kertben áttelelő hortenziákat. Öntözésnél mindig lágyvizet (pl.: esővíz, kútvíz) használjunk, mert a kemény víz (hazánk csapvizeinek jelentős része) hatására meg is sárgulhatnak a levelei. A talajt tekintve, ha jó vízáteresztő képességű talajba ültettünk, akkor gyakrabban öntözzük a hortenziát. A kötöttebb (agyagosabb) talajokba ritkábban igényel öntözést, mivel azok vízmegtartó képessége jobb.
Mivel a kerti és a cserjés hortenzia mindig az aktuális évi hajtásokon hozza virágait, ezért tél végén vagy kora tavasszal érdemes erőteljesen visszametszeni. Az új hajtásokat már ne metsszük meg, az elhalt, sérült, esetleg fertőzött növényi részeket viszont mindig távolítsuk el. Az elvirágzott hajtásokat a virág alatt vágjuk le a virág alatti első rügy felett.
Tápanyagigénye viszonylag nagy, ezért minden tavasszal adhatunk komposztot a talajához. A tápanyag-utánpótlást évközben tápoldatozással oldhatjuk meg: havonta egyszer a megfelelő tápanyagmennyiség érdekében érdemes tápoldatozni.
A kerti és a cserjés hortenzia teleltetése
Az idősebb, kiültetett hortenziák biztonsággal áttelelnek, a fiatalabb egyedek esetén a fagyok ellen célszerű lombtakarással elébe menni a hideg hónapoknak. Tavasszal várjuk meg, amíg a talaj teljesen felenged, és csak azt követően távolítsuk el a töve körül a lombtakarást.
Hortenzia cserépben, dézsában
Újonnan cserépben, szobanövényként is próbálkoznak a hortenzia nevelésével. Mivel leginkább a szabadban érzi jól magát, szobanövényként rövid ideig marad életben. Ha viszont találunk egy megfelelő helyet a számára a lakásban vagy a teraszon (ld. a hortenzia igényei részt), akkor rhododendron virágföldbe ültetve, rendszeresen öntözve képes egészségesen növekedni és virágot is hoz. Ne az ablak közelébe tegyük, keressünk neki a lakáson belül is árnyékos helyet. Lehetőségeinkhez mérten ügyeljünk arra, hogy a szobában tartott hortenziát se csapvízzel, hanem lágyvízzel vagy esővízzel öntözzük. Áprilistól nyár végéig hetente egyszer virágzó növényeknek szánt tápoldatot adhatunk az öntözővízhez. Egész nyáron ügyelnünk kell rá, hogy földje ne száradjon ki, télen azonban nagyon ritkán kell csak öntözni. Év végére időzítsük az átültetést, ha úgy ítéljük meg, hogy szükség van rá. Ehhez használjunk savanyúföldet (rhododendron virágföld). Ha nem ültettük át, tavasszal akkor is szórhatunk egy kis rhododendron virágföldet a cserépben lévő földre, az öntözések számát és a vízmennyiséget pedig fokozatosan vezessük vissza.
Ha virágládába vagy dézsába ültettük a hortenziát, és évközben az udvarunkon vagy a teraszon kap helyet, télen menekítsük széltől védett, nem fagyzugos helyre (legjobb egy olyan hely a pincében vagy a lépcsőfordulóban, ami közvetlen napfénytől védve van). Ha csak a teraszra tudjuk menekíteni, akkor gondosan „csomagoljuk be” télire az egész növény, mert a cserepe kevésbé védi meg a növény gyökereit a fagytól, mint az összefüggő talajtakaró. Ez már lehet, hogy túlzott óvatosság, de így érhet minket a legkevésbé végzetes meglepetés az időjárás részéről. Ezen túlmenően a kint tartott dézsás hortenziát a fentieknek megfelelően öntözzük, tápoldatozzuk.
Rózsaszínből kék virág
A hortenzia esetében a kék virágú egyedek nem külön fajták, hanem a rózsaszín virágok színe változhat a környezet – ebben az esetben a talaj pH-értékének – hatására. Ki kell hangsúlyozni a „változhat” szót, mivel nem mindegyik rózsaszín virágú fajta képes látványosan reagálni az alacsonyabb kémhatású talajra.
A kék virág titka a talaj alacsonyabb kémhatása
A rózsaszín virágok színét tehát a talaj pH-értékével lehet szabályozni: ha a talaj pH-értéke 6.0 alatt van (tehát alacsony, azaz savas kémhatású), akkor kék, ha 6.0 felett (azaz magasabb, tehát semleges vagy lúgos kémhatású), akkor rózsaszín lesz a virága a növénynek. A hortenzia alapból az alacsonyabb pH-tartományú talajban érzi jól magát, ezért ha mi magunk befolyásoljuk a talaj pH-értékét a kék színű virág eléréséért, azzal nem teszünk kárt a növényben: a szaküzletekben kaphatóak olyan készítmények, amelyekkel csökkenthetjük a talaj pH-értékét. Emellett a fenyőfa tűleveleinek talajba dolgozása vagy a komposztált tölgyfa-levél is ezt a célt szolgálja.
A hortenzia betegségei, kártevői
A tapasztalatok szerint az egészséges hortenzianövényekben kevés kárt tudnak tenni a kórokozók vagy kártevők, de ha az extrém időjárási körülmények (pl.: aszály, hirtelen lehulló, özönvíz-szerű csapadék, amikből az elmúlt évekre bőven jutott) segítik egyes károsítók felszaporodását, szükséges odafigyelnünk a hortenziákra.
A leggyakoribb állati károsítói a levéltetvek és a takácsatkák. A levéltetvek elsősorban fiatal növényeket támadnak meg, és megtelepszenek a növény vegetatív és generatív részein is. Ne várjuk meg a túlzott elszaporodásukat! Először megpróbálhatjuk erős vízsugárral leverni a levéltetű-telepeket a növényről, de ez egyrészt kárt tehet a növényben is, másrészt a szárnyas levéltetű-nemzedékek hamar visszatalálnak a növényre. Dísznövények esetében alkalmazható rovarölő készítménnyel igyekezzünk meggátolni a túlzott elszaporodást!
A takácsatkák a levéltetveknél is kisebb kártevők, de a növényi részek közé szőtt finom, áttetsző hálója elárulja jelenlétét. Fiatal hortenziák esetén a növény torz növekedését is okozhatják, és sikeres elszaporodásukkal és táplálkozásukkal a hortenzia virágainak és leveleinek kifakulását, majd lehullását okozhatják. Az ellenük történő védekezés a levéltetvek elleni kezeléssel azonos.
A hortenziát megfertőző kórokozók (pl.: rozsda, lisztharmat, levélfoltosság) esetén távolítsuk el a beteg leveleket és öntözés alkalmával ügyeljünk arra, hogy a leveleket ne érje víz, ugyanis a nedves levélfelületek segítik a kórokozók terjedését. A rozsdabetegség tünete a leveleken megjelenő narancs színű, kör alakú foltok, a lisztharmat esetében fehér, lisztszerű, letörölhető bevonat jelenik meg a leveleken, a levélfoltosság pedig apró, kerek, lilásbarna foltokat okoz a leveleken, amelyek mindhárom esetben lehullhatnak.
További elváltozások a hortenzián
A levelek sárgulását okozhatja vashiány is. Ebben az esetben érdemes kelát-kötésű vasat vagy alumínium-szulfátot adni a hortenzia talajához (ezt évente egyszer elegendő megismételni), de talajtakaró anyagként használhatunk fenyőkérget, vagy a diófa levelét is.
A virágok kifakulását a takácsatkák károsításán túl a túl sok napfény is okozhatja. Fiatal növény esetén érdemes lehet egy árnyékosabb helyet keresni számára, de a tünetek enyhítésén segíthet a talaj nedvesen tartása is, valamint a talajtakarás.
A hortenziák szaporítása
A hortenziát dugványokról szaporíthatjuk legkönnyebben. Június és július hónapban a félfás, virág nélküli, 15-20 cm hosszú dugványokat ültessük be tápdús, laza szerkezetű földbe. A felső két levél kivételével szedjük le a leveleit. Tegyük a cserepet egy árnyékos helyre. Öntözzük rendszeresen, és húzzunk egy átlátszó zacskót vagy fóliát a hajtásra, hogy biztosítva legyen a megfelelő páratartalom, és sikeresebben meggyökeresedjen. Kb. 2-4 hét alatt gyökeret ereszt (ezt láthatjuk a cserép alján), ezután ültessük át egy nagyobb cserépbe. A fiatal növényeket ősszel már ültethetjük is ki a kertünkbe.
Mivel a hortenzia virágai sterilek, magról nem tudjuk szaporítani őket.
További ötletek
A hortenzia hajtásai vázában akár két hétig is képesek megtartani a frissességüket a levelek elszáradása és a virágok elhervadása nélkül, így vágott virágként is kedvelt.
A hortenzia hajtásai vágott virágként, vázában is sokáig szépek maradnak
A kerti és a cserjés hortenzia is alkalmas térelválasztó és sövénynövénynek is. A fajták kombinálásával igazi paradicsomi virágözönnel látnak el minket egész nyáron. Ha egész évben jótékonyan takaró sövényt szeretnénk, választhatunk örökzöld fajokat is.
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
