Hogyan lett az Istenek eledeléből Magyarország első számú gyomnövénye? Mitől ilyen sikeres ez az inváziós gyomnövény? Miről ismerhetjük fel? Hogyan védekezzünk ellene a kertünkben?
Az ürömlevelű parlagfű latin nevének – Ambrosia artemisiifolia – fordításában az Istenek eledelének nevezték el. Már az ókorban ismerték és alkalmazták egészségre gyakorolt kedvező („isteni”) hatásai miatt (innen az elnevezése is), amit ma a nagy „népszerűségére” való tekintettel részletesen kivizsgáltak, változó eredményekkel zárva a kutatásokat (jelenleg ott tartunk, hogy fogyasztását mellőzni érdemes, de vannak, akik szerint a leveléből készített tea mulasztotta el az allergiájukat).
A 20. század második felében öt átfogó, országos gyomfelvételezést tartottak, melyek közül az elsőkben nem került gazdasági és humán-egészségügy szempontokból a fontosabb gyomok közé (ennek az is az oka, hogy az I. világháború után került be csak Európába Észak-Amerikából, fertőzött gabonát szállító hajóval). Robbanásszerű elterjedésének idejét a II. világháború utáni évekre datálhatjuk, és eredményes terjeszkedésének köszönhetően az ötödik gyomfelvételezés eredményeképp 2008-ban már Magyarország első számú gyomnövényeként lett értékelve. Ha ez még nem lenne elég, jelentősége Európában egy évtized múlva is jelentős hazánkra nézve, ugyanis Magyarország az egyik, parlagfűvel legfertőzöttebb országok közé tartozik.
Hol és mikor találkozhatunk vele?
Nagy eséllyel lelhető fel azokon a területeken, amelyeket nem vonnak művelés alá (nevét is innen kapta, a parlag – vagyis nem művelt területek növénye). Az időjárástól (hőmérséklet, csapadék), a terület gyommag-készletétől és a terület kihasználtságától függően csírázása márciustól az első fagyokig tart (a szélsőséges nyári meleg megszakítja ezt a szakaszt, ekkor egy átmeneti nyugalmi állapot zajlik le), tehát egész évben találkozhatunk vele. Csírázásának fő időszaka március vége-május eleje. Május végétől kezdődik az intenzív növekedési szakasz. Legtöbbször kezeletlen, magánkézben lévő parcellákon vagy olyan szántóföldi területeken fordulhat elő, ahol időjárási vagy technikai okok miatt nem volt lehetséges az időben történő herbicides védekezés ellene.
Miről ismerjük fel a parlagfüvet?
Tavaly nyáron és ősszel igyekeztem egy összefoglaló cikksorozattal segíteni a gyomnövények korai, pár leveles korukban történő felismerését, ebből a buliból nem maradhatott ki a T4-es életformacsoportba tartozó parlagfű sem. Akkor így foglaltam össze a parlagfű csíranövényének főbb ismertetőit: „Sziklevelei kiskanálra emlékeztetnek: széles tojásdad alakjuk lekerekített csúcsban végződik. a levél nyele vastagabb, rövid. Első lomblevelei szeldeltek – hasonlítanak a szarkalábra – apró szőrök borítják őket, még a levélnyél is szőrös. A levél szeldeltsége nem egyenletes: a csúcsi hármas nagyobb, az oldalakon egyenlőtlen. A további leveleket sűrűbben borítják a levélszőrök.” Képet róla és a hozzá hasonló veszélyes, T4-es gyomokról is olvashatunk a cikkben.
A fejlett növények magassága elérheti a 130-150 cm-es átlagmagasságot is, és nemegyszer találkozni versenytárs nélkül maradt 2 méteres növénnyel is. Erőteljes növekedésű, dúsan elágazó nyárutói egyéves (egynyári) gyomnövény. Szőrös szárát, ha keresztben elvágjuk, négyzet alakú keresztmetszetet figyelhetünk meg. Levelei szárnyaltan szeldeltek, fonáki oldalát és a levélnyelét pelyhes szőr borítja.
Fejlett parlagfű
A termős virágzatához képest 7-10 nappal korábban virágzó porzós virágzata a hajtások végén elhelyezkedő füzérvirágzat, amely a szakirodalom szerint 10-100 világossárga virágból is állhat. A porzós virágzatok alatti levélhónaljban helyezkednek el a murvapikkelyekkel borított, jól védett termős „fészkek”, amelyben a citrom alakú kaszattermésekben érik a tojás alakú mag. Könnyű, csapos pollenje a széllel könnyen száll, alakjának és viszonylag nagy felületének köszönhetően a légköri szennyező anyagok könnyen megtapadnak rajta. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország 1. számú allergizáló növényét tisztelhessük benne.
A parlagfű és az alleriga
Humán-egészségügyi szempontból a parlagfű fejlődésének legfontosabb időszaka a virágzás csúcsperiódusa, ami jellemzően (sok év átlagában) augusztus-szeptember hónapokra esik. Az allergiát (ami nem más, mint az immunrendszerünk túlzott védekező reakciója a mindennapi élet ártalmatlan anyagaira) parlagfű esetében a milliárdszámra termelődő virágpora (pollen) okozza. A hangsúly ebben az esetben a mennyiségen is van: az átfogó vizsgálatok kimutatták, hogy egy növény (bolygatatlan körülmények között, ha hagyjuk fejlődni) akár 8,5 milliárd pollen termelésére képes. Emellett az óriási potenciál mellett már nem csodálkozom, hogy Magyarországon minden 5. ember szenved parlagfűpollen-allergiától.
A parlagfű kezdeti virágzása
De ne csüggedjünk, hiszen az allergiások folyamatos segítséget kaphatnak: kifejezetten a parlagfű pollenhelyzetről való tájékozódáshoz hozták létre, és azóta is a legmegbízhatóbb forrásként tekintenek a http://oki.antsz.hu oldalon található hivatalos pollenjelentésre, amelynek része a Parlagfű Pollen Riasztási Rendszer (PPRR) hiteles, naprakész információkat közlő térképe.
A parlagfű sikeres stratégiájának titka
Ahol a parlagfű megjelenik (kicsírázik), és kedvez az adott évi időjárás a gyors fejlődésének és virágzásának, ott robbanásszerűen el tud szaporodni. Ennek egyik oka, hogy a parlagfű olyan anyagokat termel, amelyek meggátolják más növények csírázását (allelokemikália), így az adott növény fejlődésének – és következő évben utódai csírázásának és növekedésének – egy bolygatatlan területen más lágyszárú növényfaj nem lesz akadálya. De a parlagfűnek az sem probléma, ha várnia kell a csírázással: magja a talajban 30-40 (egyes források szerint akár 70!) évig is megőrzi a csírázóképességét. Így a türelem parlagfüvet terem.
A parlagfű elleni védekezés sikerének titka
Minden a felismerésen, az időzítésen és a választott módszeren múlik.
Amennyiben házikerti körülményekről beszélünk, és rendszeresen gondozzuk, ápoljuk a házunk táját, nem találkozunk gyakran parlagfűvel. Ha mégis betévedt a kertünkbe egy szélhozta mag, vagy egy, régóta kertünk talajában szunnyadó mag indult csírázásnak, a legegyszerűbb módja a védekezésnek a fiatal növény kiszedése – gyökerestől. Fertőzöttebb területeken a fűnyírás vagy lakott terület esetében a kaszálás is segít, hiszen többszöri alkalommal megszakítjuk a fejlődését: ezzel folyamatosan gyengül a növény. Ám ez önmagában nem jelent megoldást, mert a parlagfű cseles: következő alkalommal – és megfelelő időjárási körülmények között – már nem a vegetatív fejlődését helyezi előtérbe, tehát 10-30 cm-es magasságban (vagy még alacsonyabban) megáll, inkább több, de alacsonyabb hajtást hoz, majd virágzásnak indul, ezzel felgyorsítva a fejlődési ciklust, és az őrületbe kergetve minket.
Parlagfű napraforgóban
Nehezebb a védekezés városi-beépített területeken és szántóföldi körülmények között. Szántóföldi körülményekre külön nem térek ki, hiszen egy hónappal ezelőtt Dr. Mikulás József átfogó cikkében részletesen leírta a parlagfű elleni belterületi és szántóföldi védekezési lehetőségeit. Annyit jegyeznék csak meg, hogy a parlagfű idővonalra helyezett fejlődésmenetének ismerete azért kulcsfontosságú a védekezés szempontjából, mert a növényvédő szeres állománykezelések jelentős része a sziklevelestől négyleveles növényeket pusztítja.
Ne tévesszük össze!
Hogy ne legyen annyira egyszerű az életünk, vigyáznunk kell, hogy ne keverjük össze a fiatal, vagy már 20-30 cm-es magasságnál járó parlagfüvet azokkal a gyom-, dísz- és haszonnövényekkel, melyekkel találkozhatunk még a kertünkben. Lássuk, hogyan különböztetjük meg egyes hasonmásaitól:
Virágzásért büntetés
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdése alapján „a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végégig folyamatosan fenntartani.”. Az aláhúzott rész az idén hatályba lépett változás kulcsmomentuma: egész évben biztosítanunk kell azt, hogy a parlagfű nem jut el a virágzás fenológiáig, így pollentermelése is elmarad. A törvényi előírás, saját egészségünk és a gazdasági kár megelőzése szempontjából is fontos a növény felismerése és annak megakadályozása, hogy a virágbimbós fejlettségig eljusson a parlagfű!
További tájékoztatást bármely, parlagfűvel kapcsolatos témát ebben az időszakban tömegével találunk az elektronikus és írott sajtóban, tájékozódjunk folyamatosan! A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal oldalán kéthetente aktuális parlagfű-helyzetkép (a legutóbbi itt érhető el) és számos tájékoztató anyag lehet a segítségünkre.
