Címke: Védekezés

A repce korai vetése esetén a gazdálkodók mesterségesen megnyújtják a repce vegetációs időszakának őszi szakaszát. Ennek eredményeként hatalmas, akár 13-17 levéllel rendelkező repcenövények állománya alakulhat ki.

Az egyre inkább nyár végére emlékeztető őszi időjárás, a korábbi időszakoknál melegebb és hosszabb „vénasszonyok nyara” a fiatalkori károsítók leküzdése után még egy újabb kihívás elé állítja a repcét termesztő gazdákat.

A levéltetvek és kabócák betelepülése az ősz folyamán kedvező (nem szeles, esős) időjárás mellett szinte folyamatos és ezt a tevékenységet csak a tél eleji erős fagyok képesek lezárni.

Cikkünkből kiderül, melyek azok a kártevők a zárt termesztőberendezésekben, amik szívogatják, gyengítik a növényeinket és ezzel együtt terjeszthetik a vírusokat.

A zárt termesztőberendezésekben a biológiai védekezés alkalmazása előtt tisztában kell lennünk azzal, hogy a módszer célja nem a teljes kártevőmentesség, hanem a kártételi küszöbérték alatt tartás.

A repcedarázs elleni sikeres védekezés kulcsa a kártevő helyes, több szempontot mérlegelő előrejelzése, a gyakori táblabejárás és az időben elvégzett kezelés.

A káposztabolhák legjelentősebb kártételét a kora tavasszal előjövő imágók okozzák, ami akár a csíranövények pusztulását is okozhatja. Kártételük az úgynevezett „lyuggató hámozás”.

Elemi szükséglet lett volna az árvakelések korábbi felszámolása a fertőzési lánc megszakítása érdekében. Ha ez elmaradt, számolni kell a korai fertőzés veszélyével, és fel kell készülni a többszöri védekezésre.

Növényvédelmi szempontból az esős időjárás és a tartós harmatképződés elősegíti a kórokozók egy részének fejlődését, de még számos kártevő is képes károkat okozni.

A polifág talajlakók ellen a leghatékonyabb megoldás a kémiai védekezés. Természetesen ebben az esetben a védekezés elsősorban a lárvák ellen irányulhat.