Címke: Védekezés

A repcedarázs elleni sikeres védekezés kulcsa a kártevő helyes, több szempontot mérlegelő előrejelzése, a gyakori táblabejárás és az időben elvégzett kezelés.

A káposztabolhák legjelentősebb kártételét a kora tavasszal előjövő imágók okozzák, ami akár a csíranövények pusztulását is okozhatja. Kártételük az úgynevezett „lyuggató hámozás”.

Elemi szükséglet lett volna az árvakelések korábbi felszámolása a fertőzési lánc megszakítása érdekében. Ha ez elmaradt, számolni kell a korai fertőzés veszélyével, és fel kell készülni a többszöri védekezésre.

Növényvédelmi szempontból az esős időjárás és a tartós harmatképződés elősegíti a kórokozók egy részének fejlődését, de még számos kártevő is képes károkat okozni.

A polifág talajlakók ellen a leghatékonyabb megoldás a kémiai védekezés. Természetesen ebben az esetben a védekezés elsősorban a lárvák ellen irányulhat.

A bagolylepke fajok aktivitása nemcsak szántóföldön, de a szabadföldi zöldségkultúrákban is gondot okozhat. A csapdák napi 10-20-as egyedszámban fogják a káposzta, a C-betűs, a gamma, a felkiáltójeles, a vetési és a gyapottok bagolylepkéket.

A repce vetésével párhuzamosan az eddig gondozatlan árvakeléseken, illetve a most virágzó, zöldítési céllal elvetett mustár, olajretek állományokon tömegesen gyülekeznek és táplálkoznak a repce rágókártevői.

Szobanövényeink védelme érdekében alkalmazott készítményekkel ugyanúgy körültekintően kell eljárnunk, mint a növényvédő szerek kiskerti alkalmazásánál, hogy növényünk, otthonunk, családunk és a magunk egészségét ne veszélyeztessük. Ebben a rövid összefoglalóban a legfontosabb tudnivalók kerültek leírásra.

Az almamoly továbbra is folyamatosan rajzik, nem különíthető el, hogy valójában a mostani hányadik nemzedék lehet. Más gyümölcsökön szintén repked a barackmoly és a keleti gyümölcsmoly.

Napjainkra Magyarországon a gyapottok-bagolylepke populációi stabilak, egyben nem túlzás kijelenteni, hogy a hazai agrártermelés egyik legnagyobb gazdasági súlyú kártevője.