Gyomirtás
Gyomirtás

Parlagfű: mikor és hogyan védekezzünk ellene?

Parlagfű: mikor és hogyan védekezzünk ellene?

Agrofórum Online

A parlagfüvet (Ambrosia artemisiifolia) úgy gondolom, nem kell senkinek se bemutatni. Béres Imre 37 évvel ezelőtt e témából írta Keszthelyen a kandidátusi értekezését (Béres I. 1981).

Évről évre nagyon sokan foglalkoztak és foglalkoznak ezzel a gyomnövénnyel. Többek között Kőmíves Tamás 11 munkatársával írt közel 50 oldalas „A parlagfű Ambrosia artemisiifolia elleni integrált védekezés új stratégiai programja” című munkáját kell megemlíteni (Kőmíves és mtsai 2006).

2008-ban Budapesten tartották az Első Nemzetközi Parlagfű Konferenciát (Kiss 2008). A Növényvédelem folyóirat 2009. évi augusztusi száma is csak a parlagfűvel foglalkozik. Nemcsak cikkek, hanem 221 oldalas könyv is megjelent 45 szerző tollából „A parlagfű visszaszorításának integrált módszerei” címmel magyar és angol nyelven (Kazinczi G. és Novák R. 2012; interneten lapozható formában olvasható). Ennek ellenére hazánkban mind több és több parlagfűvel találkozunk. A felsorolt forrásokból sok mindent megtudhatunk, mindazoknak ajánlom ezeket tanulmányozásra, olvasásra, akiknek valamilyen vonatkozásban a gyomnövény gondot jelent.

Hol és miért szaporodik el a parlagfű?

Ezekre a kérdésekre is bizonyára sokan tudnak helyes választ adni: elsősorban azokon a területeken, amelyeket nem művelünk. Az Ambrosia artemisiifolia-t, ezért is nevezik magyarul parlagfűnek. Parlag szó jelentése megműveletlen termőföld, amelybe nem vetnek haszonnövényt, és nem várnak termést, terményt róla, mezőgazdasági munkából kihagyott földdarab. Meg kell említeni még azt is, hogy a parlagfű olyan anyagokat – allelokemikáliákat – termel, amelyekkel gátolja más növény csírázását, fejlődését, ez is járult és hozzájárul gyors elszaporodásához. Feladatunk, hogy parlagfűvel fertőzött minden területet mentesítsünk e gyomnövénytől.

Miért ismeri sok ember a parlagfüvet, és mért foglalkoznak sokan vele?

Erre a kérdésre nagyon egyszerű válaszolni, mert nemcsak konkurenciát jelent a többi növénynek (1. kép), hanem nagyon sok ember szenved a parlagfű pollenje által okozott allergiától és a pollennel együtt a szervezetbe bekerült környezetszennyező anyagoktól.

1. kép Parlagfűvel fertőzött szőlősorok

A parlagfű pollenjének ugyanis nagyon nagy a felülete, ezért nagyon sok környezetszennyező, allergiát okozó anyag tud a polenszemcsékre rátapadni, ami sok embernek – ha bekerül a szervezetébe – kellemetlenséget, sőt betegséget, allergiát okoz. Sajnos, bár sokan próbálunk a környezetszennyezés ellen tenni, gyors eredményre ezen a téren nem számíthatunk. A fő feladatunk ezért az, hogy megakadályozzuk a parlagfű szaporodását (2. kép) és virágpollen képződését (3. kép).

2. kép Parlagfű gondoskodik az utódokról

3. kép Virágzó allergiát okozó parlagfű

Mikor és milyen módon érhetjük el a célunkat?

Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a parlagfű elleni harc nem hozott megfelelő eredményt. Miért nem volt eredményes a parlagfű elleni védekezés sok helyen? Erre egyértelmű a válasz: mert nem megfelelő időben, nem megfelelő módszerrel védekeztek a parlagfű ellen, illetve elmaradt a védekezés. Ezen kívül, nekem úgy tűnik, hogy kicsit többet foglalkoztunk és foglalkoztak az okozattal (allergiával), mint az okot előidéző növénnyel, a parlagfűvel. A növényorvosok viszont elsősorban az okkal (gyomokkal, és más károsítókkal) és csak másodsorban az okozattal, a kártétellel foglalkoznak.

Úgy gondolom, hogy a kedves olvasó is egyetért azzal, hogy megfelelő időben kell felvenni a harcot a parlagfű ellen. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a parlagfű elleni védekezés csak kaszálással nem oldható meg. Ugyanis a lekaszált parlagfű újból kihajt, újabb és több hajtást hoz, virágzik, termeli a pollent, és gondoskodik szaporodásáról, magokat érlel.

Melyik időpontban és milyen módon hatékony a parlagfű ellen védekezés?

Művelt és bevetett területen a parlagfű elleni védekezés időpontját a kultúrnövény határozza meg. Amennyiben parlagfű elleni védekezés valamilyen okból elmaradt (4. kép) – például a parlagfűvel fertőzött gabonatáblán – az aratás után tarlóhántással semmisíthetjük meg ezt a kellemetlen gyomot.

4. kép Parlagfűvel fertőzött gabonatábla

Napraforgó-termesztés esetében elsősorban gyomirtó szerrel védekezzünk a parlagfű ellen, ha ez elmarad (5. kép), akkor deszikkálással pusztíthatjuk el.

5. kép Parlagfűvel fertőzött napraforgótábla

Minden vetett és telepített, illetve ültetett kultúrnövény közül ki lehet pusztítani a parlagfűvet, mert van rá engedélyezett gyomirtó szer. Kivételt képeznek egyes virágágyások, onnan meg ki lehet időben gyomlálni a parlagfüvet.

Nem művelt területen, amikor a parlagfű kb. 15-20 cm magas, optimális a növény állapota a védekezésre (6. kép).

6. kép Védekezés helyes időpontja nem művelt területen

Ekkor fizikailag, kapálással, gyomlálással, kémiailag pedig gyomirtó szerrel eredményesen elpusztítható a parlagfű. A nem művelt területeket parlagfűtől hormonhatású szerekkel mentesítjük. A kezelés után ezeket a területeket leggyakrabban évelő vagy egynyári fűfélék fedik be, ezáltal meggátolják az újabb parlagfű kelését (7. kép). Ezért az ilyen szelektív, csak a széleslevelű, kétszikű növényeket pusztító eljárás előnyösebb a totális hatású gyomirtó szerekkel történő kezelésnél. Nem művelt területeken hormonhatású (2,4-D, MCPA hatóanyagú) készítményekkel szükség esetén (a már említett növénymagasságban) megismételhetjük a védekezést.

7. kép Parlagfű újbóli előjövetele gátolt

Természetes ellenségek

Természetesen a parlagfűnek is, mint minden élőlénynek van természetes ellensége – vírusok, gombák, rovarok. Hazánkban több mint 10 ilyen szervezetet figyeltünk meg. Ezekből mutatok be néhányat. Aranka mint élősködőnövény (8. kép), pirregő tücsök imágó és lárva (9-10. kép), gyapottok-bagolylepke lárva (11. kép), fekete levéltetű (12. kép), sárga szilva-levéltetű (13. kép). Ezek is hozzájárulhatnak a parlagfű visszaszorításához. (Sajnos ezek többsége a termelők ellenségei is – a szerk.)

8. kép Aranka, mint a parlagfű természetes ellensége

9. kép Pirregő tücsök

10. kép Pirregő tücsök tojás

11. kép Gyapottok-bagolylepke

12. kép Fekete levéltetű

13. kép Sárga szilva-levéltetű

Nyugodtan mondhatjuk, hogyha változtatunk az eddigi gyakorlaton, időben és megfelelő módon védekezünk a parlagfű ellen, nem lesz a parlagfű pollenje által okozott újabb allergiás beteg.

A cikkben található növényvédő szerekre vonatkozó információk tájékoztatásul szolgálnak, az aktuálisan engedélyezett készítmények engedélyokiratai a Nébih Növényvédő szerek adatbázisában érhetők el.

Irodalomjegyzék

  • Béres I. (1981): A parlagfű (Ambrosia elatior L.) hazai elterjedése, biológiája és a védekezés lehetőségei. Kandidátusi értekezés, Keszthely.
  • Kőmíves, T.- Béres, I.- Reisinger, P. – Lehoczky, É. – Berke, J. – Tamás, J. – Páldy, A. – Csornai, G. – Nádor, G. – Kardeván, P. – Mikulás, J. – Gólya, G. – Molnár, J. (2006): A parlagfű Ambrosia artemisiifolia elleni integrált védekezés új stratégiai programja. Magyar Gyomkutatás és Technológia VII. (4) 5-51.
  • Kiss L. (2008): Beszámoló az Első Nemzetközi Parlagfű Konferenciáról. Növényvédelem 44 (12) 614.
  • Kazinczi G., Novák R. (2012): A parlagfű visszaszorításának integrált módszerei. 5-221.

Költségcsökkentés és környezetkímélés - Mechanikai gyomirtás a bácsai földeken

2019. június 28. 11:01

Kevesebb szerhasználat, környezetkímélő technológia, kisebb ráfordítás. A mechanikai gyomirtás számos előnnyel rendelkezik, ám intenzív kukoricatermesztés csak a vegyszeres kezeléssel együtt képzelhető el igazán hatékonyan.

Gyomirtás Videó

Elkezdődött a pollenszezon előtti visszaszámlálás

2019. június 15. 11:37

A meteorológiai előrejelzések a június elkövetkező dekádjára továbbra is meleg, de ugyanakkor záporokkal tarkított időjárást prognosztizálnak, ami a parlagfű növekedése szempontjából ideális.

Medallon Premium - a tarlókezelés hatékony eszköze

2019. június 13. 11:28

A tarlókezelés kihagyhatatlan művelési elem. Ezzel az egyszerű, jól tervezhető gyomirtási beavatkozással tudunk a legtöbbet tenni azért, hogy a területeinken ne szaporodjon a gyommagkészlet, visszaszorítsuk az állományból nehezen irtható, gyakran már rezisztenciát mutató évelőket. Utána szebb, könnyebb és olcsóbb a következő évi gyomirtás.

A kukorica és a gyomnövényei közötti kölcsönhatások

2019. június 7. 04:36

A kukorica egyik legfontosabb szántóföldi növényünk. Termesztésének sikerességét jelentősen befolyásolja az, hogy a gyomnövények elleni védekezési eljárások mennyire hatékonyak.

A sárgarozsda és a kabócák is megjelentek a Tolna megyei táblákon

2018. január 29. 07:45

Ha nem változik az időjárás februárban, a gazdálkodók komoly növényvédelmi kihívások elé nézhetnek az idei szezonban.

Kellemetlen őszi meglepetés: a csócsárló

2018. október 7. 12:44

A gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides) régóta ismert Magyarországon, mint a kalászos gabonák fiatalkori károsítója, előfordulásával szinte minden évben számolni kell. A kártevő számára döntő jelentőségű, hogy a peterakás idején milyen az időjárás, talál-e megfelelő, kellően nedves talajt.

Színre lép az új generáció: Ascra Xpro

2019. január 16. 06:36

Új korszak kezdetéhez érkezett a magyarországi kalászos gabona termesztés: változik (csökken!) a kalászosok súlya a vetésforgóban, növekszik a termesztés intenzitása és növekednek a termésátlagok is.

Vessen és szüreteljen párhuzamosan augusztusban

2019. július 16. 05:36

A hagymafélék mellett sok más zöldségnövényt lehet betakarítani augusztusban, például a paradicsom, a paprika, a cukkini is ebben az időszakban érik a legintenzívebben