Gyomirtás
Gyomirtás

Parlagfű: mikor és hogyan védekezzünk ellene?

Parlagfű: mikor és hogyan védekezzünk ellene?

Agrofórum Online

A parlagfüvet (Ambrosia artemisiifolia) úgy gondolom, nem kell senkinek se bemutatni. Béres Imre 37 évvel ezelőtt e témából írta Keszthelyen a kandidátusi értekezését (Béres I. 1981).

Évről évre nagyon sokan foglalkoztak és foglalkoznak ezzel a gyomnövénnyel. Többek között Kőmíves Tamás 11 munkatársával írt közel 50 oldalas „A parlagfű Ambrosia artemisiifolia elleni integrált védekezés új stratégiai programja” című munkáját kell megemlíteni (Kőmíves és mtsai 2006).

2008-ban Budapesten tartották az Első Nemzetközi Parlagfű Konferenciát (Kiss 2008). A Növényvédelem folyóirat 2009. évi augusztusi száma is csak a parlagfűvel foglalkozik. Nemcsak cikkek, hanem 221 oldalas könyv is megjelent 45 szerző tollából „A parlagfű visszaszorításának integrált módszerei” címmel magyar és angol nyelven (Kazinczi G. és Novák R. 2012; interneten lapozható formában olvasható). Ennek ellenére hazánkban mind több és több parlagfűvel találkozunk. A felsorolt forrásokból sok mindent megtudhatunk, mindazoknak ajánlom ezeket tanulmányozásra, olvasásra, akiknek valamilyen vonatkozásban a gyomnövény gondot jelent.

Hol és miért szaporodik el a parlagfű?

Ezekre a kérdésekre is bizonyára sokan tudnak helyes választ adni: elsősorban azokon a területeken, amelyeket nem művelünk. Az Ambrosia artemisiifolia-t, ezért is nevezik magyarul parlagfűnek. Parlag szó jelentése megműveletlen termőföld, amelybe nem vetnek haszonnövényt, és nem várnak termést, terményt róla, mezőgazdasági munkából kihagyott földdarab. Meg kell említeni még azt is, hogy a parlagfű olyan anyagokat – allelokemikáliákat – termel, amelyekkel gátolja más növény csírázását, fejlődését, ez is járult és hozzájárul gyors elszaporodásához. Feladatunk, hogy parlagfűvel fertőzött minden területet mentesítsünk e gyomnövénytől.

Miért ismeri sok ember a parlagfüvet, és mért foglalkoznak sokan vele?

Erre a kérdésre nagyon egyszerű válaszolni, mert nemcsak konkurenciát jelent a többi növénynek (1. kép), hanem nagyon sok ember szenved a parlagfű pollenje által okozott allergiától és a pollennel együtt a szervezetbe bekerült környezetszennyező anyagoktól.

1. kép Parlagfűvel fertőzött szőlősorok

A parlagfű pollenjének ugyanis nagyon nagy a felülete, ezért nagyon sok környezetszennyező, allergiát okozó anyag tud a polenszemcsékre rátapadni, ami sok embernek – ha bekerül a szervezetébe – kellemetlenséget, sőt betegséget, allergiát okoz. Sajnos, bár sokan próbálunk a környezetszennyezés ellen tenni, gyors eredményre ezen a téren nem számíthatunk. A fő feladatunk ezért az, hogy megakadályozzuk a parlagfű szaporodását (2. kép) és virágpollen képződését (3. kép).

2. kép Parlagfű gondoskodik az utódokról

3. kép Virágzó allergiát okozó parlagfű

Mikor és milyen módon érhetjük el a célunkat?

Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a parlagfű elleni harc nem hozott megfelelő eredményt. Miért nem volt eredményes a parlagfű elleni védekezés sok helyen? Erre egyértelmű a válasz: mert nem megfelelő időben, nem megfelelő módszerrel védekeztek a parlagfű ellen, illetve elmaradt a védekezés. Ezen kívül, nekem úgy tűnik, hogy kicsit többet foglalkoztunk és foglalkoztak az okozattal (allergiával), mint az okot előidéző növénnyel, a parlagfűvel. A növényorvosok viszont elsősorban az okkal (gyomokkal, és más károsítókkal) és csak másodsorban az okozattal, a kártétellel foglalkoznak.

Úgy gondolom, hogy a kedves olvasó is egyetért azzal, hogy megfelelő időben kell felvenni a harcot a parlagfű ellen. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a parlagfű elleni védekezés csak kaszálással nem oldható meg. Ugyanis a lekaszált parlagfű újból kihajt, újabb és több hajtást hoz, virágzik, termeli a pollent, és gondoskodik szaporodásáról, magokat érlel.

Melyik időpontban és milyen módon hatékony a parlagfű ellen védekezés?

Művelt és bevetett területen a parlagfű elleni védekezés időpontját a kultúrnövény határozza meg. Amennyiben parlagfű elleni védekezés valamilyen okból elmaradt (4. kép) – például a parlagfűvel fertőzött gabonatáblán – az aratás után tarlóhántással semmisíthetjük meg ezt a kellemetlen gyomot.

4. kép Parlagfűvel fertőzött gabonatábla

Napraforgó-termesztés esetében elsősorban gyomirtó szerrel védekezzünk a parlagfű ellen, ha ez elmarad (5. kép), akkor deszikkálással pusztíthatjuk el.

5. kép Parlagfűvel fertőzött napraforgótábla

Minden vetett és telepített, illetve ültetett kultúrnövény közül ki lehet pusztítani a parlagfűvet, mert van rá engedélyezett gyomirtó szer. Kivételt képeznek egyes virágágyások, onnan meg ki lehet időben gyomlálni a parlagfüvet.

Nem művelt területen, amikor a parlagfű kb. 15-20 cm magas, optimális a növény állapota a védekezésre (6. kép).

6. kép Védekezés helyes időpontja nem művelt területen

Ekkor fizikailag, kapálással, gyomlálással, kémiailag pedig gyomirtó szerrel eredményesen elpusztítható a parlagfű. A nem művelt területeket parlagfűtől hormonhatású szerekkel mentesítjük. A kezelés után ezeket a területeket leggyakrabban évelő vagy egynyári fűfélék fedik be, ezáltal meggátolják az újabb parlagfű kelését (7. kép). Ezért az ilyen szelektív, csak a széleslevelű, kétszikű növényeket pusztító eljárás előnyösebb a totális hatású gyomirtó szerekkel történő kezelésnél. Nem művelt területeken hormonhatású (2,4-D, MCPA hatóanyagú) készítményekkel szükség esetén (a már említett növénymagasságban) megismételhetjük a védekezést.

7. kép Parlagfű újbóli előjövetele gátolt

Természetes ellenségek

Természetesen a parlagfűnek is, mint minden élőlénynek van természetes ellensége – vírusok, gombák, rovarok. Hazánkban több mint 10 ilyen szervezetet figyeltünk meg. Ezekből mutatok be néhányat. Aranka mint élősködőnövény (8. kép), pirregő tücsök imágó és lárva (9-10. kép), gyapottok-bagolylepke lárva (11. kép), fekete levéltetű (12. kép), sárga szilva-levéltetű (13. kép). Ezek is hozzájárulhatnak a parlagfű visszaszorításához. (Sajnos ezek többsége a termelők ellenségei is – a szerk.)

8. kép Aranka, mint a parlagfű természetes ellensége

9. kép Pirregő tücsök

10. kép Pirregő tücsök tojás

11. kép Gyapottok-bagolylepke

12. kép Fekete levéltetű

13. kép Sárga szilva-levéltetű

Nyugodtan mondhatjuk, hogyha változtatunk az eddigi gyakorlaton, időben és megfelelő módon védekezünk a parlagfű ellen, nem lesz a parlagfű pollenje által okozott újabb allergiás beteg.

A cikkben található növényvédő szerekre vonatkozó információk tájékoztatásul szolgálnak, az aktuálisan engedélyezett készítmények engedélyokiratai a Nébih Növényvédő szerek adatbázisában érhetők el.

Irodalomjegyzék

  • Béres I. (1981): A parlagfű (Ambrosia elatior L.) hazai elterjedése, biológiája és a védekezés lehetőségei. Kandidátusi értekezés, Keszthely.
  • Kőmíves, T.- Béres, I.- Reisinger, P. – Lehoczky, É. – Berke, J. – Tamás, J. – Páldy, A. – Csornai, G. – Nádor, G. – Kardeván, P. – Mikulás, J. – Gólya, G. – Molnár, J. (2006): A parlagfű Ambrosia artemisiifolia elleni integrált védekezés új stratégiai programja. Magyar Gyomkutatás és Technológia VII. (4) 5-51.
  • Kiss L. (2008): Beszámoló az Első Nemzetközi Parlagfű Konferenciáról. Növényvédelem 44 (12) 614.
  • Kazinczi G., Novák R. (2012): A parlagfű visszaszorításának integrált módszerei. 5-221.

Csapadékos, enyhe időjárás november elején? Erős őszi gyomosodás? – A BIZON™ a megoldás!

2019. november 9. 10:46

Nagyon fontos, hogy meg kell várni a gyomok kelését és a kezelést azok ellen kell kijuttatni.

Extrém száraz, meleg ősz? Nem működnek az alap gyomirtó szerek repcében? BELKAR™ A MEGOLDÁS!

2019. október 25. 05:17

2018 ősze soha nem látott hosszúságú és szárazságú volt. Akkor azt gondoltuk, ilyen egyhamar nem fog megismétlődni. Aztán 2019 majdnem lemásolta az előző ősz időjárását.

Új őszi kalászos gyomirtó szer csomag

2019. szeptember 30. 08:33

Nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit, egynyári perje. Sok gazda életét megkeseríti a fűfélék felszaporodása. Új hatóanyag érkezik az idei őszi szezonban a kalászosok őszi gyomproblémáinak megoldására.

Jól bevált megoldások a repce posztemergens gyomirtására

2019. szeptember 20. 12:03

Bízunk benne, hogy a termékeink ebben a repce gyomirtási szezonban is bizonyítani fogják hatékonyságukat.

Inváziós kártevők: - A harlekinkatica

2018. november 24. 08:36

A harlekinkatica hazai megjelenése után rövid időn belül a leggyakoribb katicabogarunk lett. Annak ellenére, hogy mint ragadozó, jelentős hasznot hajt a kártevők szabályozásával, veszélyt jelent a Magyarországon őshonos rovarokra, így elterjedése természetvédelmi szempontból kifejezetten károsnak tekinthető.

Inváziós kártevők: a burgonya cisztaképző fonálférgei

2019. január 18. 08:35

Az inváziós kártevőkről szóló sorozatunkban a májusi lapszámban a burgonya cisztaképző fonálférgek kártételéről, morfológiájáról, fajmeghatározási módszereiről és patotípusairól olvashatnak.

Csupaszcsigák már szántóföldön is

2018. november 23. 05:33

Az elmúlt évek során az tapasztalható, hogy csapadékos időjárási körülmények között a csupaszcsigák szántóföldön is okozhatnak gazdasági mértékű kártételt. A leggyakrabban előforduló faj biológiájáról, a csapdázásról és a szántóföldi kultúrákban engedélyezett csigaölő készítményekről olvashatnak az összeállításunkban.

Paradicsom foltos hervadás vírus – „szupervírus szupervektorral”

2019. január 31. 05:17

Ha a széles gazdanövénykör nagy patogenitással, gyors alkalmazkodóképességgel és nagy járványtani potenciállal párosul olyan „szupervírusok” üthetik fel a fejüket, melyek ellen nagyon nehezen és csak komplex stratégiát alkalmazva védekezhetünk. A paradicsom foltos hervadás vírus (Tomato spotted wilt orthotospovirus, TSWV) ezekhez a vírusokhoz sorolható.