Az ismertebb kecskedarázsról, a német darázsról és a padlásdarázsról az előző cikkben volt szó, most a nagyobb méretű társas darázsfajt, a lódarazsat és a hozzá rendkívül hasonló, bár magányos életmódú óriás tőrösdarazsat mutatjuk be. Fontos ugyanis, hogy ne keverjük őket össze!
A cikksorozat előző részében taglaltuk, hogy a darázsfajokat életmódjukat tekintve két nagy csoportba oszthatjuk, így megkülönböztetünk magányos darazsakat és társas darazsakat. A magányos darazsak szokásairól és legfőbb fajairól egy korábbi cikkben volt szó, sőt a társas darazsak közismertebb fajaival is találkoztunk már: ők voltak a kecskedarázs, a német darázs és a padlásdarázs.
Ennek a cikknek a főszereplői a lódarázs és a hozzá rendkívül hasonló óriás tőrösdarázs lesznek. A tőrösdarázs ugyan magányosan élő fajnak tekinthető, de a lódarázstól való megkülönböztethetősége bemutatása miatt a két faj együtt kerül ismertetésre.
Lódarázs
A lódarázs (Vespa crabro) vagy más néven európai lódarázs a társas darázsfajok közé tartozó, leginkább Ázsiában és Európában elterjedt darázsfaj. Ijesztő mérete nem is a legnagyobb a kontinensen, mégis a királynőjének mérete elérheti a 3,5 cm-t is, a dolgozók maximum 2,5 cm nagyok.
A lódarázs a fészeképítő darázsfajok közé tartozik. Élőhelyének kiválasztásában nem kifejezetten válogatós: szereti a korhadt fatörzseket, fákat, de előfordul, hogy tetőszerkezetek közé vagy madárodúkba épít fészket. A fészkének alapanyaga fa, amit hatalmas csáprágójával pépesít össze, majd a nyálával összekeverve tapasztja a fészekhez.
A lódarazsaknak az utódok etetése miatt fehérjében dús táplálékot kell gyűjteniük. Ilyenkor rovarokat, méheket, más darázsfajokat és legyeket ejtenek el. Szeretik az édes nedveket is, gyakran lopnak mézet a méhektől, valamint a fák nedvét is előszeretettel fogyasztják.
Mivel a lódarázs a szociális darázsfajok közé tartozik, ezért ők is hatalmas kolóniákban élik mindennapjaikat. Bármennyire is ijesztőnek tűnnek a méreteik miatt, ok nélkül nem támadnak emberre, sőt, a kecskedarázshoz és a német darázshoz képest kifejezetten nyugodt fajról beszélünk.
Sajnos azonban, ha fenyegetve érzik magukat, akkor minden teketória nélkül támadásba lendülnek. Csípésük az egyik legveszélyesebb az említett darázsfajok közül, és ha ez még nem lenne elég, képesek mérgüket akár több méter távolságra is kilőni a kiszemelt célpontra.
Óriás tőrösdarázs, a legnagyobb hártyásszárnyú
Az óriás tőrösdarázs (Megascolia maculata) egy jámbor, bár óriási méretekkel megáldott darázs. Európában általánosan elterjedt faj, így hazánkban is számos egyede él. Nemcsak a magyarországi darázsfajok között a legnagyobb, hanem Európában is ő a legméretesebb hártyásszárnyú. Testhossza elérheti a 4,5 cm-t is.
Nagyon fontos tudni, hogy védett rovar, természetvédelmi értéke 50.000 Ft. Szerencsére a számuk hazánkban gyarapodott az elmúlt években, annak ellenére, hogy a nőstény csak néhány petét rak le évente. Főként májustól októberig találkozhatunk velük, amikor a nappalok kellően felmelegedtek már.
Az óriás tőrösdarázs nem fészekben neveli az utódokat. Otthonukként a kertek és parkok korhadt fái, komposztálói szolgálnak. A fürkészdarazsakhoz hasonlóan élősködő életmódúak: a nőstény nagyobb rovarlárvákat (pl.: ormányosbogarak lárváit, cserebogár pajorjait) bénít meg, majd a lárva testére helyezi a petéit. A kikelő lárva kezdetben a pajor testnedveivel táplálkozik, majd később befúrja magát áldozatába. A tőrösdarazsak ezzel is hozzájárulnak a kártevők létszámának csökkentéséhez. A lárva bebábozódását követően a következő év tavaszán repül ki.
Mivel sok virágot látogat fő tápláléka, a virágnektár felkutatásához, ezért számos növényt meglátogat a repülései során, így fontos beporzója a rovarokra utalt virágoknak.
Bár mérete miatt mindenkinek a menekülési reakciója indul be elsőként tőle, tényleg teljesen ártalmatlan rovar ránk nézve. A poszméhhez hasonlóan ez a faj is egy félénk, barátságos óriás. A fullánkját valóban csak a legvégső esetben, önvédelemre használja.
Ne keverjük őket össze!
Direkt hagytam a végére a két faj küllemi leírását, ugyanis számos pontban eltér a külsejük a másiktól. Nézzük, hogyan különböztethetjük meg őket!
Lódarázs | Óriás tőrösdarázs | |
Méret | 2,5 cm (királynő: akár 3,5 cm is lehet) | Nőstény 4,5 cm, hímek 2-3 cm |
Fej | Sárgás színű, barna mintázattal | Nőstényé sárga, hímé fekete |
Tor | Barna és fekete | Fekete |
Potroh | Sárga, rajta feketés csíkok | Fekete, rajta négy sárga folt |
Szárnyak | Borostyánsárga és barna | Szürkés árnyalatú fekete |
Lábak | Karcsúak, barna színűek | Hosszúak, fekete színűek |
Kapcsolódó cikkek:
- Mit kell tudni a hazánkban élő darázsfajokról?
- Mit kell tudni a hazánkban élő magányos darázsfajokról?
- Mit kell tudni a hazánkban élő társas darázsfajokról? – I. rész
- Barátkozzunk meg a tőrösdarázzsal!
- A darazsak okosabbak, mint gondolnánk
- Hivatalosan is regisztrálták Magyarországon az ázsiai lódarazsat
- Nyolcvanötmillió éves darázsfajokat fedeztek fel az ELTE kutatói
- Allergiás kertészkedik – a pollen és a megporzás
- Allergiás kertészkedik – mi az allergia?
- Allergiás kertészkedik – mi pontosan a pollen és mi a szerepe?
- Nem várt vendégek a madárodúban – mihez kezdjünk velük?