Címke: Gabonafutrinka

A gabonafutrinka ebben az időszakban jelenik meg, és kártétele nyomán foltokban, vagy akár teljes mértékben kipusztíthatja a gabonavetéseket.

Lassan a végére érünk a télnek, érdemes szétnéznünk az őszi kalászosokban, hogy milyen állapotban éri őket a tavasz.

A regulátoros és egyúttal fungicides kezelést nem kapott repcevetéseken a hosszan tartó nedvességborítás elősegítette a fómás levélfoltosság tüneteinek a terjedését.

Érdemes a védekezésre olyan készítményt választani, amelynek hatása több napig is fennáll, mint például a mikrokapszulázott piretroid termékeké.

Az ipari termelés és a piaci igények következtében a vetésszerkezet néhány növényfajra szűkült (őszi búza, kukorica, napraforgó, őszi káposztarepce), amely kényszerűségből számos gazdaságban előidézheti a 2 vagy 3 éves monokultúra megjelenését főként kalászosok és kukorica termesztése során. Ez utóbbi, valamint a klímaváltozás negatív hatásaként megjelenő, és az utóbbi években tapasztalt enyhébb, tartós fagyoktól mentes téli időjárás kedvező hatással van nemcsak a kórokozók, de a talajlakó kártevők áttelelési esélyének megnövekedésére is.

Az idei esztendő első két hónapjának időjárása csapadék szempontjából kísértetiesen hasonlít 2019-es év januárjára és februárjára. Akkor és most is csapadékban szegényesen telt el az első két hónap, így most az eddig lehullott eső (mert hó nemigen fordult elő), eső miatt már-már szárazság körvonalazódott ki. Március első napjai csapadékkal indultak, így elhárult a közvetlen veszély és reméljük a csapadékban gazdag folytatást.

A növények fejlődésével párhuzamosan az őszi káposztarepcében, az árpában és a búzában egyaránt erős levéltetű-fertőzés kialakulásának lehetünk szemtanúi.

A mezei pocok felszaporodása mellett igen jelentős a kabócák, a levéltetvek és a gabonafutrinka fertőzöttség az őszi vetésekben. Repcén egyre nagyobb jelentőségűnek tartják a tarlórépa sárgaság vírust, míg árpán és búzán az árpa sárga törpülés vírusa jelenti a fő veszélyt a növényekre.

A gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides) régóta ismert Magyarországon, mint a kalászos gabonák fiatalkori károsítója, előfordulásával szinte minden évben számolni kell. A kártevő számára döntő jelentőségű, hogy a peterakás idején milyen az időjárás, talál-e megfelelő, kellően nedves talajt.