Címke: Humusz

A barna erdőtalaj esetében a mikrobiológiai folyamatok által megindított biológiai, kémiai és fizikai hatások a talajok kilúgzását, agyagosodását, elsavanyodását és szintekre tagolódását váltják ki.

Kutatások igazolták, hogy a gazdanövényeket a mikorrhizák védelem alá veszik számos káros anyag toxikus hatásával szemben.

A humusz a talaj egy sajátos és igen fontos alkotórésze. A humuszvegyületek talajspecifikusak, miszerint 85-90%-ban csak a talajban fordulnak elő. Tulajdonképpen a talajba jutott szerves anyagok azon része, ami már átesett a humifikáció folyamatán. Ehhez a folyamathoz viszont elengedhetetlen a talajlakó mikroorganizmusok tevékenysége.

Palántanevelésre számos mesterséges és természetes, szerves és szervetlen anyagot használnak a világon, de a szaporítóföldeknek döntő többsége tőzeg vagy tőzegből készült földkeverék.

Milyen földtípusok állnak rendelkezésünkre, melyiket válasszuk a növény igényei (pl.: savanyúföld, kaktuszföld, orchideaföld), illetve termesztési céljaink (pl.: palántaföld) tekintetében? Megéri minden növénynek „névre szóló” földet vásárolni? Melyik fajtát helyettesíthetem egy másik típussal?

A cikk rövid áttekintést kíván nyújtani arról, hogy milyen termesztőközegek – azon belül is földtípusok - állnak ma már rendelkezésünkre, melyiket válasszuk a növény tulajdonságai (pl.: örökzöld növényföld), termesztési helye (szobanövény-föld, balkonnövény-föld), illetve termesztési céljaink (pl.: palántaföld) tekintetében.

A talajművelés sikere az időzítésen, az agrotechnikai eljárásokon és a megfelelő talajéleten múlik. Ahhoz, hogy jelentősebb mennyiségű szerves anyag kerüljön a termőföldbe, a tarlómaradványokat is a talajba kell forgatni, de a szármaradványok csak mikrobák segítségével képesek lebomlani.

A tavasz a takarítás és metszés ideje, sok hulladék keletkezik a talajon. Sokan elégetik az elszáradt gallyakat és elhalt növényeket, pedig jelenleg az egész országban tűzgyújtási tilalom van érvényben.