Címke: Károsítók

A kalászos gabonák termesztésében az időjárás változatos helyzetet teremtett 2019-ben, de már a 2018-as szezonkezdet sem bíztatott túl sok jóval az őszi kalászosok számára.

A hazánkban 2013-óta jelenlevő foltosszárnyú vagy pettyesszárnyú muslica inváziós kártevőnek számít. Közeli rokona az őshonosnak tekinthető ecetmuslicának, de ennek ellenére igen veszélyes légyfélének számít.

Az amerikai szőlőkabóca 2006-ban jelent meg először hazánkban. Felbukkanása azért volt veszélyes, mert a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma (Grapevine flavescence dorée) terjesztője, vektora.

2019-ben is a spanyol csupaszcsiga okozta a legnagyobb károkat a csigafajok közül, de a tavaszi időszakban, kezdetben a különböző házas csigák is megkeserítették a kerttulajdonosok életét.

Idén december első hete meghozza a fagyokat: a jövő hét éjszakáin országszerte mérhetünk -1, vagy akár -3 ℃-ot is. Nem késlekedhetünk tovább, ez a hétvége az utolsó időpont, hogy védett helyre vigyük a fagyérzékeny növényeinket. Mi a teendőnk az enciánbokorral, a murvafürttel, a kínai hibiszkusszal és a muskátlival?

Általánosan ismert jelenség az élet számos területéről, hogy a túlszabályozás ellehetetleníti a legális gazdasági működést, illetve egyre inkább „szürke” vagy „fekete” színek kezdenek eluralkodni a cél elérésének útját szegélyező díszítésen.

A Növényvédelmi Klub 399. ülésén Péter Zoltán, a Biocont Magyarország Kft. munkatársa tartott előadást november 4-én a vendégeknek a világ és hazánk biológiai növényvédelmének vonatkozásairól és a szőlő biológiai növényvédelmének lehetőségeiről.

Minden évben újabb és újabb károsítók, állati kártevők és korábban nem tapasztalt betegségek jelennek meg, ami nagy kihívás elé állítja a növényvédelmet.

Növényvédelmi szempontból az esős időjárás és a tartós harmatképződés elősegíti a kórokozók egy részének fejlődését, de még számos kártevő is képes károkat okozni.