Címke: Lóbab

A ,,Kelet-Magyarországi ökológiai gazdálkodási rendezvénysorozat” részeként májusban a ,,Fehérjenövény és szálastakarmány tanácskozás és szántóföldi bemutatón” a maghüvelyesek nemesítéséről, a bennük rejlő potenciálról, valamint a hazai és nemzetközi termesztési trendekről hallhattunk.

A talajtakaró növények vastag rétege a legjobb, amit az őszi kertnek adni tudunk. Magjaikkal vessük be a megüresedett ágyásokat, magas ágyásokat, gyümölcsöst, szőlőt, hogy kertünk talaját a legegyszerűbb módon szuper talajjá alakítsuk át.

Valóban hatékony, és megéri takarónövényeket vetni? Nem szárítják ki tavasszal a talajt, és nem okoznak a kelleténél több növényvédelmi problémát? Milyen közvetlen és közvetett hatásokat fejtenek ki a talajban, és alkalmazásuk miért lehet kedvező a biodiverzitás számára?

A minimum till, illetve a no-till, vagyis a talajművelést részben vagy egészben elhagyó növénytermesztési technológia alapja a megfelelő takarónövények kiválasztása, hiszen a nehéz vasak munkáját, és az inputanyagok kiváltását is ezek végzik.

A lóbab az egyik legrégibb kultúrnövényünk, mely a Földközi-tenger térségéből az afrikai partvidékről (nagymagvúak) és Tibetből (kismagvúak) származik.

A csillagfürt a legtöbb N-t köti meg, ezt a tápanyagbőséget nemcsak az utónövények is nagyon kedvelik.

Az egyik legrégibb kultúrnövényünk, a lóbab felhasználási területe igen széles. Az abraktakarményként, zöldtakarmányként és élelmiszerként hasznosítható hüvelyes növény környezeti igényeit és termesztéséről való tudnivalókat gyűjti csokorba a Szerző.