Címke: Mezei pocok

Február elején két helyszínen, Siófokon és Kecskeméten rendezte meg a IV. AgroFIELD Akadémia Konferenciát az Agrofil-SZMI Kft. A számos gyakorlati szempontból hasznos és érdekes téma mellett ezúttal egy igazán úttörő technológiai megoldás is helyet kapott az előadások sorában; a minimum till, illetve a no-till, vagyis a talajművelést részben vagy egészben elhagyó növénytermesztési módszer.

A kertekben fel kell gyorsítani a teendőket, különösen a metszési munkálatokat, a talajerő visszapótlását és a tél végi lemosó permetezések elvégzését.

Változatlanul igen aktív a mezei pocok. A bőven rendelkezésre álló zöld táplálék és a száraz idő elősegíti szaporodását, így az eddigi kolóniák mellett friss fertőzések is láthatók repcében, kalászosokban, pillangós területeken és gyümölcsösökben.

A kora tavaszi fejtrágyázás halaszthatatlan megkezdése mellett fel kell hívni a figyelmet a növényvédelmi problémákra is.

A mezei pocok elleni védekezés akkor hatékony, ha rendszerbe foglalva, előrejelzésre és megelőzésre alapozva hajtják végre.

Az elmúlt időszakban, vélhetően éppen a mezei pocok elleni, nem kellően körültekintő védekezési munkákkal összefüggésben, megemelkedett a ragadozómadár-mérgezések száma.

2019-ben a száraz és enyhe tél kedvezett a mezei pocok szaporodásának. Az Alföld és a Dunántúl túlnyomó többségén a fertőzöttség elérte a veszélyes mértékű, 2 darab/100 négyzetméter szintet.

A mezei pocok egyedsűrűsége néhány térségben nemcsak szántóföldön, hanem gyümölcsösökben is elérte a kritikus szintet, főként, ahol a sorközök füvesítve vannak.

A korábbi években sokszor, legutóbb három hete halhattunk mérgezés miatt elpusztult sasokról, amelyek szinte kivétel nélkül a ragadozókra irányuló illegális pusztításnak estek áldozatul. Ez ellen több esetben hatásosan sikerült fellépnie az MME-nek, a természetvédelmi szervezeteknek és a hatóságoknak, így ezek előfordulása jelentősen csökkent a 2011-2013-as időszakhoz képest.