Címke: Mikorrhiza

Mindegy, hogy a népszerű kertészeti kultúrák újbóli elültetéséről van szó, vagy már növekedésben lévők folyamatos táplálásáról, a jövedelmezőség nyitja a tápanyag-utánpótlásban ma már nem a mennyiség, hanem a minőség.

Ki ne ismerné a levegőben szálló levágott fű üde illatát? De, vajon ezzel a számunkra kellemes illatcsokorral mit üzen a növény a környezetének? Hogyan válogatja ki az egészséges növény az egyedi és aktuális szükségleteinek megfelelően a fejlődését támogató baktériumok és gombák összetételét?

A „mikroorganizmus” szó hallatán, általában az általuk okozott megbetegedések jutnak eszünkbe. Gyakran problémaként tekintünk rájuk, pedig több feladat megoldásában is segítséget nyújthatnak. A talajlakó mikroorganizmusok között ugyanis számos olyan gomba és baktérium található, amelyek szántóföldi és kertészeti kultúrákban egyaránt hasznosak. Ilyenek a növénynövekedést serkentő rizobaktériumok illetve a mikorrhiza gombák is, amelyek jelentősége megsokszorozódhat a jövőben.

A szántóföldekre felesleges mennyiségben kijuttatott műtrágya egy része gyakran a közeli folyókba, tavakba szivárog be. A foszfor hatóanyag a felszíni vizekbe jutva károsítja a környezetet az ökológia egyensúly felborítása révén. Ha javítani lehetne a növények foszforfelvételét, a vízszennyeződés mértéke csökkenthető lenne.

A mikorrhizált növény ellenállóbb lesz a szárazság okozta stresszel szemben, és fokozódik a kórokozókkal és kártevőkkel szembeni ellenállósága.

A Trichoderma nemzetségbe tartozó gombafajok a kórokozókkal szemben hatékony védelmet nyújtanak a növényeknek.

A mikorrhiza (gombás gyökér) a természetben eredendően előforduló kölcsönösen előnyös – szimbiotikus – kapcsolat, amely a növények gyökere és a talajban élő mikorrhiza gombák között alakul ki.