Címke: Peronoszpóra

A napraforgótáblákat járva a szokásosnál több, törpült növekedésű, sárguló levelű töveket (1. kép) láthatunk ebben az évben. Ennek okozója a napraforgó-peronoszpóra (Plasmopara halstedii).

A peronoszpóra és lisztharmat a két legfontosabb szőlő kórokozó, melyek minden ültetvényben előfordulnak, ellenük rendszeresen kell védekezni! A klímaváltozásnak köszönhetően az elmúlt évtizedben mindkét gombás betegség gyakran járványos méreteket öltött Magyarországon – akár egy tenyészidőszakon belül is többször –, ami megnehezítette a hatékony védekezést. Mindkét kórokozó már virágzás előtt megjelenthet, készen állva a virágok megfertőzésére, így támadásuk már a tenyészidőszak elején nagy termésveszteségekhez vezethet. A bogyók később is megfertőződhetnek, egészen a zsendülés kezdetéig.

A Kocide 2000 egy 53,8 % rézhidroxid hatóanyag tartalmú fungicid, amely WG formulációban érhető el. Nagy előnye, hogy felhasználása széles körben engedélyezett, egészen az almatermésűektől kezdve, a szőlőn és a csonthéjasokon át, a zöldség és a hüvelyes növényekig. Ezeken kívül alkalmazható továbbá kabakosok, dísznövények, hagyma, burgonya és a cukorrépa esetében is.

Az őszi káposztarepcében növényvédelmi téren sok változás nem történt. Változatlanul károsítják a lombozatot a levéltetvek és a repcedarázs álhernyói.

Az őszi kalászosokban a szárnyas levéltetvek betelepedése most megállt, de a korábbi fertőzésből származó szárnyatlan alakok zavartalanul szívogatnak, akárcsak a kabócák.

Takácsatkára szinte minden növénykultúrában számítani lehet, ha szükséges inkább most védekezzünk, nehogy a későbbiekben felszaporodjon a kártevő.

A RELACS projekt rézkiváltást célzó kísérletének első eredményei a szőlő növényvédelmében.

A levéltetű fertőzés üteme most lelassult, de a rejtettebb életmódot folytató vértetű telepek folyamatosan alakulnak ki a friss hajtások környezetében.