Címke: Poloska

A nyári forróság visszafogta a levélnedvességet és a mérsékeltebb hőmérsékletet igénylő gombák terjedését, pl. a varasodásét. Úgy tűnik, hogy a lisztharmat kevésbé sínylette meg a kánikulát, hasonlóan a molyokhoz és főleg a „mindent kibíró” poloskákhoz.

Természetes ellenségként a legtöbb helyen megemlítik az énekes madarakat és a denevéreket.

A változékony időjárás hatására egyre nagyobb és változatosabb számban jelennek meg gyümölcstermő növényeinken a tavaszi kártevők korai nemzedékei.

Ezen az őszön is mind gyakoribbá válik a városlakók kényszerű találkozása a poloskákkal. A hűvösödő éjszakák miatt, a közelgő tél elől ugyanis tömegesen hagyják el eddigi felségterületüket, hogy megtalálják a számukra legmegfelelőbb áttelelőhelyet nyújtó lakókörzeteket.

Az elmúlt hét időjárását főként a hőség jellemezte. A nappali hőmérséklet rendre meghaladta a 30 Celsius-fokot, éjszakánként pedig nem süllyedt 20 fok alá. Csapadék alig hullott, elsősorban a Nyugat Dunántúlon, másutt a szántóföldi és kertészeti növények érése gyorsult fel.

Július második dekádjában túlnyomóan meleg, hőségnapokkal terhelt időjárás uralkodott. A nappali maximum hőmérsékletek rendszeresen 30 fok fölött tartózkodtak, és éjszakára sem csökkentek 20 fok alá.

A poloskák Kelet-Ázsiában őshonosak, majd első ízben körülbelül 20 évvel ezelőtt Pennsylvania területén észlelték őket. Azóta az egész USA-ban elterjedtek, de leginkább az ország közép-atlanti részén, a középnyugati részeken és a nyugati parton koncentrálódnak – és itt is okozzák a legtöbb problémát.

Megkezdődött az amerikai kukoricabogár imágók rajzása a monokultúrás területeken, a meleg idő kedvez a bogarak mozgásához, a csapdák szép számmal fogják őket.