Címke: Talajélet

A földigiliszták segítségével javítható a talaj vízelvezető képessége, illetve a levegőztetése, akár a mélyebb talajrétegekben is.

A termőföld csak akkor képes megtartani a növények fejlődéséhez szükséges értékeit, ha a belőle kivett anyagokat folyamatosan visszajuttatjuk. Nem elég azonban az, ha a talaj tartalmazza a szükséges anyagokat, a haszonnövények ideális fejlődéséhez arra is szükség van, hogy ezekhez a legmegfelelőbb időben és a formában juthassanak hozzá. Ebben döntő szerepe van a betakarítás utáni szárbontásnak, aminek az okos és folyamatos szabályozásával nagyon sokat tehetünk a következő évek terméséért – állítja Takács József, a Malagrow Kft. szakmai vezetője, aki szerint így őrizhetjük meg tartósan a talajunk életerejét.

Kutatások igazolták, hogy a gazdanövényeket a mikorrhizák védelem alá veszik számos káros anyag toxikus hatásával szemben.

A talaj élet, a talpad alatt. Stefanovics Pál megfogalmazását használva: a talajon nem csak állsz, hanem élsz is.

Nemrégiben látott napvilágot annak a kutatásnak az eredménye, amely a mikroszkopikus gombák toxinjainak a talajéletre gyakorolt hatását vizsgálta. A vizsgálat során kiderült, hogy bizonyos mikrotoxinokkal szennyezett kukorica hatására az ún. ugróvillások – amelyeknek fontos szerepük van a növények növekedésében és a humuszképzésben – szaporulata jelentősen lecsökkent, ennek pedig negatív következményei lehetnek a növénytermesztésre nézve.

A Phylazonit gondozásában megjelent Varga Sándor – A talajtermékenység mikrobiológiai alapjai és lehetőségei című szakkönyve.

A humusz a talaj egy sajátos és igen fontos alkotórésze. A humuszvegyületek talajspecifikusak, miszerint 85-90%-ban csak a talajban fordulnak elő. Tulajdonképpen a talajba jutott szerves anyagok azon része, ami már átesett a humifikáció folyamatán. Ehhez a folyamathoz viszont elengedhetetlen a talajlakó mikroorganizmusok tevékenysége.

A szántóföldön termesztett növénykultúrák betakarított termése a teljes növényi biomassza kevesebb, mint 50%-a. A fennmaradó nagyobb rész melléktermék, melynek jelentősebb része nem kerül vissza a talajba. A gabonafélék, ipari és takarmánynövények gyökér és szármaradványa átlagosan a 8-10 tonnát is elérheti hektáronként.