Mikrofauna: a talajlakó többsejtű állati szervezetek közül a mikrofaunába tartozó kerekesférgek (Rotatoria) és a medveállatkák (Tardigrada) is a talajképződésben játszanak szerepet. A medveállatkák a képződő talajokon megtelepedő zuzmókat, mohákat elsőként veszik birtokukba (úgynevezett pionír kolonizálók), majd egy részük az alattuk kialakult talajrétegbe húzódik le.
Mezo-, makro- és megafauna: az avarban és talajban élő fauna is több taxont ölel fel, amelyek eltérő vagy hasonlós funkciót töltenek be a talajéletben.
Fonálférgek (Nematoda)
Szabadon élő fajaik a talajba több méteres mélységbe is behatolhatnak. Az ide sorolandó talajférgek (Rhabditidea) szinte nélkülözhetetlenek a szerves anyagok lebontásában. Tömeges előfordulásukra jellemző, hogy egy holdnyi szántóföldön, 15 cm-es mélységig 600 millió példányt számoltak össze belőlük. Sok fajuk parazita, de a szabadon élők közé tartozó talajlakó fajaik táplálkozása változatos, a detrituszevők, gombákkal táplálkozók, állati egysejtűeket és baktériumokat fogyasztó ragadozók egyaránt ismeretesek közöttük. A fonálférgek emellett zsákmányul szolgálnak atkák, ugróvillások, sőt egyes gombák számára is (hurokvető gombák). Ha a talaj kiszárad vagy a pH 3-4 alá süllyed, akkor nyugalmi, anabionta állapotba kerülnek.
A fonálférgek, kis méretük miatt, önállóan csak lassan haladnak a talajban, így terjedésük korlátozott. Azonban a különböző földművelési eszközök használata során, de akár a cipőtalpon vagy a palántákkal is terjedhetnek.
Hasznos fonálférgek
Bár a fonálférgeket általában, mint kártevőket ismerjük, ez alól akad néhány kivétel: akadnak olyan parazitikus fajok, melyek pont a kártevő rovarokat támadják meg, így a növényvédelem során nagy hasznára lehetnek a termelőknek. Ezek a hasznos fajok por alakú készítményekben kaphatók, melyeket vízzel összekeverve célzott permetezéssel vagy öntözéssel kell a talajba juttatni, ahol aztán kifejtik áldásos tevékenységüket. A kijuttatáshoz az ideális hőmérséklet 12-30 °C közötti. Mivel érzékenyek az UV-sugárzásra, ezért a kijuttatást célszerű este, vagy borús időben elvégezni. Fontos, hogy már kijuttatásuk előtt kellően nedves legyen a talaj, majd azt rendszeresen öntözni kell a kijuttatás utáni hetekben is, ellenkező esetben a talaj kiszáradása a fonálférgek pusztulásához vezet.
A talajba kerülve aztán a fonálférgek mint biológiai talajfertőtlenítők működnek. A talajban mozgó, aktív nematodák a kártevő rovarok légzőnyílásain át behatolnak a testükbe, és ott megfertőzik őket a velük szimbiózisban élő baktériumokkal. Ezt követően a rovar néhány nap alatt elpusztul, a benne időközben felszaporodott fonalférgek pedig kiáramolva az elpusztult gazdaállat testéből, készen állnak az újabb kártevő megfertőzésére. A fonálférgeket tartalmazó növényvédő készítmények egyik nagy előnye, hogy az alkalmazott nematodák kellően szelektívek, nem pusztítanak el minden rovart, csak néhány, kártevő fajra vannak káros hatással. Ezek a fonálférgek melegvérű állatokra, emberre és növényekre nézve is egyaránt ártalmatlanok. Használatuk során rezisztencia nem alakul ki. Az élősködő fonálférgek környezetbarát alternatívát nyújtanak a vegyszeres, kémiai kezelésekkel szemben.
Magyarországon jelenleg három fonálféreg-tartalmú készítmény kapható. Ezek a fonálférgek hazánkban őshonosak és csak néhány, meghatározott gazdaállatban élősködnek. Ilyen készítmény például a Nematop, amely a Heterorhabditis bacteriophora nevű nematodát tartalmazza, és hatékonyan alkalmazható vincellérbogár lárvák, egyes cserebogár pajorok (pl. a kerti cserebogár) és a kukorica bogár lárvái ellen. Áprilistól május végéig alkalmazható az áttelelő lárvák ellen, majd célszerű egy második kezelést is elvégezni a nyár elején lerakott petékből kifejlődő lárvákkal szemben. A második kezelésre július végétől szeptember közepéig kerülhet sor.
Paraziták
A parazitikus állatok megtámadhatják a növények gyökérzetét, hogy elszívhassák belőle a létfontosságú tápanyagokat. Gazdasági kártételük kétrétű: okozhatnak direkt, mechanikai károkat, melyek a növény élettani folyamataira vannak hatással. A fonálférgek szívogatása nyomán megjelenő gubacsok pedig gátolják a növény víz- és tápanyagfelvételét, így azok fejlődése lelassul, száradás és tápanyaghiány tüneteit mutatják, ezáltal elsődlegesen is csökken a terméshozam. Az elsődleges kártétel mellett a fonálférgek jelenléte és károsítása indirekt módon is hat: a legyengült növény kiszolgáltatottabbá válik a fertőzésekkel, kórokozókkal szemben is, a gombák, baktériumok hatása pedig további terméskieséssel járhat.
Kiemelt kép készítője: Tóth János
