Címke: Talajművelés

Triviálisnak tűnő, ám kevéssé kutatott és ismert megállapítás, hogy a szőlőtermesztők által megválasztott talajművelési gyakorlatok befolyásolhatják a szőlő gyökérzeténél élő, mikroszkopikus élőlényközösségek összetételét és ezáltal a talajegészség állapotát. Ezt a kérdést járta körül Kovács Barnabás, a Szent István Egyetem Georgikon Campus fiatal kutatója, aki kollégáival a Szent György-hegy három szomszédos szőlőültetvényén végzett talajbiológiai vizsgálatokat.

A korábbi esőzések miatt a talajok vízkapacitása 80-90 százalék körüli, ami nehezíti a még el nem végzett mezőgazdasági munkák befejezését. Így van ez a házi kertben végzendő feladatokkal is.

A talaj élettartamának meghosszabbításának egyik legjobb módja a termőföld erdővé történő átalakítása. Ez viszont a gazdálkodási terület csökkenését jelenti.

Joggal merül fel a kérdés, ha most újdonságként itt van a fenti címben említett az ultra-sekély művelés, akkor vajon létezik-e sekélyművelés is? Nos, a válasz talán azért egyszerű, mert az okszerű sekélyművelés kidolgozása is a Väderstad nevéhez kötődik, egészen pontosan egy 20 évvel ezelőtt bemutatott munkagéphez, a Väderstad Carrier-hez, akkori nevén Rexius Carrier-hez.

Ahogy mindnyájan tapasztaljuk, évről évre szélsőségesebb időjárással kell megbirkóznunk, s ez különösen nagy kihívások elé állítja a gazdálkodókat. Egyre inkább elsődlegessé válik a talaj vízveszteségének minimalizálása, s az értékes tápanyagok hatékonyabb megtartása, s erre kiváló munkaeszköz a mulcskultivátor.

Az egyenesgerincű lazító több apró fejlesztése mellett olyan szerszámmegfogást kapott, mely átszerelhetővé teszi a lazítókések elrendezését.

A lazítás jelentősége, alapművelésként történő alkalmazása egyre fontosabbá válik, miközben a szántás részarányának csökkentését egyre hangosabban szorgalmazzák. Jelen írásnak nem célja az állásfoglalás a szántásos, vagy szántás nélküli talajművelés között, ugyanakkor arra rá kívánunk mutatni, hogy a lazítók használata számos esetben lehet alternatívája az ekének.

Hollandia, az ország, ami fentről szemlélve egy óriási patcheworknek tűnik. Amerre a szem ellát mindenütt szigorúan rendezett mezőgazdasági területeteket látunk.

Nem kis munka a sokszor focilabda, alkalmanként MTZ elsőkerék méretű kövek összegyűjtése a mezőgazdasági területekről, ám elengedhetetlen. Az ilyen műveletekre szokták azt mondani, hogy „szükséges rossz”. Ezekből pedig érdemes kihozni a legjobbat, a legtöbbet. Így van ez Tóth Tamás egyéni vállalkozónál is, a Veszprém megyei gazdálkodónál ugyanis nagyon komoly járulékos költségeket okoznak a helyi viszonyok.