Címke: Talajvíz

A Homokhátság napjainkra végveszélybe került, a félsivatagi viszonyok miatt lassan kietlen pusztasággá válik. De a helyzet még menthető, ahogy egy jó példa is mutatja.

A legújabb kutatások szerint a gazdaságok tavaly 27%-kal több vizet szivattyúztak ki a víztartó rétegekből, mint 2019-ben.

A belvíz olyan állóvíz, amely nagyobb esőzések, hirtelen hóolvadás vagy a talajvíz szintjének emelkedése miatt keletkezik.

A savas esők a környezet minden elemét befolyásolják, a felszíni vizeket, a talajvizet, talajt és a növényzetet. Akadályozzák a táplálékláncot és veszélyeztetik a biodiverzitást.

A drénrendszer típusa függ a drénezés céljától. Elsősorban a művelt talajrétegben megjelenő többletvíz elvezetése, vagy a magas talajvízszint szabályozása miatt alakítják ki.

A réti talajok tulajdonságait a tapadós humuszanyagokkal, a nehéz művelhetőséggel, a foszfor erős megkötődésével, valamint a nitrogén tavaszi nehéz feltáródásával jellemezhetjük.

Korábbi cikkemben bemutatásra került a szikes talaj főtípus. Most az ebbe a kategóriába tartozó altípusokat ismertetem.

Magyarországon a szikes talajok kialakulása elsősorban hidrológiai, geológiai és a domborzati viszonyokkal van összefüggésben.

Gyakran szokott a talaj sótartalmával gond lenni, amire az uborka különösen érzékeny. Bár a zöldségféléket sóérzékeny növények kategóriájába soroljuk, de az uborka ezen belül is a különösen érzékenyek csoportjába tartozik.