Van egy fukszianövényem, aminek lombja, annak végein, nagyon furcsa, deformálódottak, zsugorodottak a levelek, virágok. Meg lehet állapítani, hogy milyen betegségben szenved? Csatolok képet az elváltozásról. Jelenleg nem Magyarországon, hanem Walesben lakom.
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Amikor egy olyan betegséggel szembesülök, amit még nem láttam, beindul a vadászösztön, és gyors forrásfeltárásba kezdek. Most is ez történt. A történet, a szálak messzire, a földgolyó másik végébe vezetnek.
Dél-Amerikában őshonos a fukszia gubacsatka (Aculops fuchsiae), az ott élő, szintén őshonos fukszifajokon elterjedt, gyakori kártevő. Behurcolták Észak-Amerikába is, majd Európában, Franciaországban is elterjedt, 2007-ben azonosították Angliában, 2017-ben Walesben is.
A gubacsatkák apró, szabad szemmel nem látható kártevők, ami nehezíti azonosításukat. Szúró-szívó szájszervekkel rendelkeznek, a megszúrt növénynél a nyálukban képződő toxin hatására túlburjánzó szövetek képződnek.
Az okozott tünetsor:
- A fiatal hajtások hervadnak, majd enyhe vöröses szín kíséretében torzulnak. A szívásnyomok mentén a szövetek megduzzadnak, és halványzöld vagy vörös színű gubacsok – belső üregek – képződnek, amelyekben a kártevő él és szaporodik. A tünetek emlékeztetnek az őszibarack tafrínás levélfodrosodás tüneteihez.
- A leveleket fehér, porszerű bevonat vonja be, ami összetéveszthető a lisztharmattal. A hajtások vöröses színűvé válnak. A növény visszamarad a fejlődésben, és jellegzetesen beteges, satnya megjelenést ölt.
- A virágok is torzulnak, és nem nyílnak ki.
A fukszia gubacsatka hűvös, párás környezetben fejlődik jól, téli hónapokban a talajban telel át. Kevés adat áll rendelkezésre a téli hidegtűrésére. Jelenlegi tudásunk szerint a + 5 °C alatti talajban elpusztulnak. A fuksziafajok egy része nem üvegházi növény, szabadban élnek és ott is telelnek.
A gubacsatka terjesztése elsősorban élő, fertőzött növények szállításával valósul meg, állományban közeli növényekről légáramlás is segíti terjedését.
Évente több nemzedéke fejlődik, a gubacsokban kifejlődő atkák a gubacsokból kimásznak, és mindig új, hajtásvégi leveleken telepednek le. Ebben az állapotukban hatnak ellenük a javasolt szerek.
Védekezési lehetőségek:
- a fertőzött hajtásokat egészséges szárrésszel vágjuk le, azt helyezzük műanyag zacskóba, majd lezárva háztartási szemétbe;
- ragadozó atkákkal az állományuk kontrollálható, érdemes kipróbálni;
- a gubacsban élő atkák ellen csak felszívódó atkaölő szerek hatásosak, rovarölő szerek hatástalanok ellenük;
- a gubacsokat elhagyó és éppen vándorló atkák ellen a káliszappanos, az olajos vagy az elemi kéntartalmú permetezések, többszöri ismétléssel, kedvező gyérítő hatásúak.
Az EU-ban és az Európai és Földközi-tengeri Növényvédelmi Szervezetnél (EPPO) is A2-es listás karantén kártevőnek minősül. A kereskedelmi forgalomban lévő fuksziáknak és szaporítóanyagaiknak a kártevőtől mentesnek kell lennie és előfordulását jelenteni kell a növény-egészségügyi hatóságnál.
Kiemelt kép: Pixabay
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
