A dísznövények vegetatív szaporítása lehetővé teszi, hogy a kert vagy az erkély legszebb példányaiból pontosan azonos tulajdonságokkal rendelkező egyedeket hozzunk létre. A dugványról nevelt új növény megőrzi az anyanövény virágszínét, levélformáját és habitusát. Ez a módszer különösen előnyös akkor, ha ritkább fajtáról vagy különleges díszértékről van szó.
A dugványozás nem igényel drága felszerelést, csupán egy egészséges növényt, tiszta vágóeszközt, valamint megfelelő közeget és páratartalmat. Éppen ezért a kertészek és a hobbikertészek körében is az egyik legnépszerűbb szaporítási mód.
Mely dísznövényeknél működik a legjobban?
Sok közismert és kedvelt dísznövény kiválóan szaporítható dugványról. A legismertebb példa a muskátli, amely szinte minden otthonban megtalálható, és könnyedén új töveket nevelhetünk belőle. Szintén jól működik a levendula, a rozmaring, a zsálya, de díszcserjék közül a hortenzia, a rózsa, a korallberkenye vagy a borostyán is könnyen gyökeresedik.
A díszfák közül a füz- és nyárfélék, valamint a trombitafolyondár is szaporítható dugványról. Az örökzöldek közül a tiszafa és a fagyal szaporítása nagyobb türelmet igényel, de megfelelő körülmények között eredményes lehet.
Hogyan történik a dugványozás?
A hajtásdugványozás a leggyakoribb módszer a dísznövényeknél. A nyár elején levágott, félig fásodott hajtásokat 8-12 cm hosszban érdemes felhasználni. A vágást tiszta, éles metszőollóval készítsük, a dugvány alsó részéről a leveleket távolítsuk el.

A megfelelő gyökereztető közeg laza szerkezetű legyen, például homok, perlit vagy tőzeg keveréke. A dugványokat félárnyékos helyre tegyük, és folyamatosan biztosítsuk a párás környezetet. A gyökeresedést gyorsíthatjuk gyökereztető hormonporral, amely különösen hasznos a nehezebben gyökeresedő fajoknál, mint a rózsa vagy a hortenzia.
Mire figyeljünk a siker érdekében?
A sikeres dugványozás egyik kulcsa a páratartalom fenntartása: a frissen vágott hajtás gyökérzet nélkül hamar elveszíti víztartalmát. Ezért érdemes a dugványokat mini fóliasátor alá helyezni, vagy áttetsző fedéllel ellátott edényben tartani. Az öntözés legyen rendszeres, de mérsékelt, mert a pangó víz gyorsan rothadáshoz vezethet.
A napfény mennyisége szintén fontos: a közvetlen erős napsütés káros, míg a szórt fény elősegíti a gyökérképződést. A gyökerek kialakulása általában 3-6 hét alatt várható, fajtától és körülményektől függően.
Mikor ültessük ki a fiatal növényeket?
Miután a dugványok kellően megerősödtek és gyökereik átszőtték a talajt, fokozatosan hozzászoktathatjuk őket a kinti környezethez. Ezt nevezzük edzésnek, amely során a fiatal növényeket egyre hosszabb időre tesszük ki a szabad levegőre. Az őszi ültetés biztonságos, de sok esetben a következő tavaszra érdemes halasztani a végleges kiültetést, hogy a növények ellenállóbbak legyenek a téli fagyokkal szemben.
Képek: Pixabay.