Az illatos lonc egy igen kedvelt kúszónövény, rendkívül finom, parfümös virágait júniustól ontja. A kétszínű virágok illata messziről érezhető és vonzza a különböző rovarfajokat a pillangóktól a méhekig.
Az illatos loncot a virágzás alatt nem szoktuk metszeni, kivétel akkor, ha a rakoncátlan hajtásait akarjuk kordában tartani. A hajtások igen nagy súlyúak és nagy lombtömegével komoly támrendszert igényel. Ezt a támrendszert még kora tavasszal, kihajtás előtt érdemes átnézni, hogy a nyári időszakban már ne legyen vele gondunk.
Az illatos lonc talajra lelógó hajtásai hamar legyökeresednek. Itt két opció van: vagy hagyjuk legyökeresedni és elterjedni vagy csak addig hagyjuk gyökeresedni, míg életképes gyökerek által új növényt nem szaporítunk róla. A legyökeresedett új növényeket leválaszthatjuk az anyanövényről és átültethetjük a kert más részeibe is.
Rovarvonzó
A nagy hajtástömegnek köszönhetően jó rejtekhely a rovaroknak, főleg a pókoknak. A virágpókok és a farkaspókok is kedvelt bújóhelynek tartják.
A kevésbé kellemes vendég a hangya, mely szintén szeret a lonc hajtásain közlekedni és ezzel együtt a levéltetveket szállítani. Mivel kiváló mézelő és folyamatosan járják a nektárgyűjtő rovarok, így ha növényvédelemre kerülne sor, akkor igyekezzünk minél inkább az esti órákban megejteni a permetezést, hogy minél kevesebb hasznos rovart érjen a permetszer.
Könnyen szaporítható
Az illatos lonc nagyon könnyen szaporítható kúszó cserje. Akár a legyökeresedett fiatal növények kiásásával, akár dugványokkal eredményesen elterjeszthetjük a kertbe.
Azt viszont ne tévesszük szem elől, hogy rendkívül gyomosít is, ha nem figyelünk oda. Az anyanövény körül hamar elterjed a talajban a rengeteg hajtása és ezeket szükség szerint érdemes időnként megritkítani, ha netán más növényeket is szeretnénk a környezetében nevelni.
A modern kertektől egészen a falusi hangulatú kertekig bátran ültethetjük, mert illatával és kúszó tehetségével szép pergolákat alkothatunk általa. Főleg az olyan helyet szereti, ahol megfelelő árnyék is rendelkezésre áll, de jól terjeszkedik napos helyen is. Szép társítás erdei pajzsikával, tiszafával és díszcsicsókával is. Hajtásait viszont igyekezzünk a többi növényről mindig időben leszedni, hogy ne tehessen bennük kárt.
