A csicsóka egy megosztó növény. Van, aki imádja fogyasztani, van aki viszont el sem tudja viselni a jellegzetes illatát. Karakteres ízű, rezisztens keményítőben rendkívül gazdag, ami miatt a diétázóknak érdekes felfedezés. A kertben viszont hamar elszaporodik és könnyen megnevelhető.
Pár évvel ezelőtt egy jó 10 négyzetméteres kertrészt befogtunk csicsókaültetésre és még mi is meglepődtünk rajta, hogy mennyire hatalmas lombtömeget is képes nevelni, ráadásul – bár ezt tudtuk – hogy gyorsan terjed, mégis a terjedés mértéke még minket is meglepett. Viszonylag gyorsan egy aszályos évben is minimális öntözés mellett egy alternatív élelmiszer lett, mert a csicsóka jó lehet a burgonya kiváltására is. Már ha szeretjük az ízét.
Csicsóka vetése
A csicsókát nem magról vetjük, hanem vetőgumókról. Technológiában ugyanúgy, mint egy burgonya vetése, amikor a vetőburgonyát elrakjuk a talajba. A csicsóka esetében nem indokolt viszont a töltögetése a talajnak, így talán még egyszerűbbnek is mondhatjuk a burgonyához képest.
Érdemes neki egy olyan helyet találni kerten belül, ahol nem gond egyrészt a nagy terjedési képessége, másfelől meg a hatalmas lombtömeg nem zavaró vagy nem árnyékol be haszonnövényeket.
A csicsóka gumóján kívül hasznos a lombtömege is
Bármennyire is furán hangzik, de bizony a lombtömegnek is komoly értéke lehet. Az érdes levelek és hajtások a házinyulak egyik kedvenc csemegéje, így ha haszonállataink vannak, netán nyulakat is tartunk, akkor jó ha tudjuk, hogy a nyuszik és a libák is szívesen megeszik a nagy leveleket és rágható szárakat.
Ez ilyenformán a zerowaste szemléletbe is beleillik, mert semmi nem vész kárba.
Egyébként fatüzelésnél a leszáradt hajtások kiváló begyújtóst képviselnek.
A csicsóka ételként
Meghámozva vagy anélkül kiváló köret készíthető belőle. Mivel magas a rezisztens keménytőtartalma, így az olyan diétákba is belefér, ahol a szénhidrátok visszafogása a cél. Amíg az ember szervezete nem szokik hozzá, addig elképzelhető, hogy puffasztó hatású lesz a csicsóka fogyasztása, de utána ha hozzászokik a szervezet, akkor gond nélkül fogyasztható.
Másik érdekessége, hogy kicsit visszakanyarodjak a házinyulak kérdéséhez, sokáig kutattuk azokat a növényeket, gyógynövényeket, melyeket betegség esetén alkalmazhatunk.
A szúnyoginvázióval teli időszakok sajnos a hazai nyúlállományokat sem kímélik, mert az egyik legveszélyesebb betegség rájuk a mixomatózis. Bár vannak rá vakcinák, azért kíváncsiak voltunk a természetes megoldásra. A szúnyogcsípte nyulaknak dió és csicsókalevelet adva akáclevelekkel és akácvirággal kiváló megoldást jelent a retteget mixomatúzisra. Igen komolyan mérhető gyógyulási arányokat tapasztaltunk az esetükben, ami nagy reményekre ad okot, hogy a csicsóka is visszakerüljön a magyar kertekbe, mint haszonnövény.
